Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

BudapestMagyarországPest vármegyePest-Pilis-Solt-Kiskun történelmi vármegye - Szentdienes, kisvár (Soroksár, Haraszti út 42.)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

Szentdienes, kisvár

Budapest területén a 13. században különféle erődített helyek voltak. A régészeti kutatások eredményei alapján szét lehetett választani, hogy az egyes épületek 1241 előtt, vagy 1242 után épültek-e. 1241 előtt az óbudai királyi vár és a városfallal körülvett Pest voltak a legjelentősebbek, a tatárok azonban ezeket is felégették és lerombolták.

A 13. században a tatárjárást követően IV. Béla hozzákezdett egy katonai védelmi rendszer kiépítéséhez. Az 1241-es hadjárat során megmutatkozott, hogy a Duna komoly akadályt jelentett a tatár sereg részére. A király a római limes mintájára egy a Duna menti védelmi övezet kiépítését tervezte és elrendelte, hogy várakat építsenek a Duna jobb partja mentén. A Budapest területére eső, Duna menti  katonai  védővonal  kiépítésének a Duna-parton megtalált tornyok a legfőbb bizonyítékai.

Marsigli (1658-1730) olasz hadimérnök a 18. század elején feltérképezte a Duna völgyét, és a dél-pesti határban, a Soroksári Duna-ág mellett is feltüntetett egy jelentős római épületmaradványt.

Pető Mária 1989-ben nekilátott ugyan az őrhely maradványainak felkutatásához, de nem azt találta, amit keresett, hanem a Haraszti út 40-42. alatt, az egykori Dugattyúgyűrű gyár területén előkerültek a középkori Szentdienes falu templomának, házainak és egy kisvárnak a maradványai. A jelenkori beépítés miatt azonban teljes régészeti feltárásra nem volt lehetősége.

Az ásatásokat röviddel ez után Irásné Melis Katalin folytatta. Az Irásné által vezetett ásatás is csak részlegesen tárta fel Szent Dienes települést. Az egykori kisvárról azonban sikerült átfogó képet kapni.

A soroksári Duna-parton, a környék legmagasabb fekvésű részén helyezkedett el a középkori Szentdienes falu. Kisebb leletmentés érintette a gyárudvaron fekvő középkori templom maradványait, és a körülötte lévő temető 6 sírját. A templom D-i oldalán helyezkedett el a falu, amely a régészeti leletek tanúsága szerint a 13. sz. első felében már létezett, és a 16. sz. elején, 1526 körül néptelenedett el.

A falu Ny-i oldalán, közvetlenül a Duna-parton, jelentős Árpád-kori  építmény  állt, amely feltehetően 1241-ben leégett. A nagy égésfoltban kiszedett falhely is látható volt. Közvetlenül az égéshely mellé, annak kis déli körszeletét is érintve, a 13. század 2. felében kis, kővárat építettek.

A lakóépület alaprajza nyújtott nyolcszög alaprajzú, a felmenő falak 70-80 cm szélesek. A 13 x 11 m alapterületű lakóhelyiség belső tere teljes egészében feltáratlan. A lakóépületet 5-6 m távolságban 110 cm széles kőfal veszi körül, így az épületegyüttes teljes átmérője 26-27 m.

A sokszögű kerítőfal külső, tompaszögűsarkain 103 cm hosszú, 85 cm széles támpillérek voltak. A déli oldalon lévő kapu feltáratlan. A 15. század második felében lebontották, az egyenetlenségeket, 15-16.  sz.  eleji  háztartási hulladékot tartalmazó  feltöltéssel  tüntették  el. A vár helyét sötét humuszos földdel is letakarták. A lelőhely 1526-tól a 19. század végéig beépítetlen maradt.

A  falu  egyszerre  több,  kis-és  középnemesi család birtokában volt, de nem lehet tudni, hogy melyikük tulajdona volt a Duna-parti, kis vár.

Források:

Irásné Melis Katalin : 13. századi kisvárak Budapest területén
(Várak Kastélyok, Templomok magazin, 2006/6. szám 8-11. old.)

Irásné Melis Katalin: Régészeti kutatások a középkori Szentdienes falu területén
(Communicationes Archaeologicae Hungariae 2005)

Irásné Melis Katalin : Budapest XXIII. Soroksár Haraszti út 42. Gyártelep
(Castrum Bene Hírlevél - 2000)

GPS: É 47° 22.889 (47.381477)
K 19° 6.359 (19.105991)

Információk: Az egykori Dugattyúgyűrű gyár területén előkerült kisvár maradványai a Soroksár, Haraszti út 42. szám alatti zárt, és jelenlegi információk szerint használaton kívűli, gondozatlan területen találhatóak.

1989-1990-ben a Budapesti Történeti Múzeum leletmentéseket végzett a területen és a lelőhelyet régészeti védettség alá helyeztette.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció