Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csejte - ČachticeSzlovákiaFelvidékNyitra történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Videók
  • Térkép
  • Szállás

Csejte vára

Csejte {Čachtice} településétől messzebb, ÉNy-i irányban, egy kopár magaslaton helyezkednek el a nagy kiterjedésű kővár falai. Az idevezető jelzett turistaösvényen először a magas fallal övezett várkapu nyílásához jutunk el. Bal kéz felé ágyúlőrések sora jelzi, hogy a XVI. század folyamán a földesúri család igyekezett korszerűsíteni a lakóhelyéül szolgáló erősséget.

A hosszú falszoros lassan emelkedik a következő kapuhoz, mely már az alsóvár bejáratát jelzi. A védőművet a 2012-2014 közötti rekonstrukciós munkákkal szépen helyreállították. Az alsóvár vastag kőfalai mentén különböző lakó és gazdasági helyiségek sorakoznak.

A meredek, szakadékos hegyoldalak felé támpillérekkel megerősített várfal még nagyrészt áll, míg a felsővárba vezető részeket teljesen elpusztították a császári zsoldosok a XVIII. század elején. A 2012-2014 közötti rekonstrukciós munkáknak köszönhetően jelentős mértékben sikerült a rendkívül rossz állapotú falakat megmenteni. Felkapaszkodva a kicsiny sziklacsúcsra, elérjük a szűk várudvart, melyet egykoron emeletes palotaszárnyak vettek körbe.

Az eddig végzett régészeti kutatás szerint Csejte várának legrégebbi épülete a DK-i oldal hegyesszögben végződő öregtornya, melyből csak egyetlen oldalfal maradt fenn. A felújítás stabilizálta és megerősítette. Innen kiindulva övezhette kőfal a meredek csúcsot, majd a középkor évszázadai alatt fokozatosan létesítették a lakópalota szárnyait.

Napjainkig a leginkább épségben lévő épülete a várkápolna, melyet hatalmas kőalapzatra emeltek. A rekonstrukciós munkálatokkal a kápolna falait megerősítették, a kápolnát lefedték.

A középkori erősség soha nem volt fontosabb ostromok, csaták színtere, mindvégig megmaradt magánföldesúri várnak.

A XVI. században, amikor tömegével kezdték alkalmazni a tüzérségi eszközöket, Csejtét nem alakították át bástyákkal megerősített várrá, csak néhány ágyúlőrést vágtak a falakba. Erre nem is volt szükség a török hódoltsági háborúktól távol eső vidéken, továbbra is meg maradt szabálytalan alaprajzú belsőtornyos várnak, míg a földesurai – köztük a hírhedt Báthory Erzsébet asszony is – a falubeli reneszánsz várkastélyban élték világukat.

Története:

1263-ból származik az, az oklevél, melyben Vágújhely település határát írták le, ami szerint a Hontpázmány nembeli Kázmér előkelő és rokonsága a csejtei földeket bírták az uralkodó adományaként. Ők emeltethették a meredek sziklacsúcsra az erősség korai magját. 1276-ban már sikeresen védelmezték meg a várat II. Ottokár cseh király seregének támadásakor.

A XIII. század végén, a Vág folyó vidékének számos várbirtokával együtt ezt is megszállta a trencséni oligarcha, Csák Máté serege. A báró az elkövetkező két évtized alatt – békés úton vagy erőszakkal – a Felvidék hatalmas területeire terjesztette ki az uralmát. Mintegy 13 vármegye lakossága vallotta urának Máté nagyurat, aki ellentmondott a sorra érkező idegen trónkövetelőknek. Hatalmát a fegyveres szolgálatra kényszerített kisebb-nagyobb familiárisok ezreinek serege biztosította. Uralmának csak 1321-ben elkövetkezett halála vetett véget, tartományát rövidesen megszállták a nápolyi trónkövetelőből magát magyar királlyá felküzdő Anjou Károly Róbert fegyveresei.

A következő évtizedekben királyi várnagy igazgatta a birtokhoz tartozó jobbágyfalvak sorát, ő hajtotta be a különféle vámokat és jövedelmeket is. Luxemburgi Zsigmond király bőkezű adománya révén 1392-ben a lengyel származású Stibor pozsonyi ispán birtokába került, aki hatalmas vagyont gyűjtött össze. Az uralkodó legfőbb bizalmasa, az erdélyi vajda méltóságát is elnyerő nagyúr 1414-ben hunyt el, holttestét a székesfehérvári királyi koronázó székesegyházban helyezték örök nyugalomra, ahová az Anjou királyok-óta lett szokás az előkelő báróknak temetkezniük. Sírkőtöredékének egyik részét 1923-ban, az azonosítást lehetővé tevő fejrésze 1970-ben került elő a városban. A báró hatalmas váruradalmait egyetlen fia ifjabb Stibor örökölte meg, aki 1434-ben fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg.

Nem sokáig maradt azonban Csejte királyi kezelésben, mert már 1436-ban örökadományként Guthi Ország Mihály báró szerezte meg. A Guthiaké egészen 1567-ig, mikor ez a főnemesi família is fiú utód hátrahagyása nélkül kihalt, így a váruradalom a királyi Kamara kezelésébe került át.

Mivel ebben az időszakban a Haditanács igyekezett a török támadások irányába eső legfontosabb magánvárakat a fennhatósága alá vonni, ezért 1569-ben a Dunántúl kulcsfontosságú erődítéséért, Kanizsa váráért és 50 ezer forinttért cserébe a háborús területektől biztonságos távolságra lévő csejtei váruradalmat és Borsmonostor mezővárost adta át zálogbirtokként a tulajdonos Nádasdy famíliának. A korszak híres törökverő seregvezére, az „erős fekete bég” 1602-ben, 36 ezer forint lefizetése ellenében örökbirtokul szerezte meg. A főúr özvegyét, Báthory Erzsébetet 1610-ben a csejtei várkastélyban tartóztatták le Thurzó György nádorispán hivatalos emberei az udvartartásával együtt. A cselédlányok meggyilkolásával vádolt úrnőt felvitték a zordon kővárba, ahol szobafogságban őrizték egészen a három évvel később bekövetkezett haláláig. Ügyében sohasem volt rendes tárgyalás, így az eltelt évszázadok alatt igen sokféle mendemonda terjedt el róla. A korszakban hétköznapinak számító bántalmazástól kezdve a politikai intrikákba bonyolódó úrnőről suttogó hírekből napjainkban már lehetetlen kibogozni az igazságot. Mindenesetre az Erzsébet úrnő elzárásával a Nádasdy família elkerülhette az esetleges büntetéssel járó birtokelkobzást, míg két öregasszonyt és egy inast kivégeztek az elitéltetésük után. A magánföldesúri uradalom központjaként szolgáló Csejte vára közelében 1663-ban dúltak és fosztogattak a török-tatár lovasportyák. 1671-ban a Bécsi Kamara elkoboztatta a Habsburg Lipót császár elleni összeesküvésben bűnösnek talált és ezért kivégzett Nádasdy Ferenc országbíró összes vagyonát, közte a csejtei váruradalmat. Habsburg Lipót császár és király kegye rövidesen a birtokot a Homonnai Drugeth és az Erdődy főnemesi családok között fele-fele arányban osztotta meg.

Utolsó katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban játszotta el, amikor a hadászatilag jelentéktelen erődítményt 1703 végén megszállták a felkelők. 1707-ben Guido császári generális vezette 4 ezer gyalogos és lovas megrohamozta és bevette, míg a következő évben Rákóczi erdélyi fejedelem utasítására egynapi ágyúzás után De La Motte francia hadmérnök csapatai foglalták vissza. 1708. augusztusa, a trencséni vesztes csata után azonban a kurucok kiszorultak erről a vidékről is. Csejte várát ismét megszállták a császári zsoldosok, akik felrobbantották az erődítmény falait, nehogy a Habsburg császár ellen lázadók még egyszer felhasználhassák.

Azóta egyre jobban pusztultak a festői romok, az állam pedig 2010-ig csak kisebb mértékű állagmegóvásokat hajtott végre. A vár 2012-ben megkezdődött rekonstrukciós költségeire uniós ás hazai forrásokból több mint 1 millió euró állt rendelkezésre. 2012-2014 között végre megvalósulhatott a teljes régészeti feltárás és a menthető részek konzerválása. Stabilizálták a várfalakat, pótolták a ledőlt részeket, befedték a kápolnát és a vár egyes belső részeit. 2014 nyara óta ismét látogatható a vár.

 

Forrás:

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. {1996} 292. old.

Burgen und Schlösser Slowakei {1990} 61. 63. old.

CsorbaMarosiFiron: Vártúrák kalauza III. {1983} 161. 162. old.

Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 152. old.

Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmondkorban {1977}102. old.

Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 77. old.

Ludovit Janota: Slovenské hrady I. {1935, reprint 1996} 140. 147. old. 

Kovács – Veresegyházi: Magyarország történeti… kislexikona {1996} 51. old.

Csorba Csaba: Regélő váraink {1997} 43. 45. old.

Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra I. {1996} 25. 27. old.

Szabóky Zsolt: A Kárpát medence várai {1996} 88. 89. old.

Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIIIXIV. századi Magyaror.on {1977} 116. old.

Révai Nagy Lexikona 5. {1912 – hasonmás 1995} 36. old.

Takács Tibor: Felvidéki várak {1999} 40. 48. old.

Zolnay László: Az elátkozott Buda – Buda aranykora {1982} 373. old. 

AB ART kiadó: Hrady a známky na Slovensku {2002} 28. 29. old.

Gerő László: Magyarországi várépítészet {1955} 210. old.

Varjú Elemér: Magyar várak {1932} 34. 35. old. 

Száraz Miklós György: Emléklapok a régi Magyarországról – Várak {2003} 54. 57. old.

(Szatmári Tamás, frissítés Keserű László)

GPS: É 48° 43.510 (48.725163)
K 17° 45.675 (17.761244)

Megközelítése: Szlovákia Ny-i területén, a 61-es főútvonalon megközelíthető Vágújhely {Nové Mesto nad Váhom} városától DNy-ra 8 kilométerre a hegyek között bújik meg Csejte {Čachtice} községe. Ide közúton vagy a vasúti szárnyvonalon is eljuthatunk.

A településről a zöld jelzésen haladva, autóval a vár alatti réti kezdetéig lehet eljutni. Több parkoló van kialakítva. Innét a vár 10-15 perces sétával elérhetó. Javasolt a vár előtt valamelyik kijárt ösvényen a gerincre felkapaszodni, mert innen a legszebb a vár látképe.

Alsóvisnyó (Višňové) településről is  tervezhetjük a feljutást amely kb 30-40 perc, de itt a szintkülönbség már jelentős. Két lehetőség is van. A falu központjából a zöld, a vasútállomástól a sárga jelzésen kell haladnunk Ez utóbbi a könnyebb út.

Csejtén járva ne hagyjuk ki a település központi részén álló erődített templom megkekintését. Szintén fontos látnivaló a községben található 1668-ban épített, késő reneszánsz Draškovič-kastély, amelynek múzeumában, Csejte és környékének történelmére és néprajzára szakosodott honismeret-jellegű kiállítás látható.

 

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció