Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Blinja, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Zágráb történelmi vármegye - Kakasvár
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Engel Pál adatai szerint:
Blinja (Kakasvár) (Zágráb m., ma HO.)
Castrum/castellum. A bátmonostori (blinjai) Töttös család utóbb Töttösevinának nevezett uradalmában épült. Becsei Töttös 1345-ben kapott engedélyt, hogy valamely birtokán várat építsen (Dl. 87185). 1400 k. Kepcheyna (Dl. 82960), 1430-ban ~ (Z. VIII. 439, 441), majd 1445-től Kakasvár (Dl. 80833) néven fordul elő a birtokukban. A 15. sz. közepén valószínileg elpusztult. – Petrinjától KDK-re, Blinjski Kut vidékén feküdt, de pontos helye nem ismert (Engel 120). (Szatanek: a lokalizáció nem jó! Az Engel által megadott helyen, a Blinja patak szávai torkolatában, a zágrábi káptalan, Usztilonia nevű vára állott.) Ismert várnagyai: Demeter és István (Töttös Lászlóé) 1447-03-15 - IX 1 (castellum, DF 255723) Demeter, megölték 1448-03-19 előtt (castrum, Dl. 14155, LK. 1923. 110) A várhoz tartozó település (Blinja), a Töttös családé volt 1371-1468-ig, majd Branikovics Vuk kapja meg 1485-ben, aztán özvegyéé, Frangepán Borbáláé 1515-ig. Frangepán Borbála után Beriszló Ferencé (1515.)
---/---
Blinja, Kakasvár (? Újvár?) - Báni határvidék (Banovina)
137. oldal:
„Egy, a királyi vizsgálóbizottság elé terjesztett 1552-es indoklásban, a káptalan felsorolja azon régi várait a Kulpa menti térségben, amelyeket szerinte az egyesítendő védelmi rendszerhez kellene csatolni. A káptalan a bizottságon keresztül kérte a királytól, hogy térítse meg a kárát, amit a török, Usztilonja (Ustinlonja) felperzselésével okozott, amely Sziszek előőrse volt, s amit Sziszekhez hasonló módon, a Blinja patak szávai torkolatában építetett fel. Noha Usztilonja csak egy fából készített torony volt, arra azonban megfelelt, hogy az őrsége felügyelhesse a török bárkák mozgását. Az itteni őrök egy mozsárlövéssel figyelmeztethették a sziszeki védőket és a környékbeli lakosságot, hogy felkészülhessenek a védekezésre az ellenség megjelenése esetén. A káptalan szerint ugyanilyen őrséget kell tartani Blinja-ban, Vinodolban, Hrasztovicában és Gora-ban, valamint Sziszek körül is [267]…”
181. oldal:
„Lenkovics Iván (Ivan Lenković) Horvátország új védelmi stratégiai terveinek kidolgozásakor, 1559-ben maga szándékozott dönteni az Una hátsági (Pounj) Zrínyi várak sorsáról: „.. minekután a védelmükről a horvát rendek semmilyen határozatot sem hoztak”. Állította, hogy királyi parancsra el fog venni Körösről és Zágrábból 33 bányászt és megindul az Una hátságnak, hogy lerontassa Zríny, Lišnica és Blinja tornyait…”
184. oldal:
„Lenkovics Iván, 1563-as jelentésében így ír Blinja váráról: „A vár Keglevics úr birtokában van, Őfelsége 16 katonája őrzi …”
219. oldal:
„Ferdinánd király biztosainak 1563. végi jelentése a horvát, szlavón határ végvárainak állapotáról: „Blinja ebben az órában az utolsó olyan vár mely az Una hátságnak néz, és amelyben királyi őrség található. Azon völgy feletti dombon található, melyben a Hrasztovicába tartó út fut. A várat vízzel telt védőárok övezi, ám a falai romosak.
Különösen a vár tetőzete sérült. Ha a tetőzet kijavításra kerül, az egész vár megmenthető. A tetőfedési munkák költségére elegendő volna 300 forint. A tavasszal megkezdendő szükséges javítások során ki kell tisztítani a környező terepet és az árkokat, s az erdőt is meg kell ritkítani [381].
A bizottság úgy vélte, hogy Blinjában 50 főnyi helyőrséget kellene tartani, egy várnaggyal, egy vajdával, egy zászlóssal és öt tizedessel.
[381] Érdekes, hogy Ferdinánd két várnagyot említ meg Blinja-ban, ám a jövőt tekintve mégis csak egyet tart szükségesnek. Itt nyilvánvalóan két - egymáshoz nagyon közel eső toronyról van szó. Egy régiről és egy újról. Az új tornyot a régihez egy nagyon közeli magaslaton Keglevics Péter bán emeltette. Sajnos a bizottság által említett Blinja tervrajza nem maradt fenn…”
250. oldal:
„Az 1571-es esztendőben, újból erődítési munkálatokat végeztek Kapronca erődjén és városán. Kapronca mellett, építkeztek és felújítási munkálatokat végeztek Hrasztovicában és Blinja-ban is…”
259. oldal:
„A már korábban meglévő Zenggi és Bihácsi kapitányság mellé, 1576. után, Ogulin és Hrasztovica székhellyel, két új kapitányságot is kialakítottak. A Hrasztovicai kapitányság alá, 12 környékbeli vár tartozott: Blinja, Vinodol, Bojna, Gora, Hajtić, Mazin (Dugi Šimun-nak is nevezték), Greda, Mutnica, Donji Gradac, Gornji Gradac, Zríny (Zrin) és Gvozdanszkó (Gvozdansko). A tűzfegyverek összeírása szerint, a fenti várakban, 2 rövid vaságyút, 2 kisebb vaságyút, 4 mozsarat, 85 szakállas puskát, 16 kézi puskát és 35 mázsa lőport találtak, amit további 500 puskával, 5 nehezebb és nagyobb ágyúval, valamint 15 mozsárral javasoltak megnövelni…”
325. oldal:
„Egy 1579-es összeírás az alábbi várakat említi meg: Perusicsot (Perušić) és Prozort Likában, a Korana menti Kulcsot (Ključ), a Bihács (Bihać) melletti Szokolácot (Sokolac), aztán Ó Plaskit (Stari Plaški), Vranográcsot (Vrnograč), Bojna-t, Felső (Kis) Kladusát (Gornja/Mala Kladuša), valamint az alábbi Báni várakat: Blinja-t (a Keglevicsek régi és új vára) és az Ópetrinja (Stara Petrinja) közeli Vinodolt. A fenti várak közül néhányat az 1577-es, 1578-as török offenzíva során elfoglaltak, kifosztottak, majd leromboltak. Néhányat már korábban felhagyták régi urai, és se a törökök, se a határvidéki katonaság nem vette birtokba őket…”
Zagreb, 1995.
---/---
A vár mai állapota:
A vár bejárása 2009. 03. 19-én történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A bejárás eredetileg egy 16. századi, út menti magaslaton álló vár helyének megállapítására irányult, de a helyiek kérdezgetése és személyes kalauzolás után, a főúttól kb. 3 kilométerrel távolabb, egy Gradinának nevezett várhelyet találtunk. Az utólagos kutatás alapján, ez a várrom nagy valószínűséggel a 14. században épített Kakasvárral lehet azonos, így az eredeti célként szereplő blinjai vár (Újvár?) helyének megállapítása még vissza van! A megtalált várrom a kalauzunk magánbirtokán fekszik, így autóval, csak a birtokhatárt jelző kerítésig lehet menni, ahonnan, azonban már jól látható a meredek várhegy, így gyalogos megközelítése nem jelent különösebb akadályt.
A vár a kb. 110x30 méteres hegytető teljes területét elfoglalja. A tetőt mély harántárkokkal több részre osztották. A tetőtől kb. 10-15 méterrel mélyebben, egy változó szélességű (3-6 m) terasz található, amely talán az egész tetőt körbefogó árok lekopott maradványa lehet. A legmagasabb ponton egy kb. 10 méter átmérőjű torony állt, amit egy négyszög alakú övező fallal vehettek körül. A toronytól keletre és kb. 5 méterrel mélyebben egy szintén téglalap alakú várrész található némi falmaradványokkal. Ettől még keletebbre és még 5 méterrel mélyebben, egy újabb, háromszögletű várrész van, melynek formája már a domb vonalát követi. Ennél kijjebb és lejjebb erődítésnek már nincs nyoma. A központi toronytól nyugatra és kb. 4 méterrel lejjebb, egy trapéz alakú várrész található, a felszínén egy toronyszerű, kerek besüppedéssel. Ettől kijjebb és lejjebb egy félhold alakú sánc van, mely a várba való feljutást nehezítette. A sáncon kívül a domb egy nyereggel csatlakozok a szomszédos hegyhez. A terepalakulatok alapján, innen lehet a várat a legkönnyebben megközelíteni, így feltehetően itt lehetett a vár bejárata is. A központi toronytól délre, s jóval lejjebb egy újabb teraszszerűség (védőárok?) található, de hogy mesterséges, vagy természetes, azt a helyszínen eldönteni nem sikerült. Jól megfogható falmaradványok csak a központi toronynál és a tőle keletebbre eső várrész déli oldalán figyelhető meg. Egyéb falmaradványok beazonosítása - a mindenfelé szerteszét fekvő omladékkövek miatt feltárás nélkül – nem lehetséges. Tekintve, hogy a vár növényzettel sűrűn benőtt, így lombos időszakban a felkeresése NEM ajánlott!
/Szatanek József/
---/---
MEGJEGYZÉS!
Az utólagos forráskeresés közben derült ki, hogy Blinja falu közigazgatási területén két várhely található! Az általunk bejárt várhely - Gradina a kialakítása alapján egy 14. századi vár képét mutatta, így feltételezhető, hogy ezen a helyen állhatott a Töttös család Kakasvár nevű erőssége.
A második vár, az alábbiakban közölt források szerint, feltehetően az a 16. századi vár lehetett, amit Újvárként említettek meg. Ennek a lokalizálása még hátra van, így amíg nem sikerül a pontos beazonosítása, addig álljanak itt azok az adatok, amelyek jól elkülöníthetők a korábbi Kakasvár adataitól!
---/---
„…Gyakran emlegették Blinja (mint castrum Wiwar) várát is, melynek sorsa részben, a Pozsega vármegyei Bijela Stijenával osztozott, mivel a XVI. században, mindkét vár a Keglevicsekhez tartozott. …”
---/---
„…A Petrinja vidéki, írásos forrásokban is megemlített várak (Ivegrad, Vinodol, Svinica, Blinja) közül, Blinja nemesi vára maradt fenn a legjobb állapotban (a maradványai a hasonnevű faluban, a Petrinját Kosztajnicával összekötő út mentén találhatók). A várat a 16. szd. elején említik meg először, amikor is a buzsimi Keglevicsek birtokában volt. A kicsiny várnak ovális alakja van, melynek közepén egy hengeres öregtorony található. A torony mára az alapok magasságáig maradt fenn…”
---/---
Engel Pál adatai szerint:
Blinja (Újvár, Töttösevina) (Zágráb m., ma HO.)
Beriszló Ferenc építtette a Töttös család egykori blinjai uradalmában. Halála (1517) után özvegyéé, majd úgy látszik Keglevich Péteré. – Talán Crnec környékén feküdt (Heller: Zagr. I. 28).
Forrás:
Milan Kruhek: Krajiške utvrde i obrana Hrvatskog kraljevstva tijekom 16.st.. Hrvatski institut za povijest.
Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.
http://www.petrinja.hr/dokumenti/2007/razvoj_turizma/03_03_analiza_kulturni_resursi.pdf
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.