Kiskemlék vára
Kiskemlék (Mali Kalnik) vára a varasdi és belovár-körösi vármegyék határán helyezkedett el. A vár egy kettéhasadt gerincű és nagyon nehezen megközelíthető sziklára, annak is legmegközelíthetetlenebb részére emelték fel. A vár legfontosabb védelmét, a rendkívüli fekvése jelentette.
A vár pontos építési ideje nem ismert. A kicsiny vár, szabálytalan félkör alakú, egy erős, négyszögletes toronnyal. A vár többi részéből csak kisebb falszakaszok maradtak meg. A vár kétszintes elrendezéssel lett kialakítva, felső szintjének helyiségei pedig fűthetőek voltak. Az alsó részeken szűk gótikus ablakokkal, a felsőbb szinteken szélesebb gótikus ablakokkal rendelkezett.
Első ismert birtokosa 1240-ben egy Maladurics nevű nemes volt, aki a tatárjárás idején állítólag szembeszegült IV. Béla királlyal, ezért a tatárok kivonulása után a várat elvette tőle és Nagykemlék akkori birtokosainak Bebek Fülöpnek és Detriknek adományozta.
A vár pár évvel később már a moraveci nemesi vármegye ispánjának a fiai, Ábrahám és Miklós tulajdonában volt, amit IV. Béla, 1250-ben meg is erősített. Ők a királytól 1245-ben Rakolnok (Rakovec) várát is megkapták.
A 14. század elején már mindkét várat Kazotics Ágoston zágrábi püspök kezén találjuk, majd Kurács Tamás és Mevladov Péter nemeseket említik tulajdonosokként. A század közepén Szécsi Miklós horvát-szlavón-dalmát bán birtoka volt.
1481-ben mind két várat Koszách Vladiszláv kapta meg Mátyás királytól, majd miután Nagykemlék Alapi Gáspár kezére került, Kiskemlék Balsai Péter tulajdonában maradt. Balsai Miklós 1556-ban Kiskemléket és birtokait a gornja rijekai Geszthy Ivánnak adta el.
1581-ben Orehóczy Ferenc zálogba vette a várat, hogy aztán 1591-ben meg is vegye azt, amivel mindkét Kemlék az ő tulajdonában egyesült. Az Orehóczyak a 17. század közepéig voltak a birtokosai. 1663-ban Orehóczy Gáspár Gornja Rijekában kastélyt kezdett építeni, a várat ezt követően pedig elhagyták. Kiskemlék és birtoka a család tulajdonában állt 1599-1730-között.
Ezután először, házasság útján a Keglevich grófok birtokába került 1763-ig, aztán a Chamaré grófokhoz 1818-ig. Tulajdonosként Chamaré József 1848-ig élt Gornja Rijekában, húgával, Johannával, férjezett Schmideggel és leányával Henriettel. Harbuval-Chamaré Johanna leánya, Henriett, Erdődy Károly grófhoz ment férjül, és hozományként Gornja Rijeka birtokát is vitte. Erdődy Károly gróf Varasd vármegye főispánja volt.
A vár mai állapota:
A vár, a természetvédelmileg szigorúan védett mészkősziklagerinc észak-keleti végében helyezkedik el. A kisméretű vár legépebben maradt része az egykori kaputorony, amely a 20. század első felében még teljes magasságában állt, a hozzácsatlakozó lakóépülettel együtt.
A vár területén falnyomok utalnak az egykori épületekre. Az övező-falak csak szakaszokban figyelhetők meg. A keleti részen mutatkoznak még jelentősebb falszakaszok. Az elmúlt másfél évtizedben a kaputorony, illetve a keleti, dél-keleti részen megmaradt falszakaszok feltárása és állagmegóvási munkálatai kezdődtek meg. Megjegyzendő, hogy ez igen komoly kihívással járó feladat lehetett. 2008 után a 2016-os bejárásunk alkalmával, már komoly változásokat tapasztaltunk.
Sajnos a 2023-as terepbejárásunk alkalmával, a munkálatok felhagyásával szembesűltünk. Szerencsére az addig elvégzett munkálatok is jelentős segítséget nyújtanak a vár állapotának javulásában. Remélhetően, sok horvátországi helyszínnel hasonlatosan, itt is újra elindulnak majd a munkálatok.
A szakirodalom szerint, a kaputorony előtti hosszúkás sziklaháton egyéb kisegítő épületek is voltak, sőt a peremét palánk övezte. Ennek nyomai azonban nem mutatkoznak a felszínen. A sziklagerinc dél-nyugati vége, egy természetes árokkal zárul, amit egy záró fallal biztosítottak. Itt lehetett a vár első első kapuja, amely szintén alátámasztja, hogy a sziklahát a vár részét képezhette. Talán a jövöbeni régészeti kutatások pontos képet adnak majd e külső várrészre.
Források:
Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.
Butorac, J. 1979.: 21-27. oldal, 1991c.: 13. oldal.
Butorac, J. 1979.: 26-27. oldal, 1991c.: 13. oldal.
Butorac, J. 1979.: 28. oldal, Ritter-Schönfeld, I. 69. oldal, Schneider, A. 1942.: 21. oldal, Az Erdődy grófok
Mladen Obad Šćitaroci: Dvorci i perivoji u Slavoniji (Zagreb, 1998.)
Branko Nadilo: A Kemléki hegység (Kalničko gore) várai („Građevinar” folyóirat 2004/56. évfolyama 6. száma)
MVA Terepbejárási feljegyzések 2008, 2016, 2023
A horvát források összegyűjtése és fordítása Szatanek József munkája.
Köszönjük Orosz Dánielnek, a számunkra átadott, 2023 elején, a lombmentes időszakban készített képeit!