Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Berekeresztúr - BâraRomániaErdély és PartiumMaros-Torda történelmi vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Berekeresztúr (B�ra) község 1335-ben a pápai tizedjegyzékben Berechce, Berekete néven szerepel, amelyet Benkő feltételesen Berekeresztúrral azonosít, ami minden bizonnyal igaz lehet, mert más hasonló helységnév nincs a kerületben. Régiségét az is alátámasztja, hogy több falu népének volt központi templomos helye.

1484-ben Keresztúr néven említik. Templomának építését a XV. századra teszik. A Református Névkönyv szerint (1903. 6.) 1385-ben épült, tornyával együtt. Bizonyos, hogy már előbb volt templom, amire bizonyíték a pápai tizedjegyzék és az is, hogy a ma álló templom, román kori elemeket őriz, amelyek a korábbi templom részei lehettek. A tizedjegyzékben felvett papja, Péter 1335-ben kétszer is fizet: előbb 32 dénárt, majd 31 dénárt.

Lelkesen ír a templomról Orbán Balázs (Székelyföld. IV. 75.): „Keresztúrnak érdekes régi temploma van, amely nemcsak építészeti műbecse, de páratlanul szép fekvése miatt is feltűnő, mert a falutól keletre eső, cukorsüveg alakú, a völgy fölé legalább kétszáz lábnyira emelkedő dombnak tetőormát koronázza... Szép fekvéssel összhangzatos műbeccsel találjuk, mert az egyház egyik tisztes emléke az átmeneti korszaknak: s mint ilyen, öt évszázadot átélt tisztes képviselője azon tőlünk oly távol eső múltnak, amidőn Nagy Lajos a magyar trónon ült...”

Ugyancsak Orbán Balázs leírása szerint a templom egyhajós épület, szentélye a nyolcszög három oldalával záródik; a hosszszentély déli oldalán két csúcsíves ablakkal. A hajó déli oldalán is ilyen alakítású és nagyságú csúcsíves ablaka van. Körívesek a hajón látható ablakok (három) és az oldalajtó. Köríves volt a lebontott diadalív is. Ez a lebontás az 1790. évi általános javítás alkalmával történt, amikor az összehasadozott boltíveket kékre festett deszkamennyezettel helyettesítették mind a hajóban, mind a szentélyben. Alján és oszlopain faragott kövek maradtak meg.

A torony alatt a belső kapu csúcsíves, a külső kapu azonban még román kori köríves. A torony boltozott, a második emeleti kórusba nyíló ajtó szintén gótikus.

Entz Géza a homlokzati toronnyal ellátott erődtemplomok közé sorolja. Erre feljogosítja az is, hogy hajdan erős várfallal volt körülvéve (lásd az Orbán Balázs által közölt képet is: IV. 77.) és a torony ablakréseit lőréses védelemre képezték ki.

Oldalfalait egykor al fresco képek díszítették, ami a lehullott vakolat alól itt-ott előtünedezett. „Belül négy oldalán régi fala vakolásába vágott nevek látszanak, kettő 1600-ból, egy 1595-ből”, írja Benkő Károly.

Az 1900-ban végzett átalakításig még jól látszott a katolikus korból származó oltár helye. (Ref. Névkönyv. 1903. 6.) Ugyancsak abból a korból való harangja is, melynek felirata: „Veni Rex glorie cum pace. S.R.1542.” A templom alatt sírbolt van, amelyet 1614-ben a döghalál miatt bezártak.

A középkorban katolikus közösség volt, mely a reformáció idején református lett és az is maradt mindvégig.

A katolikus kornak érdekes emléke volt, hogy templomának a tornyán ott ékeskedett a kereszt még másfél század múltán is, és csak 1712-ben próbálták eltávolítani.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 576.


GPS: É 46° 34.453 (46.574219)
K 24° 52.451 (24.874187)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció