Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Márkusvár

A Gaja patak völgye felé meredek partban végződő enyhe lejtőjű terasz szélén fekvő földvárat a teraszos domboldal többi részétől igen jó állapotban megmaradt, félkör alakú kettős sáncárok választja el.

A földvárról szóló tudósítások több tévedést tartalmaznak. Turcsányi A., aki a lelőhelyet csak hallomásból ismerhette, tévesen két köralakú földsáncról tesz említést. Miháldy I. szerint a "vallum romanum"-nak csak a fele maradt meg. Laczkó D. feljegyzéseiben arról olvashatunk, hogy a földvár felét a Gaja elmosta.

A földvár részletes adó és alaprajzát, valamint metszeteit közlő Faller J. is úgy véli, hogy a földvár É-i, meredek partját a Gaja elmosta. Terepbejárásunkkor megállapítottuk, hogy a belső sánc 2 - 3 m-re a part előtt végződik, tehát a földvár területéből a víz semmit sem mosott el. (Dax-Torma, 1966).

A földvár korát ásatás nem tisztázta. Ezért minden alap nélkül vélik késő bronzkorinak, keltának, vagy rómainak, esetleg népvándorláskorinak. Laczkó D. kérdőjelesen népvándorláskorinak meghatározott cserepeket gyűjtött.

További terepbejáráskor néhány apróra törött Árpád-kori cserepet találtak. Nováki Gyula kisméretű középkori lakótornyot védő sáncnak gondolja. A papkeszi Kalaposvár analógiája alapján - előzetesen - valóban Árpád-korinak határozhatjuk meg.