Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Alsósziklás - Nižný SkálnikSzlovákiaFelvidékGömör-Kishont történelmi vármegye - Magin

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Magin vára - Alsósziklás

Rimaszombattól északra, Orlaytörék (Malé Teriakovce) és Alsósziklás (Alsószkálnok, ma Nižný Skálnik) között, a Rima folyó bal partján emelkedik a 430 m magas Maginvár (Maginhrad) nevű hegy. A legcélszerűbb Alsósziklás felől megközelíteni a magaslatot, ahonnan a zöld jelzésen déli, majd keleti irányban haladva 45 perc alatt feljuthatunk a hegytetőre. A várról okleveles említés nem maradt. Régebbi hagyományok alapján egyesek úgy vélték, hogy 1440 körül Giskra zsoldosai emelték. Az alatta fekvő Szkálnok falu a kalocsai érsekség birtoka volt. 1334-ben az érsek átadta cserébe Szécsényi Tamás erdélyi vajdának. Később a Széchy család kezén találjuk.
A várhegy már az őskorban erődítve volt. Rézkori, pilinyi- és kyjatice leletek kerültek elő ebből a korszakból. Az őskori vár nyoma ma is megfigyelhető a hegyoldalban, leginkább azonban a hegy csúcsán maradt fenn. Itt, ahol a turistautat jelző tábla és a „Maginhrad” felirat áll, zárul le az őskori vár, mély kettős árokkal és tekintélyes méretű sánccal. Az őskori telep – melyről felmérés még nem született – D-i irányban a gerinc vége felé terjed ki. 
A helyi hagyomány és a korábbi kutatások a középkori várat a hegy DNy-i végének kiugró nyúlványára helyezik. E feltételezett helyszínt 2004. június 12-én B. Kovács István és Dr. Nováki Gyula vezetésével jártuk be. Az itt elterülő ovális platót övező terepalakulatról (sánc?) nem dönthető el egyértelműen, hogy a középkori, vagy az őskori vár része volt valaha. A plató K-i, bal oldala mellett ÉK-DNy-i irányú, kb. 10 méter hosszú, 3,5 méter mély mesterséges vágat húzódik, melybe ÉK felől hajdan lépcsőfokok vezettek lefelé. E sziklába vájt kőlépcsőt a föld és kőtörmelék mára betemette, fényképek és egy korábbi, rövid ásatás azonban igazolja meglétét, az omladékból pedig középkori cseréptöredékek kerültek elő (B. Kovács István szóbeli közlése). Régebbi feltételezések szerint a furcsa, hosszúkás mélyedés vízgyűjtő lehetett, sokkal valószínűbb azonban, hogy kőfejtő volt, melynek anyagát a közelben valamilyen épület – talán erődítmény – építésénél használhatták fel. A plató D-i végében a földből kitüremkedő méternyi magas, repedező kőzet első ránézésre falsík képzetét kelti, valójában természetes képződmény. Középkori vár egyértelmű nyomai tehát e területen napjainkban nem láthatók. Azt, hogy valóban a hegy ezen végében állt egykor, csak ásatás tudná eldönteni.

Forrás:

Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. Bp. 1987. 272.
Soós Elemér – Pogrányi Nagy Félix: Magyarország várai. Kiegészítés Soós Elemér munkájához. Gömör vármegye. 1940. OSZK. Kézirattár. II. kötet. Fol. Hung. 3512. 42.
B. Kovács István szóbeli közlése
Borovszky Samu szerk.: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye. Bp. 1903. 28-29.
Matuz Edit: A Kyjaticei kultúra földvára Felsőtárkány – Várhegyen. Agria. XXVII-XXVIII. 1991-1992. 33.
/Karczag Ákos/

GPS: É 48° 27.272 (48.454533)
K 19° 58.151 (19.969189)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció