Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Lednic - Lednica, Szlovákia, Felvidék, Trencsén történelmi vármegye - Vár
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Lednic vára
Lednic (Lednica) falu felett nyugatra, egy hosszan elnyúló, északkelet–délnyugati irányú meredek sziklagerinc északkeleti, különálló részén épült fel Lednic vára. A nehezen beépíthető, keskeny sziklagerinc északi része adott helyet az 50x18 méter területű belső várnak. A legkorábbi része egy 5x6 méter belső méretű, négyszögletes alaprajzú torony volt, mely a 13. század második felében épült. E torony maradványa a belső vár délkeleti részén ma is megvan.
A 13–14. század fordulóján épült a sziklagerinc északnyugati oldala alatt a palota épülete egy ciszternával. Ekkor alakították ki a palotához délnyugatról kapcsolódó kis udvart, amelyet a sziklagerincet átfúrva készített, 1,3 méter széles és 9,5 méter hosszú alagúton át lehetett megközelíteni a később épült, délkeleti barbakán felől. Az említett palotaépületet és udvart a 14. század során délnyugati irányban tovább bővítették. Valószínűleg ekkor építették a DNy-Ny-i irányban egyre magasodó, keskeny sziklagerinc tetejére azt a fából készült őrtornyot, melyet később kőépülettel váltottak fel. A középkori várból 80, sziklába vésett lépcsofokon át, jutottak el a sziklacsúcson létesített megfigyelöhelyhez.
A 15. századi átépítések során a palotaépület kis udvarát tovább szűkítették, hogy újabb helyiségeket csatolhassanak az északkeleti palotához. Ekkor készülhettek a palota egyes boltozott helyiségei, valamint az a két nagy erkély az északi homlokzaton, amelyről a Vág felé nyílt remek kilátás.
Valószínűleg a 15. század második felében épült a közelítőleg patkó alaprajzú barbakán a sziklán átvezető folyosó délkeleti bejárata elé. A 15. és 16. századi további építkezések során a sziklagerinc D-DK-i oldalához háromszögletű külső várat építettek, melynek ekkor emelt falait a keleti és a délkeleti oldalon a 16. században külső támpillérekkel erősítették meg. Ezzel a vár kiépítése lényegében lezárult. Ezt követően már csak kisebb kiigazítások történtek az épületen.
Története:
A vár építtetője feltehetőleg Csák nembéli Márk ispán lehetett, aki 1259–1262 körül volt az itteni uradalom birtokosa. Rokona, Csák Máté kezébe került a vár 1310 körül, mely az erősség első említése is egyben.
Halálát követően királyi vár, melyet Nagy Lajos király 1347-ben a Rátót nembéli Paksi Olivér tárnokmesternek adott. Utódai 1392 előtt cseh uraknak adták zálogba, majd 1403 táján Zsigmond király a morva Corniczi Bieliknek juttatta, ugyancsak zálog gyanánt. Az ő leszármazottai birtokolták 1475-ig. Közben 1432 novemberében a husziták foglalták el, 1444-ben a Giskra pártján lévő várak között sorolták fel.
1475-ben Mátyás király hozzájárulásával a Korompai Nehéz család váltotta magához. 1504-ben II. Ulászló jóvoltából a Podmaniczky család kapta meg, amely azonban nem tudott a vár birtokába jutni, mert Korompai Nehéz özvegye Ráskay Balázs tárnokmesternek adta zálogba, tudomást sem véve a királyi adományozásról. 1515-ben Ráskay továbbadta a várat Sárkány Ambrus országbírónak, aki 1525-ben az uralkodótól adománylevelet is szerzett rá.
1533 novemberében Podmaniczky János és Rafael foglalta el a várat. Podmaniczky Rafael halála (1558) után I. Ferdinánd király Telekessy Imre főkapitánynak adta érdemei elismeréséül 1559. június 2-án. Tőle unokájához, Telekessy Mihályhoz került, aki várnagyával, Moncsek Kristóffal közös hatalmaskodásaival és rablásaival rettegésben tartotta a környező vidéket. 1600 karácsonyán Telekessyt elfogatták, vagyonát elkobozták, őt pedig 1601 áprilisában lefejezték.
A várat 1601-ben Dobó Ferenc vásárolta meg, majd 1602-ben bekövetkezett halála után rokona, Dobó Anna örökölte. Anna házassága nyomán a Zeleméri Kamarás családhoz került, majd Zeleméri Borbála házasságkötését követően részben a Lorántffyaké lett. Miután I. Rákóczi György 1616-ban feleségül vette Lorántffy Mihály és Zeleméri Borbála leányát, Lorántffy Zsuzsannát, hozományként megszerezte Lednic várát.
A harmincéves háború során I. Rákóczi György szövetséget kötött a Svéd Királysággal, és 1644–1645-ben III. (Habsburg) Ferdinánd ellen küzdött. Ennek során 1645-ben Lednic vára árulás következtében az Esterházy Miklós nádor vezette császári sereg kezére került. Még ugyanebben az évben, a linzi békét követően visszakapták a Rákócziak. A Rákóczi-szabadságharc során, 1707 őszén Ocskay László brigadéros a vár kuruc őrségét megerősítette, Winkler Vilmos ezredes pedig élelemmel és lőszerrel látta el, valamint az erősség köré paliszádot emeltetett.
A trencséni csatavesztést (1708. augusztus 3.) követő hónapokban a Bogády András által vezetett 80–100 fős kuruc helyőrség sokáig ellenállt és csak 1708 december első napjaiban adták fel a várat Carl Hochberg von Hennersdorf altábornagy császári seregével szemben. A szatmári béke (1711) után az Aspremont-Lynden család kapta meg, majd zálogként a Mattyasovszky famíliáé lett. Utóbbi 1746-ban kijavíttatta a tetőzetet, és részben megerősíttette a falakat.
Valamikor a 18. század vége táján a vár teljesen lakatlanná és rommá vált.
2004-ben alakult egy társaság a Fehér-Kárpátok egyik sziklagerincén romladozó Lednic várának megmentésére. Célkitűzésük között szerepel a középkori műemlék területének megtisztítása az elburjánzott növényzettől, majd a meginduló helyreállításokban való részvétel.
Az elmúlt években ez komoly mértékben hozzájárult, hogy a várban nagyívű helyreállítási és állagmegovó munkálatok kezdődtek. A munkálatok eredményeiként Lednic vára ismét a környék egyik legvonzóbb kirándulóhelyévé válik.
Források:
Karczag Ákos–Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei. Budapest, 2018. II. 592–594.
CsorbaMarosiFiron: Vártúrák kalauza III.{1983} 168. old.
Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra I. {1996} 48. 51. old.
Burgen und Schlösser Slowakei {1990} 117. old.
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 13011457 I. {1996} 356. 357. old.
Révai Nagy Lexikona XII. {1915 reprint 1995} 572. old.
Ludovit Janota: Slovensky hrady II. {1935 reprint 1996} 80. 86. old.
Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia a Zsigmondkorban {1387 – 1437} 129. old.
Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII. – XIV. századi M… {1977} 160. 161. old.
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 82. old.
Szabóky Zsolt: A Kárpátmedence várai {1996} 80. 81. old.
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 400. old.
Legeza László – Szacsvay Péter: Felvidéki utakon 2. {1995} 153. kép
Csorba Csaba: Legendás váraink {1999} 176. 178. old.
Konig Frigyes: Várak és erödítmények a Kárpátmedencében {2001} 422. kép
AB ART kiadó: Hrady a známky na Slovensku {2002} 66. 68. old.
GPS: | É 49° 6.626 (49.110439) |
K 18° 12.669 (18.211157) |
Információk: Lednic (Lednica) falu felett nyugatra, egy hosszan elnyúló, északkelet–délnyugati irányú meredek sziklagerinc északkeleti, különálló részén épült fel Lednic vára.
A várba a településről, jelzett úton kb. 15 perces sétával jutunk el. A vár a munkálatok ideje alatt is látogatható, bár bizonyos időszakokban ez korlátozott!
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.