Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SzázhalombattaMagyarországPest vármegyeFejér történelmi vármegye - Napóleon-kori sánc

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

Római tábor és Napóleon sáncok

A Százhalombatta déli részén elterülő Dunafüred déli végét a Dunára merőlegesen futó, közel 1 km hosszú újkori töltés zárja le. A töltéstől tovább, dél irányában a Duna-parton impozáns földerődöt találunk, az úgynevezett „Napóleon-sáncok”-at.

Első ízben Luczenbacher (Érdy) János említi 1847-ben, a százhalombattai római táborral kapcsolatban: „…ez őrhely árkai a francziák ellen, mint hihető, 1805,megújíttattak.”

1874-ben pedig Kereskényi Gyula ezt írja: a római tábornál „fekszenek Duna mellett sáncok, melyek 1809 évig, régi minőségben megmaradának, ekkor dicsőn uralkodó Ferencz császár és magyar király e régi sáncokat átalakíttatá, a netán Dunán lehajókázni akaró franciák támadása végett”.

Forrásra egyik helyen sem hivatkoznak, nyilván a helyi hagyomány alapján említették. Mócsy András is a római táborral (Matrica) kapcsolatban említi a „Napóleon sáncok”-at és vázlatos térképét is közli. Feltehetően ő is a helyi hagyományra hagyatkozott.

A történelmi irodalomban nem található a sáncok említése, és az egykorú források sem beszélnek róla konkrétan. A sánc neve és jellege és a két 19. századi említése Napóleon-korával hozza kapcsolatba.

Az első katonai felmérés még nem tünteti fel a sáncokat. A második katonai felmérés egyszerű vonallal, de jól ábrázolja a sáncerődöt, melytől délnyugat irányába kb. 1,4 km hosszan, egyenes vonallal jelöli a teljes védvonalat. Közben két előre (északnyugatra) kiugró keskeny, szögletes zártsáncot (redoute) is ábrázol, az elsőt a ma is ép sáncerődtől kb. 300 méterre, a következőt további kb. 750 méterre. A két zártsánc között a térkép szerint a védővonal felkapaszkodott a Duna ártere feletti magaspartra, a fennsíkra, és ott folytatódott ugyanabban az irányban.

E vonal ferdén közelíti meg az Ercsibe vezető, déli irányú akkori (azóta már megsemmisült) utat, mely előtt kb. 200 méterre vége szakad. Folytatása sehol sincs ábrázolva a térképen. A sáncot és a hosszan kiinduló védővonalat az 1869. évi kataszteri térkép is ábrázolja, bár a felmérés elnagyolt.

A százhalombattai Matrica Múzeum őriz egy 1953-ban készült légi felvételt a sáncról. Ezen a ma is épen álló sáncerődtől a délnyugati irányba kiinduló védővonal 300 m hosszan látható, folytatása azonban kiesett a felvevőgép látószögéből. E védővonal első 70 métere még mély árkot mutat, további részét már beszántották, de pontosan mutatja a helyét a földelszíneződés. Több, 1953-ban, illetve 1962-ban készült légi felvételen még mindig jól látszik ugyanannak a védővonalnak a nyoma, amelyet a második katonai felmérésen is ábrázolnak. Utóbbi légi felvételeken egy bizonytalan elszíneződés arra enged következtetni, mintha 1 km után elhagyná az Ercsibe vezető régi utat és délkelet irányában – Ercsiől északra – visszakanyarodna a Duna ártere feletti magas parthoz, ahol egy természetes eredetű mély, az ártérbe lefutó horhosba csatlakozna. Az így befogott Duna-part teljes hossza kb. 4 km. Ez azonban egyelőre csak bizonytalan feltevés.

A „Napóleon-sáncok” nevű földerőd teljesen épen áll ma is, a Matrica nevű római kori táborral azonos területen, utóbbi azonban kissé nagyobb területet foglalt magába. A területet 1993-ban Nováki Gyula mérte fel felesége segítségével.

A földerődítmény keleti oldala közvetlenül a teljesen nyitott, erődítés nélküli Duna-partra támaszkodik. Észak és nyugat felől külső árokkal kísért sánc és közben két kiugró zártsánc védte. Mindkettő szélén sánc fut körbe, és a belső területük átlag 2 méterrel mélyebb, mint a sánctető.

A parthoz közelebb eső zártsánc szabálytalan téglalap alaprajzú, hossza 43, szélessége 28 méter, az erőd belső területe felé eső oldalát is árok övezi. Déli oldalán kapunyílás vezet le a belső árokba. A nyugati oldalon levő zártsánc alaprajzilag hosszúkás ötszögű. Egyenes belső oldalának északi végén kapunyílás vezet le a belső árokba. Hossza 73, szélessége 28 m.

A két zártsánc közötti egyenes sánc közepén kapunyílás vezet le a külső árokba, a belső oldalán pedig egy rövid, ívben görbülő kis sánc zárja le. Más erődítésnek nincs nyoma a felszínen. A belső terület sima, és nem csak a Duna felé, de dél irányában is teljesen nyitott, a felszínen nem látni lezárást. A nyugati zárt sánctól indul a fentebb már ismertetett hosszú védővonal. A sáncot itt is külső árok kíséri, de alig 35 m után a folytatása teljesen eltűnt a felszínről, földút, szántóföld, majd az olajfeldolgozó telep miatt.

A történeti adatokból egyértelműen kiderül, hogy az Osztrák Magyar Monarchia hadvezetése 1809 nyarán, látván a franciák előrenyomulását Komárom és Székesfehérvár előterébe, felkészült arra, hogy esetleg a Duna vonaláig törnek előre. A védelem egyik formája a Százhalombatta és Ercsi között megépült erődvonal volt, amely nyilván az Ercsiben állomásozó csapatokkal függött össze.

De délebbre is történtek előkészületek. Nem csak jelentős létszámú csapatok létéről tudunk a Duna mentén, hanem Dunaföldvár közelében, északra a Duna feletti, egy évszázaddal korábbi időből fennmaradt nagy kuruc kori sáncerődben („Bottyán-sánc”) ágyúkat helyeztek el, és a dunaföldvári Kálvária-hegy őskori földvárában „védő állapotba egyengették az árkokat”.

A franciák 1809 őszén már visszafordultak, és egyre kevésbé kellett számítani az újabb támadásukra. Ferenc császár november 2-án már azt írta József nádornak, hogy Ercsinél a földsánc építését abba lehet hagyni. Ez csakis az itt ismertetett sáncvonalra és erődjére vonatkozhat, ami pedig arra mutat, hogy nem is fejezték be a kiépítését. A második katonai felmérésen is 1,4 km után egyszerűen megszakad a sáncvonal.

Az 1997. évi ásatás a földtöltésben nyomát sem találta bármilyen szerkezetnek, mellvédnek, amelyek pedig elengedhetetlenek a földsáncoknál. A „Napóleon-sáncok” nevű, ma is álló impozáns földerődítmény az 1809. évi francia-háború végéről befejezetlenül maradt ránk.

Forrás:

Nováki Gyula: Napóleon-sáncok Százhalombattán
Várak, kastélyok. templomok magazin 2005/I. évfolyam / 2. szám

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 47° 17.995 (47.299915)
K 18° 55.041 (18.917351)

Információk: Százhalombatta Dunafüred részén találhatóak a sáncmaradványok. A helyszín a Klub Sirály csónakház és étteremig autóval is megközelíthető.

Az erődítés területe napjainkban a MOL tulajdonában van. Bár fix kerítés nem övezi, de szalaggal körbekerített és tiltó táblákkal ellátott. Próbáltunk ennek magyarázatának utánajárni, de egyenlőre nem sok sikerrel.

A terület az elmúlt évtizedben részben bebokrosodott, illetve kisebb fákkal benőtt állapotba került, míg a többi részén magas szálu fű borítja.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció