Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Perusics - Perušić, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Lika-Korbava történelmi vármegye - Tuska kula, Gradina
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
„Perusics (Perušić) várát [2] kettős fal övezi a közepén egy romos, hengeres toronnyal. A torony jelenleg is 10 méter magas, míg a falainak vastagsága 1,60 métert is eléri. A toronyba nyugatról, egy leomlott kapun keresztül lehet bemenni. A torony felső szintjén három ablaknyílás van, melyek közül kettő ülőfülkés. Még megfigyelhetők a falkorona pártázatának lőpadjai is. A vár, a Perusicsi család székhelye volt, akik közül Perusicsi Gáspár volt a legismertebb. A törökök 1527-ben foglalták el maradt is az övüké egészen a kiűzésükig egy 1635-től, 1641-ig tartó időszak kivételével. A törökök 1641. után újból kijavították, de 1685-ben át kellett adniuk Herberstein generálisnak. A vár a 18. századig még egyben állt.
[2] Laszowski: Hrv. Povj. Gradevine, I. 9. oldal.”
Dr. Dénes József adatai szerint:
Perusics (Perušić, Hr) Az 1691-ben Glavinics Sebestyén zengg-modrusi püspök által felvett vizitáció szerint jó karban lévő vár volt.
Margalits I. 56, 129, II. 286, 501, 626., OMM XXI. 356., Szabo 1920. 203.
A vár mai állapota:
A vár bejárása 2009. 06. 09-én történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. Az igen könnyedén megközelíthető vár épen maradt tornya már messzirol látható. Talán a könnyű megközelíthetés lehetett az oka annak is, hogy a várból az egyetlen öregtornyon kívül jóformán már semmi sem maradt. Az övező falaknak csak csonkjai figyelhetők meg, a többi részlet csak a terepalakulatokból sejthető. A torony viszont eredeti magasságában állt, csak a tetőzete hiányzik. A tető alatti falkorona is erősen csonkolt, de jól látható a gyilokjáró egykori kiképzése. A legalább háromemeletes torony szintjeit gerendafödémekkel osztották meg, a szintek közti közlekedést pedig a födémek közé épített lépcsővel oldották meg. A legvédettebb felső szint ablaknyílásai, noha szűkek, mégis ülőfülkékkel voltak ellátva. A lejjebb található nyílások lőrésszerűek. A nyugaton nyíló toronybejárat kiképzése a kiomlás miatt már nem meghatározható, de feltételezhető, hogy az első emelet magasságában nyílott és megközelíteni vagy a szomszédos falról, vagy létrán/lépcsőn át lehetett.
/Szatanek József/
ADATTÁR
Perusics – Történeti áttekintés
A mai Perusicsi járás területe már a Kre. 1. évezredben is lakott volt, amiről egy sor erődített telep tanúskodik. Az ókorban a nagyobb települések képezték a gazdasági és a kulturális élet központjait. Különleges jellemzője ennek a korszaknak, hogy az itt elhaladó magisztrális főútnak köszönhetően, a térség bekapcsolódhatott Dalmácia, s rajta keresztül az egész Római birodalom életébe. A római kor után, csak a középkorban jelennek meg újból nagyobb számban a települések.
Perusics szervezettszerű településének létrejötte a 16/17. szd. korai szakaszára tehető, amikor a vidék képezte Európa és az Oszmán birodalom közti határt.
A település központjának közvetlen közelében, a késő barokk Szt. Kereszt plébániatemplommal egy dombháton található, a helyiek által Kula-nak (am. Torony) nevezett Perusics vára, amit 1487-ben említettek meg legelőször. A háromemeletesre épített öregtornyot, négyszög alakú, vastag, szárazon rakott fallal övezték, a sarkain egy-egy toronnyal. A várat a dalmáciai Zagoréból (Perušić Benkovački) származó Perusicsi fivérek, Domokos és Gáspár építtették. A család legismertebb tagja Perusicsi Gáspár volt, aki báni küldöttkén 1491-ben részt vett a pozsonyi béke aláírásában, melyben elismerték a Habsburg ház örökösödési jogát a horvát trónra. A pozsonyi békeokmányt jelenleg Bécsben őrzik, s rajta máig látható a Perusicsiek oroszlános címerét ábrázoló pecsét. A fivérek családnevéről kapta aztán a település és a vár is a nevét, amit a szakirodalom különböző elnevezések alatt is ismer, mint Perusics vára (Perušički stari grad, Gradina), ám a helyiek csak Toronynak (Kula), vagy Török toronynak (Turska kula) nevezik, noha már a törökök előtt is létezett. Perusics abban az időben a Buskai (župa Buška/Bužim) districtus része volt.
Miután a törökök 1514-ben lerohanták és kifosztották Likát és Korbavát, a Perusicsiak a mai Szlovákia területére költöztek át.
A törökök 1527-ben hódították meg végleg Likát és Korbavát, s vele együtt Perusics várát, melybe maga Malkocs bosnyák bég telepedett, aki rögtön utasítást is adott a vár további erődítésére és kijavítására. Miután Perusics térsége az állandó háborúskodások miatt teljesen elnéptelenedett, a törökök szisztematikus telepítésbe kezdtek, mely során nagyszámú muzulmán, vlach és egyéb balkáni, pásztorkodó népelemeket telepítettek le.
A törökök Perusics megerődítése mellett, hogy az elpusztított területek új lakosságát megoltalmazzák, számos más erősséget is építettek a vidéken, mint pld. a Perusics közelében található Kvarte falu fölötti Stitár tornyát (kula Štitar), ezen kívül egy sor kisebb, falazott és szárazon rakott falú erősséget is, melyek alkalmakként védelmi funkcióval bírtak, alkalmakként pedig a vlach lakosság állatainak elhelyezésére szolgáltak.
A felújított várral bíró Perusics, a Likai (Kirkei) szandzsák (1580.) egyik legfontosabb támaszpontja lett, mely alá a Koszinji vidék (kraj Kosinjski) egésze is tartozott. A törökök ez időben, a várral szembeni magaslaton található középkori templom helyén egy dzsámit építettek, amit aztán 1698-ban a Szt. Kereszt plébániatemplommá alakítottak át. Az otocsáci határőrök 1636-ban lerohanják Perusicsot, mely során a vár is megsérül, de gyorsan ki is javítják, és 1641-ig meg is tartják, amikor a török újra elfoglalja, kijavítja és birtokolja egészen 1685-ig, Lika eme részének felszabadításáig. Az 1685-ben kezdődő felszabadításban az Otocsáci ezred katonái, a Meszics Márkó szerzetes (pop Marko Mesić) vezette népi felkelők és a zenggi uszkókok vettek részt.
A Perusics és a Gackai síkság közti szélesebb területen található számos Bojište, Razbojište (Csatatér) nevet viselő topográfiai pont is térség határterületi életére, a szüntelen háborúskodásra, rajtaütésekre emlékeztet.
Perusics, az Otocsáci ezrednek alárendelve, 1712-ben a Katonai Határvidék része lett egészen annak 1881-es megszűntetéséig, mely után a Báni Horvátországhoz csatolták.
Perusics
109. oldal:
„Klissza, Knin, Szkradin, Osztrovica (Bribiri), Vrána és Nadin elestével, a törökök elfoglalták szinte a Cetintől a Krka és a Zrmanje folyókig húzódó térség egészét (1537-ben), de már fenyegették a velenceiek dalmáciai városait is. A törökök Udbina (1527), Komics és Merszinj elfoglalásával, majd újbóli megerősítésével, ellenőrzésük alá vonták a Korbavai síkságot, majd megkezdték a többi likai vár és a Velebit keleti oldala előtt, Obrováctól és Gracsactól a likai Ribnikig és Perusicsig húzódó területek támadását, s csak idő kérdése volt, hogy mikor foglalják el.”
325. oldal:
„„Egy, a várakat érintő 1579-es összeírásban, a horvát végvidék középső területein található várakhoz soroltak több, korábban a végvidéki összeírásokon kívül eső várat is, mint Blagajt (a Korana menti), Budácskit (Budački), Szmercskovicsot (Smrčković) és Petrova gorát. E várak egyike sem tartozott egyetlen kapitánysághoz sem. A térséget érintő várak fölötti közvetlen parancsnokságot hamarosan a horvát határvédelem parancsnoka vette át, aki szabadon dönthetett értékükről és határozhatott a lerontásukról, vagy a horvát védelmi rendszerből való kizárásukról. Ebben a felsorolásban az alábbi várakat említették meg: Perusicsot (Perušić) és Prozort Likában, a Korana menti Kulcsot (Ključ), a Bihács (Bihać) melletti Szokolácot (Sokolac), aztán Ó Plaskit (Stari Plaški), Vranográcsot (Vrnograč), Bojna-t, Felső (Kis) Kladusát (Gornja/Mala Kladuša), valamint az alábbi Báni várakat: Blinja-t (a Keglevicsek régi és új vára) és az Ópetrinja (Stara Petrinja) közeli Vinodolt. A fenti várak közül néhányat az 1577-es, 1578-as török offenzíva során elfoglaltak, kifosztottak, majd leromboltak. Néhányat már korábban felhagyták régi urai, és se a törökök, se a határvidéki katonaság nem vette birtokba őket…”
Zagreb, 1995.
Forrás:
Gj. Szabo: Sredovječni gradovi… (Zagreb, 1920. 203. oldal.)
www.pp-grabovaca.hr
Milan Kruhek: Krajiške utvrde i obrana Hrvatskog kraljevstva tijekom 16.st.. Hrvatski institut za povijest.
GPS: | É 44° 38.748 (44.645794) |
K 15° 22.429 (15.373822) |
Perusics települését az "A1"-es autópályán érhetjük el a legkönnyebben. Az autópályát a perusicsi leágazóban hagyjuk el, majd nyugatnak haladunk Perusics irányába. A települést nyugatra hagyjuk el, majd kb. 0,8 km után el is érünk a várhoz. A vár előtti parkolóban leparkolva, a vár már szabadon bejárható.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.