Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Mannersdorf am Leithagebirge, Ausztria, Alsó-Ausztria, Moson történelmi vármegye - Élesszeg, Scharfeneck, Sárfenék
Kapcsolódó látnivalók | |
---|---|
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Élesszeg, Scharfeneck, Sárfenék
Mannersdorf am Leithagebirge-től délre, a Lajta-hegység közepe táján egy északnyugatra kiugró hegykúpon jelentős várrom magas falai emelkednek. Mannersdorfból kiindulva a helységet elhagyva délnyugat irányába, érünk az „Arbachmühle” Gasthaus (fogadó)-hoz. Itt van lehetőség autóparkolásra. Innen már gyalog megyünk tovább kelet irányába a természetvédelmi park földútján, az Arbach-patak mentén. Mindjárt az elején az egykori „sarutlan karmelita” rend kolostorának romjait érintjük. Nagy kapuíven haladunk át, mellette a Leopoldskapelle falmaradványai magasodnak (ettől nyugatra egy régi halastó is van). Hamarosan a karmeliták „St. Anna in der Wüste” kolostorának ma is álló épülettömbjét pillantjuk meg, amelyet 1644-ben alapítottak. A dongaboltozatos keresztfolyosóból nyílik 20 egykori cella. A karmelita rendet 1783-ban II. József császár felszámolta, az épület jelenleg az erdészeté.
Tovább haladva a völgyben a „Fuchsbründl”-nél az útelágazás előtt déli irányban keskeny ösvényen kapaszkodunk fel úti célunkhoz, a „Scharfeneck” nevű várromhoz. A vár platójának szélén árkon és sáncon megyünk át (ennek esetleges őskori eredete ma még bizonytalan) és felérünk az északi, alacsony várfallal körülvett elővárhoz. A várat kivülről a keleti és déli oldalon kettős sánc és mély árok is védte, a belső árok délkeleti kiöblösödésében kút van. A romok közé csak az egykori csapóhíd pillére mellett egy kerek falnyíláson át, meredek, törmelékes lejtőn jutunk be. A romok több helyen omladékosak, mindenki csak saját felelősségére mehet be! A várudvarra érünk. A négyzetes alapterületű várat 5-6 m vastag, 7-10 m magasan álló fal veszi körül, közvetlenül a sziklára alapozva. A sarkokat kváderkövekkel képezték ki. Az északi falból ugrik ki a kapuépítmény, a kapuőr kis helyiségével és a csapóhíd horgonyául szolgáló kövekkel. A közelében kazamata maradványa látható boltozatkezdetekkel, gerendafészkekkel.
A falgyűrűn belüli egykori épületek már nem állnak, de boltozatvállak, szellőzőnyílások, kéménykürtök, kőkeretes (részben gótikus) ablakok több helyen ma is láthatók. A falak tört kőből épültek, de néhol téglát is látni. A falgyűrű tetejére 1558-ban építettek ki gyilokjárót mellvéddel és különböző lőrésekkel.
Az északkeleti és délnyugati sarokból egy-egy kerek rondellatorony ugrik ki, ágyúk számára kialakított lőrésekkel. A délnyugati, ovális alaprajzú rondellához kis helyiséget építettek hozzá.
Az udvar délkeleti sarkához közel áll a 17 m magas öregtorony. Egykor 24 m magas volt, de 1555-ben villámcsapás miatt a felső része leomlott. Északnyugati sarkában csigalépcső kezdete látszik, a torony alsó szintjén belül pedig agyagboltozatos ciszterna, már betömött maradványa található.
A vár történetének kezdete, mint a legtöbb várnál, itt is homályos. Baden bei Wien közelében is van egy Scharfeneck nevű várrom, a korai adatok összekeverednek a két vár között. Feltételezés szerint az első mannersdorfi vár 1000 körül megépült, de erre még nincsenek bizonyítékok. A környék az Árpád-kor korai századaiban magyar érdekeltségű terület volt. Mannersdorf és a közel Hof nevű település 1208-ban III. Aribone Bothe mosoni ispáné volt. 1233-ban kifosztották a két falut, a tettes pénzbeli büntetését Dénes nádor rendelte el. A vár neve az 1376 óta Magyarországon élő, rajna-pfalzi származású Johann v. Scharfeneck (meghalt 1378-ban) nevével bukkan fel először, aki egyúttal a Bruck a.d. Mur melletti Landskron várának volt a várnagya. A vár építése két fiának, Friedrichnek és Hermannak a nevéhez fűződik, 1390 után. A vár (eredeti nevén Neu-Scharfeneck, elferdített magyar nevén Sárfenék, Újsárfenék, Éles-szeg) Ausztria felé magyar határvár volt. A Scharfeneckereknek Magyarország belső területén is voltak birtokaik, a szomszédos osztrák határvárakkal azonban többször is viszálykodtak és harcoltak.
A Scharfeneck család 1416-ban kihalt, ezután a várat és birtokait Kanizsai István vette zálogul. A továbbiakban sűrűn váltották egymást a birtokosok, illetve a várat és birtokait zálogba vevők. 1417-ben Ulrich Wolfart özvegye és két fia, később Wolfart Pál következett. Utóbbi özvegye 1440-ben lett a birtokos, de férjhez ment Bazini Györgyhöz, így a birtok most már Bazinié lett, aki azonban 1450 előtt Kápolnai Lászlónak zálogosította el. További nevek még: Pottendorfi György, Széchy Miklós, Bertold Ellenbach v. Eberau, Siegmund v. St. Georgen, gróf Pösing család.
1470-ben Mátyás király 6000 magyar aranyért eladta a hírhedt zsoldosvezérnek, Ulrich v. Grafeneggnek, aki hol Mátyás királyhoz, hol pedig III. Frigyes császárhoz húzott. Grafenegg halála után egyre inkább osztrák határvár lett. 1529-ben török portyázó csapat pusztította el Mannersdorfot, de a vár sértetlen maradt. A 16. század közepén a Szent György lovagrend, Leonhard v. Harrach, Max v. Polheim birtokolták, utóbbi idejében, 1558-ban építették körbe a falra a gyilokjárót a lőrésekkel. Közben 1555-ben villámcsapás érte az öregtornyot és leomlott a felső része. 1568-ban Polheim özvegyére szállt a vár és a birtok. A birtokosok azonban ezután már nem a várban laktak, hanem Mannersdorfba, a ma is álló kastélyba költözködtek.
Scharfeneck vára ugyan elvesztette a jelentőségét, de a környék lakóinak veszély esetén menedékül szolgált. 1683-ban ismét törökök pusztították el Mannersdorfot, de a lakosság a várba menekült és többszöri felszólításra sem adták fel a várat. 1704-, 1705- és 1708-ban a kuruc portyázók ellen jelentett menedéket.
Scharfeneck vára ezután végleg magára maradt , a kerek 300 év alatt sokat romlottak a falak, de sok részletében még ma is a viszonylag jó állapotban fennmaradt várromok közé tartozik.
Fordította: Dr. Nováki Gyula
Források:
Rudolf Büttner: Burgen und Schlösser zwischen Wienerwald und Leitha. Wien 1966. 87-
Heinz Gerstinger: Ausflugsziel Burgen – 30 Burgen rund um Wien. Wien 1998. 39-
DEHIO-Handbuch. Niederösterreich südlich der Donau. Teil 2 M-Z. Wien 2003. „Mannersdorf”
Georg Binder: Die niederösterreichischen Burgen und Schlösser. 1. Teil. Wien – Leipzig
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. I. Budapest 1996. 407.
1925. 53.
Internet: www.mannersdorf.-Igb.at ; www.burgen-austria.com ; www.burgenkunde.at
GPS: | É 47° 57.081 (47.951347) |
K 16° 36.333 (16.605543) |
Információk: Mannersdorf am Leithagebirge-től délre, a Lajta-hegység közepe táján, egy északnyugatra kiugró hegykúpon emelkednek Élesszeg, másnéven Sárfenék várának romjai.
Mannersdorf helységet délnyugat irányába elhagyva érjük el az Arbachmühle fogadót. A Naturpark az elmúlt években nagyméretű parkolót alakított ki, ezért ne a fogadó parkolóját használjuk!
A természetvédelmi park területén gyalog mehetünk tovább az Arbach-patak mentén. Mindjárt az út elején a Szent Lipót-kápolna falmaradványa mellett haladunk el, majd az egykori „sarutlan karmelita” rend kolostorának romjait érintjük.
A völgyben tovább haladva a „Fuchsbründl”-nél, az útelágazás előtt déli irányban, jelzett ösvényen jutunk fel a várhoz.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Kapcsolódó látnivalók | |
---|---|
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.