Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

JabukovacHorvátországHorvát-SzlavónországZágráb történelmi vármegye - Ó-Petrinja, Stara-Petrinja

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Ó-Petrinja ősi települését először 1240-ben, Kálmán herceg azon levelében említették meg, melyben más települések mellett, Petrinjának is kiváltságokat adományozott. Az uralkodó nézetek alapján, a mai Jabukovac fölötti Gradina nevű hegyen található várrom alatti, pontosan ez idáig nem lokalizált helyű település neve, állítólag a latin petrus – kő, jelentésű szóból ered, utalva a Zríny hegység köves talajára. A herceg kiváltságait 1242-ben fivére, IV. Béla király is megerősítette. Ó-Petrinja ezután különböző főurak kezére került (pld. III. András Babonics Radiszlávnak adományozta), míg nem Frangepán Márton és felesége Dorottya 1479-ben a török veszély növekedése miatt „a lelkük üdvösségére” odaadományozta a zágrábi káptalannak. A település a 15. 16. szd. folyamán mezővárosként (oppidum) fejlődött tovább. A káptalan a török veszély okán, egy kastélyt is építetett (vagy a 14. századi várat bővítette) itteni birtokai védelmére, amit 1563-ban kiürítetett és leromboltatott. A védelem nélkül maradt települést a 16. szd. második felében végleg elpusztították úgy, hogy többé sohasem épült újjá. A térséget elfoglaló Predojevics Hasszán pasa az értéktelenné vált ősi erősség helyett, 1591-ben egy új erősséget építetett fel a Petrinjcsica patak kulpai torkolatánál, mely a mai Petrinja előzményének tekinthető.

Jabukovac - Ópetrinja - Báni határvidék (Milan Kruhek: Krajiške utvrde..)

137. oldal:

„Egy, a királyi vizsgálóbizottság elé terjesztett 1552-es indoklásban, a káptalan felsorolja azon régi várait a Kulpa menti térségben, amelyeket szerinte az egyesítendő védelmi rendszerhez kellene csatolni. A káptalan a bizottságon keresztül kérte a királytól, hogy térítse meg a kárát, amit a török, Usztilonja (Ustinlonja) felperzselésével okozott, amely Sziszek előőrse volt, s amit Sziszekhez hasonló módon, a Blinja patak szávai torkolatában építetett fel. Noha Usztilonja csak egy fából készített torony volt, arra azonban megfelelt, hogy az őrsége felügyelhesse a török bárkák mozgását. Az itteni őrök egy mozsárlövéssel figyelmeztethették a sziszeki védőket és a környékbeli lakosságot, hogy felkészülhessenek a védekezésre az ellenség megjelenése esetén. A káptalan szerint, ugyanilyen őrséget kell tartani Blinja-ban, Vinodolban, Hrasztovicában és Gora-ban, valamint Sziszek körül is. A káptalan a védelem regionális alapú átszervezésének szükségességét is megindokolta, melynek fenntartásához kérte a király a szábor és a rendek segítségét. A káptalan kihangsúlyozta azt is, hogy minden eddigi jövedelme elment Sziszek és a szomszédos, Zríny hegység – Kulpa közti terület egészét védő végvárainak költségeire, különösen Ópetrinjára, a két Gradacra, Szokolra és Csuntics tornyára…”

187. oldal:

„Lenkovics Iván, 1563-as jelentésében: „A vár, a zágrábi káptalan birtokában van. Továbbra is szükséges a 32 katonából álló helyőrség megtartása…”

219. oldal:

„Ferdinánd király biztosainak 1563. végi, a határvárak állapotáról szóló jelentéséből, nem tudni milyen okokból, de jó néhány környékbeli és régi vár kimaradt, mint pld.: Nagy és Kis Gradac, Ópetrinja, Szracsica, vagy Gora. E várak zöme, a Zríny hegység északi területein voltak megtalálhatók és Ferdinánd ide vonatkozó utasításban sem kerültek megemlítésre. Ennek valószínűleg Lenkovics jelentése lehet az oka, aki azt javasolta, hogy a térség minden kisebb várát le kell rombolni és a védelmüket felhagyni…”

242. oldal:

A király utasítására, az általa 1563. szeptember-októberben újból kiküldött biztosoknak kellett döntenie a zágrábi püspök és a káptalan várainak védelméről. Ekkor már megemlítik a káptalannak a Kulpától délre található azon várait is, amelyek a korábbi jelentésükből kimaradtak. A jelentés nyitott kérdésnek tekinti Ópetrinja és Gradac védelmét, noha eddigre (Nagy) Gradacot már a káptalan utasítására felhagyták és lerombolták anélkül, hogy egyeztetettek volna a határvidék védelméért felelős parancsnokkal. A jelentés szerint, Ópetrinja a Zríny és Hrasztovica közti út mentén található, ráadásul ezt az utat használják az Una hátságból a Kulpa mentére törő török csapatok is. A káptalan ennek a várnak a védelmét is feladta jóllehet a bizottság szerint, továbbra is őrséget kellett volna benne tartani. A biztosok ezért kérik a királytól, hogy a várat újíttassa fel és benne állandó helyőrséget állomásoztasson, mint korábban.

325. oldal:

„Egy 1579-es összeírás az alábbi várakat említi meg: Perusicsot (Perušić) és Prozort Likában, a Korana menti Kulcsot (Ključ), a Bihács (Bihać) melletti Szokolácot (Sokolac), aztán Ó Plaskit (Stari Plaški), Vranográcsot (Vrnograč), Bojna-t, Felső (Kis) Kladusát (Gornja/Mala Kladuša), valamint az alábbi Báni várakat: Blinja-t (a Keglevicsek régi és új vára) és az Ópetrinja (Stara Petrinja) közeli Vinodolt. A fenti várak közül néhányat az 1577-es, 1578-as török offenzíva során elfoglaltak, kifosztottak, majd leromboltak. Néhányat már korábban felhagyták régi urai, és se a törökök, se a határvidéki katonaság nem vette birtokba őket…”

Zagreb, 1995.

A vár mai állapota:

A vár bejárása 2009. 03. 19-én történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A Gradina-nak nevezett várhegy Jabukovac falu közepén, a Petrinja – Dvor közti út mentén található. Maga a vár, a meglehetősen nagy kiterjedésű fennsík, leg-észak- keletibb részen található. A fennsík a mérete és formája alapján, valóban helyet adhatott az oklevelekben is említett Ó-Petrinja mezővárosának, de ennek látható nyoma mára nem maradt. A várat a fennsík többi részétől egy mára erősen feltöltődött árok választja el. Az árok fölött, egy kb. 10x10 méteres torony állt, amit többszörös fallal öveztek. A toronykörnyék kialakítása, meglepő hasonlóságot mutat a Nógrád megyei Damásd várának tornyával, noha pontos formája a csekély romok és az átjárhatatlan növényzet miatt, jelenleg nem megállapítható. A torony mögött egy nagyobb területű, a hegy vonalát követő belsővár lehetett, amit pár méterrel lejjebb egy újabb falöv kísér végig. A vár toronnyal ellentétes végét, egy újabb árokkal választották el a hegy további részétől. A vár hosszanti oldalainál ároknak nincs nyoma, de a hegy meredeksége miatt, arra szükség sem lehetett.

A várat ellepő sűrű növényzet és az egyik toronysarok viszonylagos épsége arra utal, hogy a várban, kb. 10 évvel ezelőtt egy szondázó ásatást végezhettek, melynek eredménye ez idáig ismeretlen.

/Szatanek József/

Forrás:

Milan Kruhek: Krajiške utvrde i obrana Hrvatskog kraljevstva tijekom 16.st.. Hrvatski institut za povijest. 

GPS: É 45° 19.855 (45.330917)
K 16° 18.435 (16.307257)

Jabukovac - Gradina romjait, legkönnyebben Petrinja kisvárosából érhetjük el úgy, hogy Petrinját Hrvatska Kostajnica irányába hagyjuk el, majd az út első jobbos elágazásában Hrastovica felé fordulunk. Ezen az úton haladunk Jabukovac felé egészen a falu északi végénél található iskoláig illetve az ottani focipályáig. Itt, az út keleti oldalán találhatjuk meg azt a földutat, amelyen egészen a várdomb tetejéig haladhatunk. Tekintve, hogy a várromot sűrű bozót borítja, csak lombmentes időben keressük fel, ha kíváncsiak vagyunk a csekélyke romokra.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció