Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Hatvan, Magyarország, Heves vármegye, Heves történelmi vármegye - Vár
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Budapesttől keleti irányban, az M3-as autópályán könnyen elérhetjük Hatvan városát, ahol a Zagyva folyó közelében emelkedik a Grassalkovich-kastély. A barokk épülettömb helyén a középkor távoli évszázadaiban állt a sokszor ostromolt hatvani palánkvár. Napjainkra ennek a felszínen már nincs látható nyoma.
Leírása:
Hatvan egykori palánkvárának napjainkban már nyoma sincs a területen, emlékét csak a megsárgult krónikák lapjai őrzik. Bár sok korabeli metszeten szerepelt a véres ostromokat kiállt erődítmény, de igazából a hiteles képét a korabeli feljegyzések, a hadmérnökök és a múlt századi várostérképek adatainak összevetésével tudjuk felvázolni. Evlija Cselebi török világutazó szerint „fületlen kupához hasonlít, a kupa hasa a külsővár, a nyaka pedig a belsővár”. Tehát a hatvani török bázis két részre oszlott, a polgári lakosság által benépesített városra, míg a fegyveres helyőrség a különálló várban állomásozott. Felbecsülhetetlenül értékes leírását adta 1686-ban Strackwitz császári hadmérnök, aki végigjárta a töröktől épségben visszaszerzett végvárat. „A hatvani vár megnyúlt, szabálytalan hatszögletű palánképítmény volt, melyet északi és nyugati oldalán a Zagyva vett körül, az utóbbi oldalon 30 – 50 lépésnyi szélességben. De az egész várat s a mellette települt külvárost is a Zagyva folyóból táplált széles vizesárok övezte.” A nyolc ágyúbástya közül három falazott téglaépítésű volt. A palánkvár nyolc bástyája közül hét körbástyának, míg egyet nyolcszögletűnek alakítottak ki. Ez utóbbin keresztül vezetett nyugati irányban a budai kapu, míg a keleti oldalra nyílt az egri kapu. A felvázolt alaprajz szerint többszörösen biztosították a budai kaput, mert csak három felvonóhíd és egy háromszögletű palánkerőd közbeiktatásával lehetett bejutni a várudvarra. Az oszmánok erődítményét mély vizesárok kerítette, közepén hegyes végű cölöpsorral. A belső védett területén a hosszú megszállás alatt felhúzták a mohamedán vallásgyakorláshoz nélkülözhetetlen épületeket, a dzsámit, a minaretet és a fürdőházat. Természetesen a nagy létszámú fegyveres ellátását szolgáló lakóházak és raktárak, istállók is ott sorakoztak. Területe a hozzávetőleges számítások szerint 3,5 hektárra rúghatott. Tudjuk, hogy a polgári lakosságot befogadó várost is palánkfal, valamint vizesárok oltalmazta a hódoltság idején. Szerencsére ennek nyomvonalát jól mutatják a régi térképek. A vizes árkokat csak fokozatosan szüntette meg a helyi lakosság.
Története:
A Zagyva folyó völgyének ezen mocsarakkal szabdalt vidéke már az Árpád-házi uralkodók idején jelentősebb településnek számított. Első okleveles említése 1273-ban történt „villa Hatuan” alakban. A mezőváros központi szerepét mutatja, hogy premontrei kolostora hiteles helyként állíthatott ki okleveleket. Prépostja a pápai tizedjegyzék szerint 30 garast fizetett. A XIV. században a Hatvani földesúri család mondhatta a magáénak, akik feltételezhetően egy erődített rezidenciát emeltettek szállásul. Ennek hollétéről azonban nincsenek ismereteink, korabeli források sem maradtak róla. A település lakóinak életében az 1526-os mohácsi csatavesztés utáni időszak jelentett hatalmas fordulatot. A Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd királyok párthívei által vívott véres belháborúban megjelent a harmadik fél, a török hódító. II. Szulejmán szultán 1541-ben megkaparintotta az ország szívét Budát, amely köré rövidesen nagyobb területeket magába foglaló biztonsági övezetet alakított. Így került sorra 1544-ben Hatvan mezővárosának megszállására is. A korabeli viszonyokról jól értesült Tinódi Lantos Sebestyén szerint első katonai parancsnoka, Deli Kurt aga vezényletével a környékbeli keresztény lakosság robotmunkájával hozták létre a hatvani palánkvárat. Ez, mint a török hódoltság idejének sok száznyi más végvára, a talajba sűrűn levert hatalmas facölöpökből és annak közeit kitöltő agyagos földből állott, amit felgyújtás ellen kívülről agyaggal vontak be. Természetesen a faanyag gyors elkorhadása miatt az ilyen típusú védőművek állandó javítást igényeltek, ezen robotoltak Gyöngyöstől Jászberényig az alávetett népek. A napjainkig fennmaradt zsoldlisták szerint az 1560-as esztendőkben 113 gyalogos, 295 lovas, 13 tüzér és 32 délszláv martalóc állomásozott falai között. A hatvani szandzsák {katonai igazgatási terület} fegyveresei messzi környék békés lakosságának rémei voltak, gyakori rablóportyáikkal veszélyeztették az emberéletet, a lakosság vagyonát. Visszafoglalására 1593 őszén felcsillant a reménysugár, miután a királyi csapatok sorra vették be a nógrádi török bázisokat. Végül azonban az időjárás zordonra fordulása miatt lázongó német zsoldosok megtagadták az ostromműveleteket. Három év múlva, 1596 szeptemberében Habsburg Miksa főherceg és Tiefenbach Kristóf vezetésével jelentősebb katonaság vonult ellene. A küzdelem három héten keresztül folytatódott, aminek során a muzulmán helyőrség körömszakadtáig védelmezte posztját. Végül a királyi csapatok győzedelmesen berontottak a városba, majd a várba is. Az egykorú feljegyzések szerint a diadalittas német zsoldosok vérfagyasztó módon gyilkolták le a mohamedánokat, nem kímélve asszonyt és gyermeket sem. Zsákmányul esett a törökök 3 nagyobb kaliberű ágyúja mellett 22 kisebb űrméretű is. A győztesek azonban nem tudtak berendezkedni az üszkös romok között, mivel az Eger bevételére érkező III. Mohamed szultán óriási seregének hírére elmenekültek innen. Rövidesen az oszmán hódítók ismét bevonultak és a magyar lakossággal robotban helyreállították védőműveit. 1603 novemberében Rusworm császári generálisnak sikerült visszavenni, de már a következő esztendőben ismét a lófarkas-félholdas török zászlót lengeti a szél a vár ormain. A töröktől való végső visszavételére 1686 szeptemberében került sor, amikor a Budát ostromgyűrűbe záró hatalmas Habsburg ármádia egyik csapatrésze, Heissler és Mercy generálisokkal az élen, felvonult ellene. Ezt látva a várbeli oszmánok, ágyúlövés nélkül feladták a várat és a sokkal jobban biztonságosabb egri támaszpontjukra menekültek el. A győztesekkel érkező Strackwitz hadmérnök ekkor mérte fel a teljes épségben lévő palánkműveit. Nem rombolták le, sőt egy 1704-es feljegyzés szerint Heves és Külső-Szolnok vármegye nemesi közgyűlése utasítást adott ki, hogy gerendákkal javítsák ki a sérüléseit. Pusztulásának körülményeiről nem maradtak fenn adatok, így csak feltételezhető, hogy Hatvan városának császárhű új földesura, Starhemberg herceg utasítására bontották le a katonai szempontból feleslegessé váló palánkfalakat. 1746-ban kétszázezer forintért vásárolta meg a hatvani uradalmat Grassalkovich Antal herceg. A késő barokk stílusú kastély alapozásához 1754-ben fogtak hozzá, teljes kiépülése után 32 szobás, fényesen berendezett rezidenciaként szolgálta urait. A kastélypark területén régebben négy méter mélységből kerültek napvilágra ágyúgolyók és ezüstpénzek. Napjainkban már csak a Bástya és a Vár utcák elnevezései utalnak az egykoron létezett hatvani várra.
Irodalom:
Studia Agriensia 5 {1985} Sugár István: A török végvárrendszer --------------- 236.-- 245. old.
Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon {1984}---------- 231.-- 232. old.
Kőnig Frigyes: Várak és erődítmények a Kárpát-medencében {2001}------------------- 65. ábra
Szalai Béla: Magyar várak, városok, falvak metszeteken {2006}
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} ------------------------------------- 257. old.
{Szatmári Tamás}
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.