Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Zsidve - Seiden - JidveiRomániaErdély és PartiumKis-Küküllő történelmi vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

A Küküllőközi dombvidék területén, az itt Ny-ra kanyargó Kis-Küküllő bal partján, a D-DNy-ról érkező Zsidvei patak torkolatánál fekszik Zsidve (Seiden, Jidvei) község.

1309-ben Sido, 1319-ben Sythwe, 1332-ben Syiue, 1364-ben Sytwe, 1587-ben Sittve néven jelentkezik a helység az oklevelekben. 1309-ben plébániatemploma van, papja, János a székeskáptalan és szász papok perében a kisküküllői dékánság papjait képviseli. 1332-ben Jakab a papja, aki a pápai tizedjegyzék szerint 80 dénárt fizet és ismét 80 dénárt. 1448-ban név nélkül említett plébánosa panaszára Hunyadi János rendelkezik Küküllővár urainak túlkapásai ellen.

1450-ben Tamás plébános egy közjegyzői oklevél hitelesítésénél van jelen.

1434-től a falu a nagyszebeni Mária-templom egyházához tartozik.

A XIV. század elején már álló Szt. Cecilia templomából csak a szentély alépítménye maradt meg. Román kori XIII. századi templomát a XIV. században gótikus stílusban átépítik. Kettős várfal vette körül, melynek csak töredékei maradtak. A sokszög három oldalával záródó apszisát egyenes fallal és gúlaboltozattal cserélik fel. 1797-ben a régi helyett egészen új hajót építenek, és az északi oldalán mellékhajót csatolnak hozzá, cseh boltozattal. A hajó nyugati homlokzata előtt kezdetben sem állt torony, azt a gótika idejében emelt ovális védőfal északi szakaszánál emelkedő korabeli hatalmas védőtorony helyettesíti (ez egyben harangtorony is).

Erdély egyik legértékesebb szárnyas oltárát a XVII. században Tatárlaka templomának adják el. 1508-ban készült, Vincencius Cibiniensis festette, amit felirat örökít meg: „Perfectum est presens opus per magistros Simonem sculptorem et generum suum Vincentium pictorem Cibiniensem Anno Domini Millesimo Ðuingentseimo octavo.” Stílusában már reneszánsz vonások jelentkeznek.

Zsidve templomának mai oltára 1795-ben készült barokk stílusban, a keresztrefeszítés képével. 1559-ből származó harangjának felirata: „Deo soli gloria Sigismund Srundenmacher 1559.” 1858-ban újraöntik. Változatlanul maradt kisebb harangja 1681-ből való; felirata: „Gloria in excelsis Deo et in terra pax hominibus 1681.” 1531–1540-es évekből származó talpas serlegének talpazata reneszánsz díszítésű.

A török betörések korától kettős várfal vette körül. 1808-ban a kis déli fal kivételével lebontják, az északi bástyatoronnyal együtt.

1804-ben tornyát megújítják és 45 méterre magasítják.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 845.

GPS: É 46° 13.292 (46.221539)
K 24° 6.628 (24.110472)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció