Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Magyarvalkó - VăleniRomániaErdély és PartiumKolozs történelmi vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Magyarvalkó ((V�leni) a Kalotaszeghez tartozik, a Gyalui-havasok ÉNY-i részében húzódó Kucsuláta hegysor NY-i végében, a Kalotaszegi- (Hunyadi-) medence D-i szélén, a Magyarvalkói (Nagy Turok)-patak mellett fekszik.1213-ban villa Vulchoi, 1291-ben Wolkou, 1297-ben Walko, 1372-ben Wolko, 1468-ban Walko, 1587-ben Valko néven jelentkezik az oklevelekben.

1291-ben a váradi dézsmajegyzékben szerepel, amiből az látszik, hogy ekkor már egyháza van. 1337-ben plébániatemplomának papja, Gergely a pápai tizedjegyzék szerint 2 garast fizet. 1341-ben egy birtokelosztási oklevélben esik szó a templomról, amelyről úgy döntenek, hogy közösen használják. Bizonyos, hogy a templom eredetileg román kori épület volt. Erről beszél a félköríves diadalív, a majdnem négyzetes hajó, a hajó kör alakban megújított két déli ablaka, a hajó déli falának egy kisméretű román kori ablaka, amely az 1974. évi renováláskor került felszínre, és román kori szentélyben a diadalív melletti fal is. A XV. század közepén nagy átalakításokra kerül sor. Ennek idejét a szentély déli párkányán fennmaradt dátum (1457) jelzi. Ekkor bontják le a román kori szentélyt és építik a keresztboltozatos gótikus háromszöggel záródót helyette. A szentélyben a fali szentségfülke, a befalazott sekrestye ajtó kőkerete, a szentély csúcsíves, kőrácsos ablakai szintén ekkor készülnek. Amikor az ablakokat szélesítették, a hajóban falfestmények nyomait fedezték fel. Ennek a kornak lehetett papja János, aki egyben gyulafehérvári kanonok, amely méltóságról később, 1487-ben lemond egy bánffyhunyadi oltár benefíciumáért és Almás plébánosa lesz.

1658-ban tűz pusztítja a templomot. Ezután újíthatták meg a mennyezetet, amely a hajóban és a torony alsó szintjén festett kazettás, virág- és figurális díszítéssel. Umling Lőrinc festette 1778-ban.

A hajó nyugati frontján hatalmas, a hajóval egy szélességű torony emelkedik, olyan bejárattal, amely a templom belső teréhez tartozónak látszik. Feltételezik, hogy a szentély építésével egy időben vagy Várad eleste után, a török veszély elleni védekezési célokra építették.

A templomot a középkor végétől erődített várfal veszi körül két bástyával. Érdekessége a templomnak egy tatárfejes dombormű, turbános kecskeszakállas férfi fej. Talán valamelyik tatárbetörés emléke. A cinterem falában helyezték el. A szószék lépcsőjébe (3 db.) és a sekrestyeajtó keretébe (1 db.) régi sírkőtöredékek vannak beépítve címerrel. A címeren András kereszt, két oldalán liliomos jelvény. Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció során reformátusok lesznek, a templommal együtt. A változáskor, amint a Református Névkönyv írja (1871. 8–9), „... a templomból a festett és faragott szentképeket egy, a templom mellé ásott gödörbe hányván és temetvén, melyek helye ma is mutogattatik... a templom falából ki nem vehetett szenteket ábrázoló faragványokat is a megismerhetetlenségig lefaragván, a templomot a református vallás szellemében egészen kitisztították...”

A XVIII. században református anyaegyház, és e század elején is az.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 698.


A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 46° 52.379 (46.872978)
K 23° 2.005 (23.033415)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció