Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

AbaMagyarországFejér vármegyeFejér történelmi vármegye - Ebvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Aba - Belsőbáránd - Ebvár

A vár az Aba faluhoz tartozó Belsőbáránd településtől kelet–északkeletre, 2 km-re található, a Dinnyés- Kajtori  csatorna déli oldalán, a Bolondvár nevű bronzkori földvártól 1,2 km-re északkeletre. A sík területből itt kiemelkedő ma gaspartot több helyen vízmosások szabdalják. Két ilyen vízmosás alkotta völgy közötti gerincen található az erődítés.

Az Ebvár területének relatív magassága a völgy felett kb. 20 méter. A kis gerinc nyúlványát három oldalról a meredek domboldal határolja, egyedül délről lehetne könnyen megközelíteni, de itt egy árokkal zárták le. Ez az árok ma 1,5 méter mély, a vár építésekor feltehetően mélyebb lehetett. A vár dombját a plató alatt 3 méterrel lejjebb 3-4 méter széles terasz keríti körbe. Ezt mindenképpen terasznak kell tekintenünk és nem földsáncnak, annak ellenére, hogy pereme néhol kicsit megemelkedik. Szélén második világháborús beásások, egykori lövészárkok láthatók.

A felső rész, azaz a plató körülbelül 25×10 méteres, míg az egész vár területe az árok külső oldaláig egy 50× 30 méteres területet foglal el. A vár és környéke ma füves, jól áttekinthető. Az erődítést már Ipolyi Arnold, Rómer Flóris és Hőke Lajos is említi. 1864-ben Pesty Frigyes így ír róla: „Ebvár: Ez egy kis tojásdad formájú földfelhányás, hajdan erődítmény lehetett. Fekszik: Bárándpuszta déli részén, a szomszéd Kajtor puszta északi határvonala mellett.

A várat formája miatt Kalap-hegynek is hívják, de ez az elnevezés térképen nem szerepel. A területet 1982-ben Skerletz Iván kereste fel, aki feljegyzéseket és egy vázlatos alaprajzot is készített róla.

Terei György 1997-ben járta be vár területét, amikor felmérését is elkészítette. Ásatás még nem történt a vár területén. A terepbejárások során a részletes vizsgálódás ellenére sem kerámia, sem más olyan leletanyag nem került elő, ami az erődítés korát pontosabban behatárolná.

2000-ben légi fényképek készültek az Ebvárról, ekkor a vár alatt gödrök nyomait lehetett megfigyelni. De talán még fontosabb és jelentősebb az a felfedezés, hogy a vár déli részén, az árok belső oldalán egy négyzet alaprajzú elszíneződés is felismerhető volt, ami feltehetően egy torony helyét mutatja. Természetesen ennek igazolása csak ásatással lehetséges.

A térségről szóló írott források szegényesek. A vár mérete és elhelyezkedése alapján valószínű, hogy a szakirodalom által a 12– 14. századból eredeztetett kisméretű várak csoportjába sorolható.

Nem ismert a környező középkori települések (Báránd,Seregélyes,Páli, Szerecseny) pontos helye és kiterjedése sem. Mivel a vár az egykori kun szállásterület határán fekszik, ezért nem vethető el az a feltételezés sem, hogy a vár felhagyása a kun betelepedéssel lehet összefüggésben.

A vár területét a 2018-as bejárás alkalmával, a várhelyet füvel benőtt, de jó átlátható helyszínként írtunk le. Változást a korábbi terepbejárásokban leírtakhoz képest nem tapasztaltunk, csak azt jegyeztük meg, hogy a szántott terület már szinte ráér a déli átvágás külső szélére. (Magyar Várarchívum Alapítvány - 2018)

Forrás: Feld István – Mráv Zsolt – Nováki Gyula - Terei György – Sárközy Sebestyén - Fejér megye várai az õskor tól a kuruc korig

Magyarország várainak topográfiája 3. kötet

IPOLYI A., 1861. 296.; RÓMER F., 1878. II. 1. rész. 99.; HŐKE L., 1872. 236.
PESTY F., 1864 –1865. 168.
IKMA Aba doboz, régi fényképek.
TEREI GY., 1998. 14.; TEREI GY., 2004. 534– 535.
GYÖRFFY GY., 1987 –1998. II. 399., 403., 407.
HATHÁZI G., 1996. 49.

GPS: É 47° 6.314 (47.105240)
K 18° 32.014 (18.533560)

Információk: A vár az Aba faluhoz tartozó Belsőbáránd településtől kelet–északkeletre, 2 km-re található, a Dinnyés- Kajtori  csatorna déli oldalán. A település szélén tudunk leparkolni. Innét átkelve a csatorna hídján, szemben a Bolondvár dombját látjuk.

Az úton haladva beérünk a Dinnyés- Kajtori természetvédelmi területre, majd az ezt jelző táblát követően a balra tartó mezei úton haladva a csatorna és a dombvonulat közötti mezős részen, kb. 1,5 kilométer után érkezünk el az Ebvár kiugró dombnyúlványához. Itt pár méteres szintkülönbséget letudva jutunk fel a vár platójára.

A vár területét a 2018-as bejárás alkalmával füvel benőtt, de jó átlátható helyszínként írtunk le. Változást a korábbi terepbejárásokban leírtakhoz képest nem tapasztaltunk, csak azt jegyeztük meg, hogy a szántott terület már szinte ráér a déli átvágás külső szélére.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció