Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Hadad - HododRomániaErdély és PartiumSzilágy történelmi vármegye - Vár (Hodod)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Hadad vára

A Szilágysági dombvidék területén, a Hadadi patak mellett fekszik Hadad (Hodod) község.
A település közelében emelkedő egyik magaslaton feküdt hajdan az a vár, melyet először 1399-ben említettek oklevelesen. Kusalyi Jakcs György és testvérei építtették, akik a birtokot 1383-ban kapták adományul. 1416-ban még mindig a Jakcsok birtokaként, mint “Castrum Hadad” szerepel. A Jakcs család kihaltával, 1584-ben Báthori István adományaként Wesselényi Ferenc szerzi meg a várat s ennek 26 falura kiterjedő uradalmát. Falait 1562-ben és 1564-ben is ostromolták, majd 1600-ban Basta generális ültetett közéjük német őrséget. Egy 1703-ból való leltár szerint a vár kettős fallal és árokrendszerrel védett erősség volt, árkain fahidak íveltek át. A belső védőgyűrűt a középre épített emeletes épületek külső falai adták. A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc idején Wesselényi Pál felesége, Béldi Zsuzsanna védte sikerrel a támadó labancokkal szemben, ám végül 1710-ben a Csáky István által feladott erősség mégis császári kézre került, s német őrséget kapott. Az 1700-as évek végére már használhatatlan rom volt, köveit aztán a környék lakói széthordták.
Az 1761-ben épült hadadi Wesselényi-kastély melléképületeinek egy részét Josef Leder (Lederer) készítette a vár még fellelhető falainak anyagából.
A vár helye vitatott. Egyesek szerint a községtől Ny-ra, a magas hegyekkel koszorúzott Várhegyen állt. Ezen a helyen állítólag alapfalmaradványok találhatók (ezeket 2005. májusában nem sikerült felkutatni). Más vélemény szerint a Wesselényi féle kastély helyén állt a vár, ezt azonban semmi sem bizonyítja és a helyszín egyébként is előnytelen lett volna egy erősség építésére.

Források:

Karczag Ákos - Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 527.

Eduard Albert Bielz: Die burgen und ruinen in Siebenbürgen. Jahrbuch des Siebenbürgischen Karpathenvereins. Hermannstadt. 1898. (XVIII). 60.
Miski György: Erdély – demográfiai és statisztikai adattár. Erdélyi és Erdélyen kívüli települések ismertetése. Arcanum CD. 2001.
Csorba Csaba – Marosi Endre – Firon András: Vártúrák Kalauza III. Bp. 1983. 361.
Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. Bp. 1987. 364-365.

GPS: É 47° 24.098 (47.401627)
K 23° 1.734 (23.028900)

A várhely a református templommal szemben lévő beépített telkeken, illetve azok hátsó részén helyezkedik el.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció