Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Márkusfalva - Markušovce, Szlovákia, Felvidék, Szepes történelmi vármegye - Vár
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Márkusfalva -- vár
Története:
1150 körül - A történelmi Magyarország É-i, jórészt lakatlan területeire Árpád-házi II. Géza király hívására érkeztek a németajkú telepesek. A históriás könyvekben „szászoknak” említett új lakosság jól értett a kereskedelemhez és a bányászathoz. Lakhelyeiket, amelyek közül hamarosan kitűnt Lőcse, városok formájában alakították ki, rendelkezve annak minden ismertetőjével {rendszeres hetipiacok} 1241 - 1242 - Az országot romba döntő tatárjárás idején a támadó lovasseregek elpusztították a Szepességben található helységeket is. Aki nem tudott idejében elmenekülni a környező hegyekbe, az áldozatul esett a vad mongol hordáknak.
1242 után - A IV. Béla király által behívott német telepesek megkezdték az elpusztított településen az üszkös romok lebontását és új házak építését.
1279 – A Szepes vármegyei Batiz ispán {a Máriássy nemesi família őse} a „Csetenye” nevű földjét a szász Mátéfalvi Gotthardnak adta át, azzal a feltétellel, hogy ott falut alapítson és az erdőt kiirtva, földet műveltessen. A megegyezésük szerint csak 16 év múlva kellett fizetnie a szász „hospesnek” a földéért. Batiz ispán a legeltetés és a halászat földesúri jogát is átengedte az új tulajdonosnak.
1284 – Márkus fia Miklós, a szász telepesek közüli kevés számú bárói családok egyikének, a Máriássyaknak az őse, királyi engedély birtokában várat építtetett az általa alapított Márkusfalva helység területén. A kicsiny erősség, ami hadászatilag is előnytelen helyen állt, azon kevés várak egyike, amit a története során végig egyetlen család birtokolt. XV. század folyamán? – Márkusfalva várát külső tornyokkal erősítették meg.
1516 ápr. 30 – Ezen a napon meghalt Máriássy István, a hatalmas Szapolyai főnemesi család közeli uradalmát képező Szepesvár kapitánya. István úr minden vagyonát a fia, Ferenc örökölte meg.
1526 aug. 29 - A törökkel vívott vesztes mohácsi csatában elpusztult II. Lajos király és seregének jelentős része.
Rövidesen a köznemesség a tokaji gyűlésén Szapolyai János erdélyi vajdát választotta meg magyar királynak, míg a főnemesség szűkebb csoportja Habsburg Ferdinánd osztrák főherceget kívánta a trónon látni. A két uralkodó hívei között megkezdődött az országot romlásba döntő belháború.
-- János király igyekezve minél több támogatót találni magának, bőkezű adományokat tett híveinek. Így került a késmárki váruradalom és a debreceni birtok a lengyel főnemesi származású Laszky Jeromos {*1496, +1541 dec.} kezére, aki többször is megfordult a magyar király követeként az isztambuli szultáni udvarban. A főnemes viselte még, ha rövid ideig is, a szepesi gróf és az erdélyi vajda hivatalát is.
-- Mivel ugyanekkor Máriássy Ferenc báró is Szapolyai János király táborához tartozott, összeütközésbe került, a szász lakosságú és Habsburg Ferdinánd király-párti, Lőcse városával.
1527 - Habsburg Ferdinánd király zsoldos serege hadjáratot indított a János király uralta vidékek ellen. Ennek folyamán Nicolaus Salm generális csapatai szeptember 17.-én a tokaji csatában legyőzték János híveit, maga az uralkodó is kénytelen volt Erdélybe menekülni.
1527 nov. - Az erdélyi birtokaira menekült János király Laszky Jeromost küldte el Isztambulba, hogy segítséget kérjen II. Szulejmán török szultántól.
1528 márc. 8 - A Kassa városának visszafoglalására indult Szapolyai János király csapatai Abaújszinánál ismét vereséget szenvedtek Katzianer Habsburg-párti zsoldosvezér hadától. Maga János király, csekély kíséretével Lengyelországba menekült el. Katzianer generális kétheti ostrom után a Szapolyaiak családi fészkét, Szepesvárt foglalta el, míg vezértársa petrovinai Pekry Lajos a lovasaival bevette Likava és Liptóújvár erősségeit.
-- Ugyanekkor szállhatták meg a János király hívének számító Laszky Jeromos várát is Késmárkon.
1528 nov. – A hadi sikereken felbátorodott fegyveres lőcsei polgárok egy hirtelen rohamban megtámadták és elfoglalták Márkusfalva várát, ahonnét a Máriássy família fejvesztetten kénytelen volt elmenekülni. A diadalittas szászok minden értéket összeszedtek, majd felgyújtották a kicsiny várat.
1529 – A korabeli források tanúsága szerint Katzianer Habsburg-párti zsoldosvezér zálogba vette a gazdátlanná vált váruradalmat.
1534 – Ebben az esztendőben meghalt a János király-párti Máriássy Ferenc, aki után két fiú, Antal és Pál maradt.
Mivel a leánytestvérüket, Annát Bornemissza Benedek főnemes vette feleségül, aki Habsburg Ferdinánd király befolyásos hívének számított, a Máriássy csallád elég erősnek érezte magát, hogy visszakövetelje az elkobzott birtokait.
1538 – A hosszúra nyúlt pereskedés végén a márkusfalvai váruradalom ismét a Máriássy família tulajdonába került vissza. Sőt Lőcse városának még kártalanítást is kellett fizetnie, mégpedig 1600 aranyat.
-- Más forrás szerint a per végére csak 1569-ben került sor, a kártérítés pedig 2 ezer arany volt. Máriássy Pál birtokos nemes úr az erődítést helyreállítatta, sőt reneszánsz stílusú új palotarészt is készíttetett benne.
1587 – Miután meghalt Máriássy Pál, utódul a családban Ferenc, Zsigmond, Pál és András nevű fiúk maradtak.
1605 – 1607 – A Bocskai István erdélyi főnemes által kirobbantott felkelés idején a márkusfalvi Máriássy család Habsburg Rudolf császárt és királyt támogatta.
1607 után – A váruradalom Máriássy András fia Ferenc birtokában volt.
1643 – Máriássy Ferenc földesúr a lakás szempontjából kényelmetlenné váló erősség közelében emeltette azt a reneszánsz stílusú várkastélyt, aminek, a régi vár mintájára, szintén négy saroktornya épült.
1649 – Miután elhunyt Máriássy Ferenc báró, az utódai a várkastélyba költöztek át, a várral pedig nem sokat törődtek.
1703 – 1711 – A kicsiny erődítés nem játszott semmiféle hadi szerepet a kuruc szabadságharcban, míg a birtokosa Máriássy Ádám ezredesi {brigadéros} rangban harcolt a Habsburg császár és király ellen.
1711 – Nem tudni, hogy milyen indokkal, de más magyar erődítésekkel ellentétben, nem került sor Márkusfalva középkori várának lerombolására.
1773 jún. 19 – Egy nyári vihar alkalmával villámcsapás okozta tűz ütött ki az elhanyagolt épületben, aminek tetőzete teljesen leégett.
1789 – A korabeli iratokból tudni, hogy a Máriássy família renováltatta a nagytermet, míg más részek továbbra is romosak maradtak.
1998 – Amíg a legújabb adatok szerint a márkusfalvi várkastélyban Bútormúzeum működik, addig a középkori várat visszakapta az ősrégi nemesi család, sőt az egyik lelkes tagja Máriássy Péter megkezdte a teljes helyreállítását!
Leírása:
A Márkusfalva település feletti domboldalban, a plébániatemplom közelében magaslanak a Máriássy nemesi família várának falai. Hadászati szempontból igen előnytelen helyen fekszik, mivel nincs semmiféle magaslaton a vár. A kutatások szerint a XIII. századi részének a Ny-i oldalt kell tekinteni, ahol egy négyszögletes öregtorony és kisebb méretű palotát kerítettek körbe várfallal. Ehhez építette hozzá Máriássy Pál nemes úr, a Lőcse városától való visszaszerzése után, a XVI. század második felében a domb tetejére felkúszó felsővárat. Ennek bejáratát két kerek alaprajzú külsőtorony védelmezte, udvarán pedig egy nagyobb méretű reneszánsz stílusú, hatalmas nagyteremmel ellátott palotaszárnyat emeltek. Az így teljes nagyságában kiépült Márkusfalva vára ennek ellenére sem számított fontosabb katonai helynek, mindvégig megmaradt magánvárnak, meghódolva az éppen erre vonuló hadaknak.
Napjainkban {1990-as évek vége} az őshonos Máriássy család által részben újjáépítetve hűen idézi fel a vérzivataros évszázadokat, de nem lehet látogatni, zárva van az érdeklődők előtt.
Forrás:
Burgen und Schlösser Slowakei {1990} német nyelvű 135. 137. old.
Legeza László Szacsvay Péter: Felvidéki utakon I. {1994} 119. kép.
Ludovit Janota: Slovenské hrády II. {1935, hasonmás 1996} 164. 168. old.
Csorba Marosi Firon: Vártúrák kalauza III. {1983} 277. 278. old.
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 210. old.
Dr. Ferenczy Sándor József közleménye
Csorba Csaba: Regényes váraink {2002} 192. 193. old.
AB ART press: Hrady a známky na Slovensku {2002} 81. 82. old.
Varjú Elemér: Magyar várak {1932, hasonmás 2004} 100. 101. old.
Kőnig Frigyes: Várak és erődítmények a Kárpátmedencében {2001} 196. kép
/Szatmári Tamás/
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.