Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Gradec - GerécHorvátországHorvát-SzlavónországBelovár-Körös történelmi vármegye - Gradác

  • Történelem
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás


Geréc (Gradác) - Gradec

A zágrábi érsekek kastélya


Vármegye: Belovár - Körös

Település : Gradec

Járás : Körös


Geréc (Gradec) falva hat kilométerrel északkeletebbre Verbőctől (Vrbovec), egy vasúti megálló fölötti alacsonyabb dombtetőn, a Zágráb-Belavár főút közelében található. Évszázadokon át, a XX. század közepéig, a zágrábi püspökség (érsekség) egyik birtokának székhelye volt, egy várkastéllyal és egy plébániatemplommal, majd a XIX. század elejétől egy kastéllyal. Gerécet földesúri birtokként, először 1292-ben említették meg, az egyházmegyéjét és a Szt. Péter plébániatemplomát 1325-ben és 1334-ben. Ezekben az okiratokban a Goricha (Gorica) nevet viselte. A XV. század végétől, miután a mezőváros közepére egy várkastélyt (kisebb középkori erődített földesúri erősség) emeltek, a település neve Gereczre, Gradeczra (Gradec - váras hely) változott323.

A geréci gazdaságot a XV. és a XVI. században, úgy emlegették, hogy rajta jó néhány kisnemes élt, akiknek a törökök XVI. századi pusztításai után, nyomuk sem maradt. Miután a törökök 1552-ben megsemmisítették és felperzselték Dubravát (Verbőc határában), ami addig a zágrábi püspökség feudális birtokának a székhelye volt, Geréc lett a püspökség dubravai gazdaságának az új székhelye. Amikor az 1554-es adó összeírásban megemlítették csak öt portája (családja) volt. 1769-ben a geréci uradalom már huszonegy falut foglalt magába324. A XIX. század végén és a XX. század elején, a birtok, 1,035,05 hektárt (1,800 hold) foglalt magába, ami: 160,95 ha szántóból, 151,8 ha rétből, 90,2 ha legelőből, 676,2 ha erdőből, 4,95 ha szőlőből, 1,95 ha kertből, továbbá, 3 ha terméketlen földből állt. A jószágon, melyet kilenc majorságra osztottak, termeltek: építkezési és tűzifát, búzát, rozsot, árpát, zabot, cikóriát és bort.

Az uradalom jövedelme jelentősen csökkent, az 1848-as jobbágyfelszabadítás után. Az I. világháború utáni évek földreformja miatt a birtok nagysága is érezhetően lecsökkent. 1923-tól kezdődően, a földeket eladogatták a helyi parasztoknak. Az 1926-os árverésen, a geréci érseki kastélyt is eladták, amit Horvát Erzsébet úrhölgy, a híres történész, Horvát Rudolf felesége vett meg. Ők mindketten Gerécen születtek. A Geréc eladásából összegyűlt pénzből és a maradék egyházi birtok jövedelméből, építették fel a zábrábi, un. Saláta gyermekmenhelyet és a „Vatikánnak” hívott lakóépület együttest (az addigi püspökkert helyén a Vlaška utcában). A kastély utolsó tulajdonosai, 1945-ig, a Hrnčić testvérek, Horvát Rudolf és Erzsébet unokái voltak325.

Miután Geréc lett, 1552-ben, a zágrábi püspökség birtokának az új székhelye Dubrava helyett, a benne felépített várkastélyba, állandó helyőrséget helyeztek el, amit egy kastellán, négy kapus és nyolc gyalogos képezett. Ez nagyon kevés volt, a törökök elleni komolyabb védelemhez. Ezért a geréci erősségről a földesurán, azaz a zágrábi püspökön kívül, a horvát szábor, sőt maga a király gondoskodott. 1555-ben az erősségbe, további 50 lovast és 39 gyalogost helyeztek el, 1577-ben II. Rudolf egy olyan rendelkezést adott i, hogy a geréci erősségbe legalább 130 martalócot (katonáskodásra kötelezett parasztot) helyezzenek el. Az 1557-től, 1588-ig terjedő időszakban, a horvát szábor jó néhányszor rendelkezett a romossá vált geréci erősség kijavíttatásáról, aminek Köröshöz, Sveti Petar Čvrstechez, Sveti Ivan Žabnához, Topolovicához és Cirvkenához (mind Körös vármegyében) hasonlóan, jelentős szerepet kellett betöltenie Horvátország, törökök elleni védelmében326. A XVI. század második felében, feljegyeztek néhány török rajtaütést Gerécnél: 1552-ben, 1565-ben és 1591-ben. 1552. októberében, miután ugyanezen év júliusában, Csázmát és Dubravát, a törökök elfoglalták, be- be- törtek Gerécig és Verbőcig, ahonnan sok embert rabságba vetettek, de magát Gerécet nem foglalták el. A Glogovnica patak áradásainak köszönhetően, 1565. nyaráig lecsökkent a törökök fosztogatása, de ekkor, számos ágyúval és 1,500 emberrel Gerécre támadtak, melynek megsegítségére a közeli várakból, Cirkvenából és Ivanics várból küldtek lovasokat.. Bozsjákó, 1591. októberi elfoglalása és felperzselése után, Hasszán pasa, már a következő napokban, Keresztúr (Rasinj), Verbőc és Koruska Szent Ilona (Sveta Helena Koruška) birtokait pusztította, majd október 7-én Geréc alá érkezett, ahol is vereséget szenvedett a horvátok katonaságától.327.

A zágrábi püspökség geréci erőssége, egészen a XVII. század végéig a védelmet szolgálta, amikor is a törökök kitakarodtak Szlavóniából. Nedelka István zágrábi kanonok szemlejelentésében, amit 1679. áprilisában ejtett meg a geréci egyházmegyében, feljegyezte az erősség (várkastély) akkori kinézetét. Eszerint: sáncokkal és vízzel elárasztott védőárkokkal volt övezve, a sáncokon belül az alakja négyszögletes alaprajzú volt, a sarkokon tornyokkal, melyekben a katonáknak szállásokat alakítottak ki, ezen belül volt megtalálható a kastély, a Szt. Péter Pál plébániatemplom és más egyéb gazdasági épületek. A fából készített kastély, egy kőből épített borospince fölött volt megtalálható. A kastélyban lakott a kastellán, a püspöki javak vezetője. Miután, 1755. február 27-én, a kastélyt felperzselték a felkelt parasztok, egy új, fából készített kastélyt építettek fel az öreg pince fölé. Az új kastélyban a zágrábi püspökök is gyakrabban tartózkodtak, Thauzy Ferenc és rakitováci Ehrenberg Vrhovac Miksa. A falazott plébániatemplom az erősség északi részén volt megtalálható, azon a helyen, ahova a XIX. században, egy kertészlakot építettek fel. Az új plébániatemplomot 1768-1824-ig építették fel, közvetlenül az erősség déli sánca mellé, a régi plébániatemplom helyett, de új védőszenttel. Tekintettel arra, hogy a szűkebb környékben (Presekben, Orehoczon és Čvrstecán) három plébániatemplomot is Szt. Péternek szenteltek, a geréci plébániatemplomot a Szt. Kereszthez (Jézus sebeinek) szentelték fel. A templom főoltárán lévő, Jézus sebei szobrot, a Moravačnál lévő burkanovaci kisnemesi kúriából szállították át. A mai, 1891-ből származó főoltár, Bollé Hermann építész műve328.

A XVIII. század folyamán, a geréci erősségnek, már nem volt katonai jelentősége, a belsejében lévő épületek pedig szűknek bizonyultak. Ezért Vrhovac Miksa püspök, a régi fából készült kastély helyén, egy új püspöki kastélyt építetett fel 1821-1822. között329. Ez az új kastély ma is áll. Egyszintes, alaprajzában, kb. 42x12 méteres nagyságú, hosszan elnyúló, téglalap alakú épület. A homlokzata szerény késő barokk - klasszicista kialakítású jellegzetességeket hordoz. Amíg a keleti (fő) homlokzat (egy erdős síkság felé fordul) egyszerű, a maga tizenhárom ablaknyílásával a földszinten és az emeleten, addig a nyugati homlokzat (a kicsiny park irányába fordítva) közepére, egy bejáratként szolgáló, háromszögletes oromfalú, kiugrást, vagy egy mélyebb rizalitnak is nevezhető szárnyat helyeztek el. A földszinti, boltozott lépcsőházból az emelet hosszában végig húzódó folyosóra lehet jutni, amiről a keleti homlokzaton lévő szobák nyílnak. A kastély eredeti berendezéséből semmi sem maradt fenn. 1964-ig viszont fennmaradt egy későklasszicista kandalló, amit a kastély belsejének átépítésekor lebontottak330.

A geréci kastélyt a zágrábi püspökök és érsekek, leginkább a nyári hónapok folyamán használták. A kastélyt olykor más célra is használták. Amíg a régi kastély állt, 1762-ig, a Körös vármegyei megyegyűlés ülésezett benne. Az első zágrábi érsek, várallyai Haulik György, kastélyt és a birtok egy részét, a zágrábi kedves nővérek rendfőnöknőjének adta bérbe, aki 1857-től, 1871-ig tartózkodott benne. A nővérek a kastélyban a nincstelen leányoknak egy növeldét nyitottak, majd 1862-ben egy polgári leányiskolát is, amit 1870-ben egy új épületbe költöztettek át. A II. világháború után a kastélyban egy időre rendőrség volt, aztán otthontalanok lakásaként hasznosították. 1964-től, máig a kastélyban egy általános iskola található331.

Vrhovac Miksa utódja, a kisnemesi származású Alagovich Sándor püspök éremének tekinthető a geréci püspöki kastély melletti történeti park megszületése. Ő adott 1828-ban utasítást, a régi erősség földsáncainak elbontására és a védőárkok feltöltésére, valamint arra, hogy a kastély körül egy kicsiny parkot alakítsanak ki (304. kép). 

A zágrábi püspökök (1853-tól érsekek), a geréci uradalom tulajdonosaiként és a geréci egyházmegye kollátoraként (itt kegyura) gyakran betértek ebbe a kastélyukba, amit leginkább nyárilakként hasznosítottak. Érdemes megemlíteni azt a néhány püspököt, akik érdeme az erősség, a kastély, a park és az egész Geréc település képének a kialakítása. Thauzy Ferenc ösztönözte a az új, Szt. Kereszt (ma Jézus sebei) plébániatemplom felépítetését, Vrhovac Miksa (1752-1827.), a zágrábi püspökkert, a Makszimir kialakításának kezdeményezője is szerette Gerécet, annak bájos fekvéséért és Bukovec forrás gyors folyású vizéért. AZ ő érdeme a geréci kastély kiépítése, és az ő tiszte lett az is, hogy 1824. október 24-én felszentelje a geréci új, plébániatemplomot. Vrhovac utódja, Alagovich Sándor (1760-1837) rendeztette be a geréci püspöki kastély melletti történeti parkot, ami egyike volt annak a számos püspöki kertnek, amit ő kezdeményezett, vagy rendeztetett be334. Alagovich vezette a geréci kastélytól induló, hosszú körmenetet Zágrábba, püspöki székbe történő 1830. július 25-ei beiktatására. Az ő utódja volt Haulik György (1788-1869), az első zágrábi érsek és első horvát bíboros. Neki szokása volt Gerécen nyaralni és ez alkalmakkor szórakoztató és ünnepi ebédeket rendezni, melyre meghívta a bélavári határőr tiszteket és a környékbeli uradalmak kisnemesit. Dr. Bauer Antal (1856-1937) zágrábi érsek, nyári rezidenciájául Brezovácot választotta, megszakítva a zágrábi püspökök geréci tartózkodásának hagyományát, és a pápa belegyezésével, 1926-ban eladta az ősi püspöki birtokot. A geréci kastélynak ekkor egy másmilyen és nehéz élete kezdődött el, harcokkal telve a megőrzéséért és védelméért35.


Jegyzetek


323) Butorac, J. 1984.: 70-71. oldal, Horvat, R. 1942.: 3. oldal, Hršak, J. 1991. 20. oldal.

324) A geréci jószág szervezetében, 1769-ben az alábbi falvak voltak: Geréc, Potočec, Veliki és Mali Brezovec, Jales, Mokrice, Brezje, Podvine, Vugrinšćica (Selnica), Gorice, Miholjec, Cugovec, Lubena, Đurđec, Čulinec, Buzanovec, Repinec, Brežane és Biškec, Körös vármegyében, továbbá, Zomaševec Varasd vármegyében. Forrás: Hršak, J. 1991.: 32. oldal.

325) Butorac, J. 1984.: 58-59, 70, 189, 191. oldal, Horvat A. i dr. 1970.: 34. oldal, Horvat, R. 1942.: 36, 38. oldal, Hršak, J. 1991.: 20, 31-32. oldal, Krška, J. 1902.: 78-79. oldal, Šustek, Lj. 1929.: 46. oldal.

326) A horvát szábor jó néhány rendeletet hozott a geréci erősség kijavíttatásáról. A szábor, 1557. március 7-én, a Szigetvár falait már tizennégy napja építő jobbágyokat Geréc alá rendelte. Hasonló határozatokat hozott a szábor, a geréci erősségről: 1974. 5. 15-én, 1578. 8. 15-én, 1586. 4. 20-án, 1587. 1. 4-én és 1588. 5. 2-án. Forrás: Horvat, R. 1942.: 35-36. oldal.

327) Butorac, J. 1979.: 41. oldal, 1981.: 33. oldal, 1984.: 58, 60, 71, 189. oldal, Horvat, R. 1942.: 32-36. oldal, Hršak, J. 1991.: 22. oldal. 

328) Butorac, J. 1984.: 60, 62, 190. oldal, Horvat, R. 1942.: 3, 6, 28-32, 35-37. oldal, Hršak, J. 1991.: 20, 22, 33, 109-110. oldal.

329) Horvat, R. 1942.: 37, 43. oldal.

330) A geréci kastély építészetileg még nem vizsgálták meg és semmilyen publikáció sem jelent meg róla. Röviden az alábbi tanulmány említi: Horvat, A i dr. 1970.: 34. oldal.

331) Butorac, J. 1984.: 70-71. oldal, Horvat, R. 1942.: 38, 51-52. oldal, Hršak, J. 1991.: 32-33. oldal.

332) Kunić, M. 1834. 35. szám, 274. oldal és 39. szám, 304. oldal. 

334) Alagović Sándor püspök új parkokat emeltetett Zágrábban is (Novi Vesben a nyári laka mellett, Ribnjakban, és káptalani pálmaházat), továbbá felújítatta a már pusztulásnak induló, szintén Zágrábban lévő Káptalandombi kanonoki, préposti kertet, valamint a Vlaškában lévő püspök kertet. Forrás: Jurčić, I. 1989.: 101. oldal, 1994.: 43-60. oldal.

335) Horvat, R. 1942.: 29-30. oldal, Hršak, J. 1991.: 21. oldal.


Irodalom


BUTORAC, Josip1979.: Povijest Gornje Rijeke i okolice, Gornja Rijeka: Rkt. župa Gornja Rijeka. (Gornja Rijeka és környékének története. Gornja Rijeka: Gornja Rijekai rom. kat. egyház megye)

BUTORAC, Josip1981.: Božjakovina-Brckovljani 1209-1980. (iz povijesti župe, uprave, is gospoštije), Zagreb, Hrvatsko književo društvo Ćirila i Metoda.. (Bozsjákó-Brckovlan 1209-től, 1980-ig (a vármegye közigazgatási, gazdasági történetéből) Zágráb: Horvátországi Cirill és Metód irodalmi társaság)

BUTORAC, Josip1984.: Vrbovec i okolica 1134-1984., Zagreb: Hrvatsko književo društvo s. Ćirila i Metoda. (Verbőc és környéke 1134-1984-ig. Zágráb: Szt. Cirill és Metód, Horvát irodalmi társaság)

HORVAT, Anđela és HABUNEK-MORAVAC, Štefica 1970: Dvorci i kurije sjeverno Hrvatske – stanje i mogućnosti njihova uključenja u suvremeni život, Zagrab, Repulički zavod zaštitu spomenika kulture. (Kastélyok és kúriák észak Horvátországban – az állapotuk és lehetséges jelenkori felhasználásukkal kapcsolatban. Zágráb, Köztársasági kulturális és műemlékvédelmi Intézet.)

HRŠAK, Josip, 1991.: Gradec – sakralno-povijesni vodič katoličke župe Ranjenog Isusa, Gradec: Katolički župni ured. (Geréc – a Jézus Sebei katolikus egyházmegye egyháztörténeti kalauza. Gradec: Katolikus egyház hivatal)

HORVAT, Rudolf 1942.: Gradec kod Krževaca, Hrvastka prošlost, br. 3, str. 3-65, Zagreb (A Körös vármegyei Gradec, Horvátország múltjából, 3. szám, 3-65. oldal, Zágráb)

JURČIĆ, Ivana 1989.: Doprinos Mihovila Kunića u poznavanju stanja i razvoja vrtne umejetnosti sjeverne i zapadne Hrvatske u prvoj polovici 19. stoljeća, magistarski rad, Zagreb, Fakultet poljoprivrednih znanosti. (Adalékok Mihovil Kunić, Észak és nyugat Horvátország kertművészetének állapota és fejlődése a XIX. szd. első felében, magisztrátusi dolgozatának ismertetéséhez, Zágráb, Mezőgazdasági tudományok tagozata)

JURČIĆ, Ivana 1994.: Vrtovi i perivoji zagrebačkih biskupa, „Kaj” Zagreb, god. 27, br. 4-5, str. 43-60. (A zágrábi püspökség parkjai és kertjei, Zágráb, „Kaj”XXVII. évfolyam, 4-5. szám, 43-60. oldal)

KUNIĆ, Mihovil 1834: Rhapsodieen über Gärterei, Unlagen Obstbaumzucht und Landwirtschaft in Croatien. „Algemeine Deutsche Garten Zeitung” (Passau) XII. évf. 32. szám, 249-253. old. 33. szám, 257-261. old. 35. szám, 273-279. old. 37. szám, 289-293. old. 38. szám, 297-298. old. 39. szám, 301-304. old.

ŠUSTEK, Ljudevit 1929.: Dubrava – u povijesti i njena okolina, Zagreb: Tiskara Merkantile (Dubrava és környéke múltjából, Zágráb: Merkantil nyomda)



(Mladen Obad Šćitaroci i Bojana Bojanić Obad Šćitaroci: Dvorci i perivoji u Slavoniji, od Zagreba do Iloka, Zagreb, 1998.)”


fordította: Szatanek József

GPS: É 45° 54.784 (45.913071)
K 16° 28.683 (16.478048)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció