Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Küküllővár - Cetatea de BaltăRomániaErdély és PartiumKis-Küküllő történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Története:

Az I. István király alapította erdélyi hatalmas kiterjedésű Fehér vármegye egy részéből alakították ki Küküllő vármegyét, melynek központjául egy fagerendákból készített, földtöltéssel ellátott erődítményt létesítettek a magas dombtetőn. Erről az első, napjainkig fennmaradt okleveles adat 1214-ből való. Az eddig végzett, kisebb mértékű régészeti kutatás szerint ezt a földvárat az 1241-es tatárjárás elpusztította. Helyén a XIV. század elejétől ismét említenek egy erődítményt, ami már valószínűleg kőből készülhetett. Az 1565-ben „romlott várként” említett épületet a környező jobbágyfalvak földesura, a Csáky főnemesi família lebontatta, és a helyébe az akkoriban uralkodó reneszánsz stílus ízlésvilága szerinti várkastélyt emeltetett. Ekkor már inkább kényelmes lakhatást biztosító főúri laknak, mint katonai jellegű védőműnek számított. Nem ismerünk vele kapcsolatos hadi eseményt és ostromot, általában osztozott a vármegye történelmében. A XVII. század végén Apafi Mihály fejedelem birtokába került, aki szívesen tartózkodott a falai között. Miután a fia Bécsbe került, a küküllői uradalom a királyi Kamara kezelésébe jutott. 1757-ben Bethlen Miklós vásárolta meg, akitől testvére, Miklós tulajdonába került át. Ez a főúr az 1770-es években jelentősen átépítette az addigi reneszánsz várkastélyt, létrehozva a napjainkban is látható külső arculatát. A következő évszázadokban is a Bethlen grófi család, majd házasság révén a Hallerok lakták a fényűző épületet. 1919-es adat szerint azonban már a második emelete lakatlanul állt. Az 1944-es harcokban megsérültek a falai, melyek között magtárat, majd gazdasági irodát rendeztek be. Az 1970-es években kapta a mai szerepkörét, amikor is egy pezsgőgyár raktárának használják a várkastély tágas pincéit, ezért nem is látogatható a küküllővári egykor fényes napokat látott várkastély.

Leírása:

Küküllővár helység területén három erődítésről is tud a helytörténeti kutatás, ezek egymást váltották a történelmi évszázadok alatt.

-- A legelső, egy fagerendákból rekeszes szerkezetűre kialakított és földdel töltött ispáni erősség volt, hasonlóan az országosan ismert adatok szerinti, a központosított királyi vármegye központokhoz. Ez a földvár – a régészeti kutatások szerint – a Kis-Küküllő folyó bal partja feletti magasabb dombon létezett.

-- Az 1241-42-es országot ért mongol invázióban elpusztították az első ispánsági földvárat.

-- A következő erődítményt 1319-ben említi először egy napjainkig fennmaradt oklevél {Engel Pál történész adata}. Ez valószínűleg a tatárjárás utáni időszakban emelt királyi kővár lehetett, ami a továbbiakban betöltötte az ispánsági központ szerepét. Elhelyezkedése, Anghel román régész szerint a Kis-Küküllő folyó árterében volt, ahol az ő felmérése szerinte először egy négyzetes torony és azt kerítő földsánc, majd később egy négyzetes területet övező kőfal került kialakításra. Mindezen védőműveket a folyó vize kerítette, hozzá felvonóhidas kapu vezetett. Az 1565-ös évben már rongált állapotú vár köveit felhasználták a reneszánsz várkastély építkezésénél, alapjait Anghel román régész tárta fel.

-- A harmadik erősség a napjainkban is teljes épségben lévő várkastély, amit az 1565-ben mér „romlott várként” említett második erősség helyett létesített a környező vidék földesúri családja, a Csákyak a korai földvár területén. Ez a korszakra igen jellemző főnemesi lak volt, egy reneszánsz várkastély, ami már inkább kényelmes lakásként szolgált, mint védelmi jellegű épületként. A szabályos négyzet alaprajzú főnemesi lak jól fűthető és tágas, nagy ablakú szobái, a külső felületek sgraffitos vakolatai, díszes orompártázata mind-mind a Bethlen família gazdagságát hangsúlyozták, míg a rossz közbiztonság miatt feltétlenül megkövetelt védelemről a felvonóhidas kapu, és az udvart övező külső várfal és árok gondoskodott.

-- A küküllővári várkastély az 1770-es években nyerte el a napjainkban is látható külső arculatát. Ekkor került lebontásra a négy saroktornyos épület előtti felvonóhíd, helyébe egy lépcsőházat helyezve. A reneszánsz oromdíszeket felváltotta a csúcsíves tető. A külső udvar kőfalát nagyrészt megszűntetve a domboldalba parkot alakítottak ki. A főúri lakhoz vezető bejárathoz egy díszes kaputornyot emeltek, ami 1972-ben omlott össze. A domb aljában alakították ki a család utazásaihoz használt lovak boltozatos istállóját, ami napjainkig fennmaradt.

-- A 2003-as esztendő nyarán tett látogatás szerint Küküllővár várkastélya jelenleg is teljes épségben, szépen felújítva emelkedik a magasabb dombon. Mivel a mély pincéiben a közeli zsidvei pezsgőgyár palackjait tárolják, nem lehet a területére bemenni, a szép reneszánsz főúri épületet csak kívülről lehet fényképezni.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 280-282.


GPS: É 46° 15.338 (46.255630)
K 24° 10.416 (24.173595)

A vár jelenleg magántulajdonban van, nem látogatható. Az őrző-védő emberek még a kívülről való fényképezést sem szeretik.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció