A várat először 1103-ban említik Huneburch néven az okiratok. Heunburg grófjait 1070 óta ismerik név szerint.
Az eredetileg szászországból származó Heunburg grófok korábban a Karoling-kori (9./10. század) (a Haimburgtól északnyugatra található) Rauterburgot használták központként.
A Heunburgok 13. században Karintia egyik leghatalmasabb családjává váltak.
Az 1070 óta felbukkanó grófI család 1228-ban helyezte át székhelyét Pliberk városába , ahol kiterjedt birtokaik voltak.
A Heunburgok Karintia legjelentősebb nemesi családjai közé tartoznak. Leghíresebb képviselője ii. Ulrik gróf, aki új fejedelemség létrehozását tervezte Karintia és Stájerország egy részén, de II. Otokar cseh király ezt megakadályozta.
III. Ulrik Konrád salzburgi érsekkel együtt 1293-ban fellázadt Albrecht Habsburg herceg ellen. III. Ulrik vereséget szenvedett a Habsburgoktól a wallersbergi csatában 1293-ban.
A Heunburgok végül férfiágon 1322-ben haltak ki. Örököseik a Pfannberg grófok lettek , akiknek utolsó képviselője, Johann 1362-ben halt meg.
A vár 1362-ben a goriziai grófok , 1460-ban a pusarnitzi béke után a Habsburgok tulajdonába került .
Avárat Bernhard Talantnak adta zálogba, aki a szomszédos Talenstein-kastélyt építette.
1517-ben Wolfgang Graßweinnek, 1622-ben Hans Kemetter von Tybeinnek adták zálogba.
1623-ban II.Ferdinánd császár eladta a visszaszerzett kastélyt David-Christoph von Urschenbeck bárónak, az akkori karintiai kormányzónak.
A későbbi tulajdonosok között volt Galler, Rosenberg és Egger gróf is.
1886-ban a Helldorfi bárók megszerezték a létesítményt.
Ma is ők a tulajdonosok.
A magántulajdonban lévő várat 1990-től a Mentsétek meg a Heunburgot egyesület restaurálja, gondozza . 1995-től 2009-ig, majd 2011-től újra színházi előadásokat tartanak falai között a nyári hónapokban.
(wikipedia illetve a burgen-austria szócikke alapján)
