Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Bosnyáki, Bosnyaci - BošnjaciHorvátországHorvát-SzlavónországSzerém történelmi vármegye - Vérvár (Virgrad)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Vérvár, Virgrad

Bosnyáki (Bosnyaci, horvátul: Bošnjaci) egy falu Vukovár-Szerém megyében, a Nyugat-Szerémségben, a Száva bal partján, a folyó és a Zágráb-Lipovac autópálya között, a Szpacsva-medencében.

Bosnyaci és Atak között a Virovi nevű félszigeten állt a középkorban Vérvár vára. Vérvár építési ideje nem ismert. Az ásatások alapján a szakemberek legkorábban a 12. legkésőbb a 15. századra teszik. Elsősorban fából, tömörített földből, téglából és kőből épült, magas, tölgyfa rönkökből épített paliszádokkal. A központi, 4 méteres kiemelkedés átmérője 20 méter, melyet mély, kettős árok övez.

Feltételezhető, hogy a várat az ároknak köszönhetően teljesen víz vette körül, és a várba valószínűleg felvonóhídon keresztül jutottak be. Az első fennsík magasságában húzódott a második, melyet ismét egy ugyanolyan mély árok határolt. Az első és a második várárok közötti távolság kb. 30 méter. Végül jött a harmadik fennsík, amelyet a külső, leghosszabb árok határol. Ez a várárok 40 méterre van a másiktól. A második és a harmadik vizesárok - az elsővel ellentétben - ellipszis alakú. A harmadik, külső árok egy út építésével elpusztult. Vérvár egésze nagyjából kör alakú volt, mintegy 100 méter átmérővel.

A Vinkovci Városi Múzeum 1970-ben itt végzett régészeti kutatásokat. Ennek során fából épített paliszádokat, durva és finomabb megmunkálású középkori kerámiákat, tűzhely maradványait és fémtárgyakat találtak. Az ásatás során különböző időszakokból származó érméket találtak, közülük többet a római korból. A hely tudományos jelentőséggel bír, mivel az eddigi eredmények alapján a jövőbeni kutatás jelentős régészeti eredményeket hozhat.

A várat 1437-ben „Castrum seu castellum Weruar” alakban említi Zsigmond király oklevele, mint a magbanszakadt Alsáni János birtokát, melyet a Tallóciaknak adományozott. 1446-ban Berzsenyi Kelemen kezére került és ekkor felsorolják tartozékait is. A várat ekkor „Castellum Werwar” néven említik.

1476-ban már Atak volt az uradalom központja. Ekkor adták át a Tallóciak a kalocsai érseknek. 1477-ben, a török jelentős pusztításba kezdett a szlavóniai és szerémségi területeken. A vár vagy ekkor, vagy 1536-ban Valkóvár és Pozsega elfoglalása során pusztulthatott el.

Források:

Arheološko nalazište "Virgrad" Lista i registarski broj: Arheologija, Z-4975
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
Zupanjac.net: Stari grad Virgrad - Zoran Lucić
Wikipedia - hu.wikipedia.org/wiki/Bosnyaci

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 45° 5.214 (45.086899)
K 18° 49.572 (18.826200)

Információk: Vérvár felkeresésére Udvarnál célszerű a határt átlépni. Déli irányba haladva Eszéknél az autópályára hajtunk és haladunk Horvátország Kelet-Nyugati irányú autópályáig. A csatlakozásnál Szerbia felé megyünk tovább.

Az autópályát Zupanja helységnél hagyjuk el, a várost elkerülő 55-ös útról Bosnjaki irányába haladunk tovább. Bosnjaki településen az első nagyobb kereszteződésben északra fordulunk, a Ljudevita Gaja utcába. Ezen az úton elhagyjuk a helységet, áthaladunk az autópálya fölött.

Átmegyünk Virovi üdülőhelységen, majd 1 km után egy négyes útkereszteződésbe érünk. Itt kell parkolnunk. A szépen, park-szerűen,  gondozott várterület szabadon bejárható.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció