Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Százhalombatta, Magyarország, Pest vármegye, Fejér történelmi vármegye - Napóleon-kori sánc
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Római tábor és Napóleon sáncok
A Százhalombatta déli részén elterülő Dunafüred déli végét a Dunára merőlegesen futó, közel 1 km hosszú újkori töltés zárja le. A töltéstől tovább, dél irányában a Duna-parton impozáns földerődöt találunk, az úgynevezett „Napóleon-sáncok”-at.
Első ízben Luczenbacher (Érdy) János említi 1847-ben, a százhalombattai római táborral kapcsolatban: „…ez őrhely árkai a francziák ellen, mint hihető, 1805,megújíttattak.”
1874-ben pedig Kereskényi Gyula ezt írja: a római tábornál „fekszenek Duna mellett sáncok, melyek 1809 évig, régi minőségben megmaradának, ekkor dicsőn uralkodó Ferencz császár és magyar király e régi sáncokat átalakíttatá, a netán Dunán lehajókázni akaró franciák támadása végett”.
Forrásra egyik helyen sem hivatkoznak, nyilván a helyi hagyomány alapján említették. Mócsy András is a római táborral (Matrica) kapcsolatban említi a „Napóleon sáncok”-at és vázlatos térképét is közli. Feltehetően ő is a helyi hagyományra hagyatkozott.
A történelmi irodalomban nem található a sáncok említése, és az egykorú források sem beszélnek róla konkrétan. A sánc neve és jellege és a két 19. századi említése Napóleon-korával hozza kapcsolatba.
Az első katonai felmérés még nem tünteti fel a sáncokat. A második katonai felmérés egyszerű vonallal, de jól ábrázolja a sáncerődöt, melytől délnyugat irányába kb. 1,4 km hosszan, egyenes vonallal jelöli a teljes védvonalat. Közben két előre (északnyugatra) kiugró keskeny, szögletes zártsáncot (redoute) is ábrázol, az elsőt a ma is ép sáncerődtől kb. 300 méterre, a következőt további kb. 750 méterre. A két zártsánc között a térkép szerint a védővonal felkapaszkodott a Duna ártere feletti magaspartra, a fennsíkra, és ott folytatódott ugyanabban az irányban.
E vonal ferdén közelíti meg az Ercsibe vezető, déli irányú akkori (azóta már megsemmisült) utat, mely előtt kb. 200 méterre vége szakad. Folytatása sehol sincs ábrázolva a térképen. A sáncot és a hosszan kiinduló védővonalat az 1869. évi kataszteri térkép is ábrázolja, bár a felmérés elnagyolt.
A százhalombattai Matrica Múzeum őriz egy 1953-ban készült légi felvételt a sáncról. Ezen a ma is épen álló sáncerődtől a délnyugati irányba kiinduló védővonal 300 m hosszan látható, folytatása azonban kiesett a felvevőgép látószögéből. E védővonal első 70 métere még mély árkot mutat, további részét már beszántották, de pontosan mutatja a helyét a földelszíneződés. Több, 1953-ban, illetve 1962-ban készült légi felvételen még mindig jól látszik ugyanannak a védővonalnak a nyoma, amelyet a második katonai felmérésen is ábrázolnak. Utóbbi légi felvételeken egy bizonytalan elszíneződés arra enged következtetni, mintha 1 km után elhagyná az Ercsibe vezető régi utat és délkelet irányában – Ercsiől északra – visszakanyarodna a Duna ártere feletti magas parthoz, ahol egy természetes eredetű mély, az ártérbe lefutó horhosba csatlakozna. Az így befogott Duna-part teljes hossza kb. 4 km. Ez azonban egyelőre csak bizonytalan feltevés.
A „Napóleon-sáncok” nevű földerőd teljesen épen áll ma is, a Matrica nevű római kori táborral azonos területen, utóbbi azonban kissé nagyobb területet foglalt magába. A területet 1993-ban Nováki Gyula mérte fel felesége segítségével.
A földerődítmény keleti oldala közvetlenül a teljesen nyitott, erődítés nélküli Duna-partra támaszkodik. Észak és nyugat felől külső árokkal kísért sánc és közben két kiugró zártsánc védte. Mindkettő szélén sánc fut körbe, és a belső területük átlag 2 méterrel mélyebb, mint a sánctető.
A parthoz közelebb eső zártsánc szabálytalan téglalap alaprajzú, hossza 43, szélessége 28 méter, az erőd belső területe felé eső oldalát is árok övezi. Déli oldalán kapunyílás vezet le a belső árokba. A nyugati oldalon levő zártsánc alaprajzilag hosszúkás ötszögű. Egyenes belső oldalának északi végén kapunyílás vezet le a belső árokba. Hossza 73, szélessége 28 m.
A két zártsánc közötti egyenes sánc közepén kapunyílás vezet le a külső árokba, a belső oldalán pedig egy rövid, ívben görbülő kis sánc zárja le. Más erődítésnek nincs nyoma a felszínen. A belső terület sima, és nem csak a Duna felé, de dél irányában is teljesen nyitott, a felszínen nem látni lezárást. A nyugati zárt sánctól indul a fentebb már ismertetett hosszú védővonal. A sáncot itt is külső árok kíséri, de alig 35 m után a folytatása teljesen eltűnt a felszínről, földút, szántóföld, majd az olajfeldolgozó telep miatt.
A történeti adatokból egyértelműen kiderül, hogy az Osztrák Magyar Monarchia hadvezetése 1809 nyarán, látván a franciák előrenyomulását Komárom és Székesfehérvár előterébe, felkészült arra, hogy esetleg a Duna vonaláig törnek előre. A védelem egyik formája a Százhalombatta és Ercsi között megépült erődvonal volt, amely nyilván az Ercsiben állomásozó csapatokkal függött össze.
De délebbre is történtek előkészületek. Nem csak jelentős létszámú csapatok létéről tudunk a Duna mentén, hanem Dunaföldvár közelében, északra a Duna feletti, egy évszázaddal korábbi időből fennmaradt nagy kuruc kori sáncerődben („Bottyán-sánc”) ágyúkat helyeztek el, és a dunaföldvári Kálvária-hegy őskori földvárában „védő állapotba egyengették az árkokat”.
A franciák 1809 őszén már visszafordultak, és egyre kevésbé kellett számítani az újabb támadásukra. Ferenc császár november 2-án már azt írta József nádornak, hogy Ercsinél a földsánc építését abba lehet hagyni. Ez csakis az itt ismertetett sáncvonalra és erődjére vonatkozhat, ami pedig arra mutat, hogy nem is fejezték be a kiépítését. A második katonai felmérésen is 1,4 km után egyszerűen megszakad a sáncvonal.
Az 1997. évi ásatás a földtöltésben nyomát sem találta bármilyen szerkezetnek, mellvédnek, amelyek pedig elengedhetetlenek a földsáncoknál. A „Napóleon-sáncok” nevű, ma is álló impozáns földerődítmény az 1809. évi francia-háború végéről befejezetlenül maradt ránk.
Forrás:
Nováki Gyula: Napóleon-sáncok Százhalombattán
Várak, kastélyok. templomok magazin 2005/I. évfolyam / 2. szám
GPS: | É 47° 17.995 (47.299915) |
K 18° 55.041 (18.917351) |
Információk: Százhalombatta Dunafüred részén találhatóak a sáncmaradványok. A helyszín a Klub Sirály csónakház és étteremig autóval is megközelíthető.
Az erődítés területe napjainkban a MOL tulajdonában van. Bár fix kerítés nem övezi, de szalaggal körbekerített és tiltó táblákkal ellátott. Próbáltunk ennek magyarázatának utánajárni, de egyenlőre nem sok sikerrel.
A terület az elmúlt évtizedben részben bebokrosodott, illetve kisebb fákkal benőtt állapotba került, míg a többi részén magas szálu fű borítja.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.