Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

GyöngyössolymosMagyarországHeves vármegyeHeves történelmi vármegye - Óvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Videók
  • Térkép
  • Szállás

Gyöngyössolymos, Óvár

Az Óvár Gyöngyössolymostól északra 7,7 km-re található, a Szuhár-patak völgyének nyugati oldalán, rövid, keleti irányba kinyúló hegynyelv végén. Közvetlen környezetéből 9 méterrel kimagasodó gerincen van a vár. Platója közel egyenes, csak enyhén domborodik. Széle nem mutat határozottan mesterséges kialakítást, esetleg kis mértékben lefaragták. Több kis gödör található, mélységük mindössze 30-50 cm körüli, nyilván kincskeresők nyomai. A plató hossza 25, szélessége 10 m.

A hegynyereg felé, a nyugati oldalon 3 méterrel alacsonyabb szinten rövid terasz van, alatta már a mesterséges várárok húzódik. Az árok a hegynyergen kissé szögletes U alakban fogja át a várdomb nyugati alját, ezzel vágva el a hegygerinc folytatásától. Bekanyarodik az északi és déli oldal alá, de mindkét oldalon hirtelen megszakad. Ez különösen a déli oldalon feltűnő, úgy tűnik, itt az árok ásását abbahagyták.

Az árokmélysége a délnyugati oldalon eléri a 3 métert is, legnagyobb szélessége 10–12 m körüli. Külső oldalán sánc húzódik, amelyet az árokból kitermelt földből emeltek. Ez a töltés azonban éppen a hegynyergen a legalacsonyabb, jóllehet a vár innen volt támadható a legkönnyebben. A sáncot az északnyugati forduló mellett kis árok szakítja meg, amely kis mérete alapján aligha fogható fel kapunak. Inkább valószínű, hogy ezen keresztül hordták ki az itteni árokból kitermelt földet, amely közvetlenül a sánc alatti lejtőn 14 m átmérőjű kerek, lapos domb alakjában máig megmaradt, elteregetés nélkül.

A vár védelme a nyugati oldalon tehát nagyjából elkészült. Azonban az árok az északi és déli oldalon hirtelen megszakad. Igaz, ezek igen meredek oldalak, de a várárkoknak mindig szokott lenni „kifutása”, ami itt hiányzik. A vár platójának keleti vége alig emelkedik ki a kelet felé kinyúló gerincből. Ez a gerinc kb. 40 m hosszan lejt keleti irányban, a végén meredekké válik és itt az egész hegyoldalt kőgörgeteg borítja. Ez a gerinc semmi mesterséges átalakítást nem mutat, semmiképpen sem tartozhatott a vár területéhez. A vár platóját viszont semmi sem védte e gerinc felől, sem ároknak, sem sáncnak nincs nyoma. A plató alatt 10 méterre, kissé a gerinc oldalában, van egy nagyobb gödör, ez talán egy itt tervezett árok ásásának a kezdetét jelenti.

A várat Pesty Frigyes helynévtárában említik, majd 1906-ban Gerecze Péter, 1909-ben Bartalos Gyula ír róla. Pásztor József több ízben foglalkozik vele, erősen torz alaprajzát is közölte. Feltételezte, hogy eredetileg őskori volt, majd a husziták is felhasználták.

Dénes József az utóbbi meghatározásoknak semmi nyomát sem találta a helyszínen. A vár leírását a következőkben foglalja össze: Három oldalról meredek lejtőkkel határolt, a közeli Üvöltő-bérchez keskeny gerinccel csatlakozó hegytetőn található az Óvár helye. A patak és a völgyben kanyargó út fölé 60 m-rel magasodik, tszf. magassága 570 m. A vár belső területe 45 m hosszú, 12 m széles, formája a hegytetőhöz alkalmazkodik. Egy 3 m mély, 15 m széles várárok övezi, de csak a támadható Ny-i oldalon. Az árok ásása során kitermelt földet részben a külső oldalra dobták. A kikerült földmennyiség egy része a hegy É-i lejtőjén is megfigyelhető egy kupacban. Nem terítették szét egyenletesen, úgy tűnik, mintha félbehagyták volna a munkát.  A várat oklevelek nem említik. Dénes József a várat a meghatározhatatlan korú középkori várak közé sorolja.

Legutóbb Nováki Gyula foglalta össze a várra vonatkozó adatokat, amikor az általa 1991-ban készített felmérését is közölte. Az árok külső sáncának kis mérete a hegynyergen, az északnyugati oldalon látható el nem teregetett földhalom, valamint a sáncárok két végének befejezetlensége és a keleti gerinc felőli védelem teljes hiánya alapján, egyet kell érteni Dénes József megállapításával, mely szerint egy befejezetlen várral van dolgunk. Lelet nem található a felszínen, de jellege alapján középkori eredete valószínűsíthető.

Források:

NOVÁKI GYULA – BARÁZ CSABA – DÉNES JÓZSEF – FELD ISTVÁN – SÁRKÖZY SEBESTYÉN
HEVES MEGYE VÁRAI AZ ŐSKORTÓL A KURUC KORIG
Magyarország régészeti topográfiája - 2. kötet - Heves megye - 2009

Dénes József - A Mátra-hegység Árpád-kori várai. 1989-90

PESTY F., 2005. 199–200.
GERECZE P., 1906. 375.
BARTALOS GY., 1909. 436.
PÁSZTOR J., 1911. XIII.; PÁSZTOR J., 1933. 15, 39–40.
DÉNES J., 1990. 43–44, 53.
NOVÁKI GY., 1997. 10–11.

GPS: É 47° 53.239 (47.887318)
K 19° 55.385 (19.923082)

Információk: Gyöngyössolymos felöl a vár maradványait a sárga jelzett turistaúton kb. 2 órás, 8,5 km-es túrával lehet megközelíteni. Az út utolsó szakaszánál a jelzett útról keletre le kell térni. Tavasztól-őszig a helyszín Gyöngyösről kisvasúttal is megközelíthető. Ebben az esetben a Szalajkaház végállomásáig kell utazni. Óvár a sárga jelzésen kb. 1 km-es és cirka 100 m szintemelkedést jelentő túra.

A helyszínt érdemes lehet összekapcsolni Dezsővárral is, melyet Gyöngyössolymos felé visszaúton a Szalajkaház-Lajosháza-Örlőmű-Cserkő-tó érintésével érünk el. Dezsővár megtekintését követően 2,5 km sétával jutunk vissza Gyöngyössolymosra.

Szintén szép és egyben könnyű túra, Galyatető (alsó buszmegálló) irányából a sárga turistajelzéseken lefelé végigjárni Gyöngyössolymos ( Nyesettvár, Óvár, Dezsővár) várait. Ez a várakhoz történő kitérőkkel és bejárással Gyöngyössolymosig kb. 14 km-es könnyű túrát jelent.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció