Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

NézsaMagyarországNógrád vármegyeNógrád történelmi vármegye - Temető

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

Nézsa, temető

Nézsa község északi része felett, alacsony fennsík peremén terül el a temető, melynek keleti szélén lapos, kerek domb emelkedik. A sírok észak és nyugat felől a domb lábáig húzódnak, de maga a domb fátlan, füves terület. Délnyugati lábánál régi, falazott harangtorony áll, déli széle mellett pedig az új ravatalozó épülete helyezkedik el. A domb a környezetéből 1-1,5 méterre emelkedik ki, felszíne lapos, középen nagyobb területen erős bolygatás nyomait mutatja. Körben határozott perem figyelhető meg, de a nyugati oldalon ez már nem követhető, az újkorban elegyengették. A domb észak – déli átmérője 39 m, kelet –nyugat irányban legkevesebb 35 m volt. Eredetileg mély árok vehette körül, de ebből ma már csak a déli, és részben a keleti oldalon maradt fenn egy rövid szakasz, kb. 45 m hosszan. Az árok szélessége 8–11 m közötti, mélysége 1,5 m körüli. A domb többi oldala alatt ma már nem látszik árok, feltehetően a temető használata során teljesen feltöltődött.

1954-ben Czinke Ferenc a nézsai iskola igazgatója jelentette be a megyei múzeumnak, hogy a falu temetőjében egy középkori kolostorrom található. A romokból néhány faragott követ ekkor a plébánián helyeztek el. A rom északi sarkától mintegy 25 méterre emberi koponya és más csontok is előkerültek. Az ekkor a helyszínre kiszálló Patay Pál jelentésében leírta, hogy a temetőben felismerhető volt a templom egykori helye. Azt is megfigyelte, hogy egykor fallal vették körül. A lelőhely földrajzi elhelyezkedéséről vázlatot is készített.

1964-ben Horváth István járt a lelőhelyen, ahol helyenként még a kőfalak láthatók voltak és azokat vázlatosan felmérte. Kétségbe vonta a pálos kolostorra vonatkozó feltevést, a maradványokat egy kis középkori várnak határozta meg. Tudomása volt arról, hogy területén az 1950–1960-as években falmaradványokat termeltek ki.

1990-ben Nováki Gyula járta be a területet és felesége közreműködésével fel is mérte. Leírásának és a felmérésének közzétételére 1992-ben került sor.

A dombon a korábbi helytörténeti – műemléki szakirodalom szerint egy 14. századi eredetű templom, a település korábbi egyháza állt, amely a 18. századi feljegyzések szerint faragott kőből épült és freskóval volt díszítve. A ma álló barokk templom 1936. évi bővítése alkalmával 14. századi gótikus kőfaragványok kerültek elő, minden bizonnyal másodlagos helyzetből, ezek a temető dombján állt korai templomból származhatnak. A települést első alkalommal 1293-ban említik,6 de templomára vonatkozóan középkori adat nem maradt fenn, csupán a helyben előkerült kőfaragványokból lehetett következtetni korára. A település középkori birtokosai a nevüket  is innen felvevő Zsidó nembeli Nézsai család volt, akiknek tagjai először 1371-ben tűnnek fel a forrásokban. További kutatások szükségesek a mély árok korának és a templommal való kapcsolatának tisztázásához.

Források:

Nováki Gy. – Feld I. – Guba Sz. – Mordovin M. – Sárközi S.: Nógrád Megye Várai az őskortól a kuruc korig ( Magyarország várainak topográfiája 4. kötet )

Palóc Múzeum Adattára. 478/1954. (Patay Pál: A nézsai középkori kolostorrom bejelentés).

Horváth I., 1964.; KFM Rég. Ad. 24–73.

Nováki Gy. – Sándorfi Gy., 1992a. 56.

Reiszig E. – Vende A., 1911. 90– 91.; Genthon I., 1951. 324.; Baranyai B.,
1954b. 298– 299.; Genthon I., 1961. 211.; MJ. 2005. 80.

Széchényi O. I. 497– 498.

Horváth L., 1980. 47. sz.; Bakács I., 1982. 871. sz.

GPS: É 47° 50.938 (47.848965)
K 19° 17.881 (19.298023)

Információk: A nézsai temető a település északi részén található. Autóval jól megközelíthető és rövid sétával körbejárható. Ne hagyjuk ki a temető többi látnivalóját sem.

A Dr. Beér Miklós püspök atya által 2009-ben felszentelt nézsai keresztút és stációk egyben azt is mutatják, hogy valamikor innen volt a temető feljárata. A temető harangtornya a XIX. századból való.

A temetőben találjuk az 1825-26-ban klasszicista stílusban készült kálváriát, alsó szintje a Szent Anna-kápolna. 1825-ben emeltette Szentiványi Bonaventúra özvegye Szirmai Apollónia és 1826-ban a templombúcsú (Szent Jakab) alkalmával szentelték fel.

A temető területén számos XIX. századi sírkő található, melyek közül többet a ravatalozótól a kálvária felé vivő út mentén állítottak fel.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció