Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Illés - IlijaSzlovákiaFelvidékHont történelmi vármegye - Szitnya

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Szitnya vára (Őskori sáncvár, Árpád-kori és késő középkori vár)

Selmecbánya (Banská Štiavnica) városától déli irányban, a hegyek lábánál bújik meg Illés (Ilija) község, amely felett emelkedik a Selmeci-hegység legmagasabb (1009 méter) pontjának számító Szitnya hegy vulkanikus tömbje. A várhegy északnyugatról - délkeleti irányban ereszkedő, elnyúló platója az ősidőktől kezdődően lakott hely volt. A hegy természetes menedéket nyújtott a gigászi sziklákkal övezett peremeivel, illetve az ebben a magasságban szokatlan, különleges klímájával.

Az őskori népek jelentős méretekkel bíró sáncokkal erősítették a természet adta védelmet. A 70-es évek végén végzett ásatások mutattak rá, hogy az ebből az időszakból származó leletek zöme a késő bronzkorból származik. Az is igazolást nyert, hogy az erődítés később a Morva Fejedelemség korában is használatban volt. A középkori jelenlét kezdetét a 13-14. századi cserepek jelzik, melyek lelőhelyei a ma ismert középkori vár környezetén túl, az őskori telep térségeire is kiterjedtek.

Szitnya korai várának az építtetője nem ismert. Egykori birtokosa az erősséget, a várhegy platójának keleti, alacsonyabb fekvésű sziklás kiszögelésén emeltette, vélhetően a tatárjárást követő várépítési hullámban. A középkori vár területén 1970-ben végzett régészeti kutatás, feltárta ennek a korai várnak a sziklába vésett csekély maradványait. Szintén erre az időszakra tehető, az addigra már a hadászati szempontból alkalmatlan őskori sánc keleti és déli nyomvonalának kőfallal történő erősítése is. Mivel a korai várat a 13-15. századi források nem említik, vélhetően nem sokáig állhatott.

A napjainkra feltárt és részben konzervált falmaradványokkal álló erősség építése vélhetően a 15. század végére tehető, amely az írásos forrásokban a 16. században bukkan fel "arx Szitnya" és a német "Etzelspurg" formában. A vár története ezután már jól követhető. 1542 előtt, közelebbről ismeretlen időpontban a Lévai Cseh bárói família birtokába került.

1542 októberében a török által védelmezett Pest városának ostromakor esett el Lévai Cseh Gábor báró, kinek egyetlen fia maradt örökösül, János. Az özvegy Thurzó Anna, rövidesen férjhez ment Balassa Menyhért főnemeshez, akit Ferdinánd király ekkoriban nevezett ki barsi főispánnak. Menyhért báró így hozományként megszerezte a lévai, a szitnyai és a csábrági váruradalmakat.

Balassa Menyhért barsi főispán, korszakának jellegzetes nagyuraként, igyekezett kihasználni a zűrzavaros állapotokat a meggazdagodására, ezért rendszeresen dúlta-fosztogatta a környékbeli kisebb birtokosok jószágait. A sok panaszos kérésére végül Habsburg Ferdinánd király elhatározta a rablólovag elfogatását.

1549 nyarán Nikolaus Salm országos főkapitány, királyi parancsra ostrom alá vette és elfoglalta Balassa nagyúr lévai, szitnyai és csábrági várait. A rablólovag egyik erődítményét sem védelmezte személyesen, hanem erdélyi birtokára menekült el. A Selmecbánya városa feletti, meredek sziklát koronázó Szitnya várát Menyhért báró, Makri Lukács várkapitányra bízta. Eleinte a várbeliek ellenálltak, véresen visszaverve a támadó zsoldosokat. Azonban néhány nap múltán a fellázadt védők rákényszerítették Makri várkapitányt, a vár szabad elvonulás feltétele melletti feladására. A rablólovag várát végül nem rombolták le, mivel az akkora már jelentős török veszélyeztetettség miatt, a vár fontos stratégiai szempontot jelentett a környék védelmében.

Szitnya vára így a gazdag bányavárosokat védelmező végvári rendszer tagja lett. Ennek ellenére a magas hegycsúcson álló várat nem építették ki a korszerű haditechnikának megfelelően. Ebben az időszakban Pálffy Péter birtokolta egészen 1568-ban bekövetkezett haláláig.

1569 körül Pálffy, Katalin nevű leányának házassága révén, Krusith János szerzi meg Szitnya várát. Krusith halálát követően, az özvegy feleségül ment Illésházy Istvánhoz, mely házassággal a vár Illésházy birtokába került. Az 1602-ben készített várlajstromban, részletes ismertetik az erődítmény egyes részeit.

Illésházy halálát követően (1609) a várat kaszaházi Joó János királyi személynök és felesége, Balassa Borbála szerezte meg. 1625-ben Balassa Borbála harmadik férje, a feltétlen Habsburg hűségéről ismert Koháry Péter lett a vár ura, amely ezt követően egészen a pusztulásáig a Koháry családé maradt.

A Thököly-féle felkelés idején 1682-ben a kurucok elfoglalták a várat. A Rákóczi-szabadságharc során, 1703 őszén szintén a kurucok kezére került. Vegyes vélekedések vannak arról, hogy 1710-ben a várat feladó kurucok, vagy a Habsburg zsoldosok robbantották-e fel az erősség falait. Egy 1732-ből származó ábrázoláson javarészt lerombolt, tető nélküli romok láthatók.

A szabadságharc bukását követően, az addigra romokban álló vár többé már nem épült fel. Egy 1732-ből származó ábrázoláson javarészt lerombolt, tető nélküli épület látható. A háborús idők elmúltával 1727-ben a Szitnyán épült meg Magyarország első kilátótornya. A Szitnya és a Selmeci hegység ettől kezdődően, a magyarországi természetjárás egyik bölcsőjévé vált.

A vár leírása:

A Szitnya platójának keleti végében, a keskeny hegynyeregben egykoron nagyobb területet oltalmaztak kő és palánkfallal. A várbeli élethez és főképp a védelemhez nélkülözhetetlen vízgyűjtő ciszternát, a sziklatömb előtti udvari részben vésték a sziklába. A vár központi felső része, észak-déli irányban húzódott a kiemelkedő sziklaplatón. Napjainkban a tulajdonképpeni kővárba, a nyugati oldalt védelmező kapuvédő torony konzervált alapfalain keresztül lehet bejutni.

A vár építői felhasználva a grandiózus sziklákat, annak közeit elfalazva alakították ki a szabálytalan, nyújtott téglalap alakú vár falait. Az északi oldal sziklaplatóját foglalta el a felsővár, melynek védművei napjainkra szinte nyomtalanul eltűntek. Ez köszönhető az egykori robbantásoknak és az időjárás könyörtelen vasfogának. A sziklaplató alacsonyabban fekvő déli részén, kisebb helyiségek falmaradványai láthatóak. Itt állhattak egykor a lakó és gazdasági épületek. Sajnos mostanra igen kevés marad meg Szitnya várából.

Az újabb kutatások azt feltételezik, hogy az udvari rész melletti nyugati sziklás kiemelkedésen, szintén épületek állhattak. Sőt tovább haladva nyugati irányba, nagyobb palánkkal védett terület lehetett még a vár külső része, északon és a déli részen az őskori sáncot, illetve az arra húzott rakott kőfalat is kihasználva.

A lidar felmérésnek köszönhetően, jól áttekinthető képet kapunk az őskori sáncvár elrendezésére és a kialakított sáncok nyomvonalaira is. Az őskori erődítés központi része a plató legmagasabb, nyugati részén állt. A perem szélét alkotó hatalmas sziklák, az északi, nyugati és déli oldalon, sáncok nélkül is jelentős védelmet nyújtott. Sáncokkal védeni a támadható keleti irányt és az alacsonyabban felvő peremrészeket kellett.

A várhegyre jelenleg és vélhetően a középkorban is használt felvezető út, az észak-keleti részen halad át az őskori sáncon. Feltehetően itt lehetett az őskori erődítés második, talán fő kapuja. Erre utalhat, hogy itt a sánc vonala egymás mellé csúszik és nem középvonalban találkozik. Emellett a friss lidar kép azt is mutatja, hogy az északi oldalon, további sánccal védett, háromszög alakú terület rajzolódik ki, melynek nyugati ága, az északi belső sánc végét is jelentő sziklaformációban végződik. Ezt a külső sánccal védett területet is a felvezető út metszi északról egy éles kanyart követően. Valószínüleg itt lehet feltételezni az első kapu helyét. Megjegyzendő, hogy innen alig 50 méternyi távolságra van egy bővizű forrás és az Illés falu felőli érkező földút is.

Fontos tisztázandó kérdés lenne, hogy az őskori sáncvár mekkora területére terjeszkedett vajon ki a középkori erősség. Ami az északi sáncon végzett régészeti kutatás átvágásainál látható, hogy ezeken a részeken a sáncra emelt kőfal, az omladéktól való megtisztítást követően, jól érzékelhető falsíkokkal rendelkezik.

A középkori vár területén végzett feltárások és állagmegóvó munkálatok, kisebb ütemekben napjainkban is zajlanak. Remélhetően a jövőben sikerül majd pontosabb képet kapnunk, mind az őskori, mind a késő középkori vár kiépítettségére, formai elrendezésére.

(Keserű László - 2023)

Felhasznált források:

Szatmári Tamás: Szitnya – Sitno várának története, 2008 - www.varak.hu
Miroslav Plaček – Martin Bóna: Encyklopédia Slovenských Hradov 2007
AB ART press: Hrady a známky na Slovensku, 2002
Hilda Fialová-Andrej Fiala: Hrady na Slovensku - 1966
Csorba – Marosi – Firon: Vártúrák kalauza III. 1983
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások, 1980
Csorba Csaba: Felvidéki várak históriája, 2006
Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra, 1979
Magyar Várarchívum Alapítvány - Terepbejárási feljegyzések, 2023

GPS: É 48° 24.093 (48.401550)
K 18° 53.214 (18.886904)

Információk: Selmecbánya (Banská Štiavnica) városától déli irányban, a hegyek lábánál bújik meg Illés (Ilija) község. E felett emelkedik a Selmeci-hegység legmagasabb (1009 méter) pontjának számító Szitnya hegy vulkanikus tömbje. Mivel kedvelt kirándulóhely, ezért a várhegyre több irányból számos turistaút is felvezet.

Javasolt megközelítése: a Szentantal irányába haladó útról kell letérni, a Szitnya hegyre felvezető keskeny aszfaltos útra. Ezen az úton a sorompóval és behajtani tilos táblával ellátott pontig lehet autóval eljutni. A kisméretű parokólótól gyalog tovább haladva, kb. 45 perc alatt jutunk fel az őskori sánchoz, majd ezen áthaladva és balra letérne érjük el a keleti sziklán álló középkori vár romjait.

Ennek megtekintése után, az útra visszatérve és azon tovább haladva, kb. 20 perces kaptató után érjük el a Szitnya csúcsán kialakított adótornyot, kilátót és a turistaházat.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció