Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kosztajnica - Hrvatska KostajnicaHorvátországHorvát-SzlavónországZágráb történelmi vármegye - Zrínyi vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

„…Ezek után érhetünk Kosztajnica (Kostajnica) ősi településéhez, amit már 1258-ban megemlítettek. A várát, a XV.

században, az Acha (Aka) nembéli Arlandovich család tulajdonában említik meg, mint castrum Koztanicha et Komogoyna , 1442-ben, Muchyn de Lyppowch Ilona hozományaként, Frangepán Márton kapta meg. Később a királyé lett, aki előbb elzálogosította, majd odaajándékozta, osztrozsini Bevenjudi Ivánnak (1480-ban). Ám amikor Mátyás királynak szüksége lett a várra, nem sok tekintettel volt korábbi adományozására, mivel a várat Brankovich Vuknak adta .Később Bevenjudi Iván mégiscsak visszakaphatta Kosztajnicát.

Hogy a későbbiekben, mikor kapták meg Kosztajnica birtokát a Zrínyiek, az nem világos, ám Katzianer halála után, már ténylegesen is ők bírták a várat, amit Ferdinánd király egy adományával meg is erősített. Kosztajnica már 1556-ban a törökök kezébe került , és az övéké is maradt, egészen 1589-ig.

Kosztajnica várának a feladata, a Boszniából. az Unán áthaladó út forgalmának a védelme volt. A várat egy Una menti sziklaképződményre, torzított háromszög alakúra építették. A bejárata a keleti oldalon volt. A déli oldala teljesen leomlott. Ide a későbbiekben egy félkör alakú bástyát építettek, melynek felső szintjein rézsűs lőrések voltak. Az északi oldalon, két négyzetes torony maradt fenn. Közöttük fából készített helyiségeket alakítottak ki. A második, északnyugatra eső torony külső alakja ötszögletű, melynek éle a legkönnyebben támadható oldal felé fordul. Ha megnézzük Kosztajnica régi, XVIII. századi képét ( Weiss, Relatio című kéziratos művében, ami a bécsi császári és királyi udvari könyvtárban található meg), láthatjuk, hogy a vár környéke napjainkra jelentősen megváltozott...”

A középkori Kosztajnicáról nagyon kevés anyag maradt fenn. A Kosztajnica nevet is csak 1258-ban említették meg, mely név valószínűleg a gesztenye jelentésű horvát "kestenje" szóból származhat, miután az Una folyó mind két oldalán elterülő vidék nagyon gazdag volt gesztenyefákban. Ettől az időtől kezdve Kosztajnicában sok tulajdonos váltotta egymást. Arlandovich (Aplandi) gróf volt Kosztajnica első birtokosa, aztán a Cillei grófok. Frangepán Márton halála után Kosztajnicát Bevenjudi (Revenjudi) Iván, osztrozsini (krupai) comesre ruházták át. Mátyás király egy külön adománylevélben, rengeteg falut és várat adományozott el a szerb despotának, Vuknak, melyek között megemlítették Kosztajnicát is. Vuk halála után Kosztajnica, Brankovics György despota birtokába került. Így Kosztajnicában egy rövid idő alatt meglehetősen sok tulajdonos váltotta egymást.

A törökök, 1513-as Dubica alatti győzelme után Kosztajnica Beriszlói Péter bán birtoka lett Aztán a XVI. század első felében Kosztajnica várát és városát, Ferdinánd király adományaként, már a Zrínyiek tulajdonában találjuk. A Zrínyiek idejében a várat különös módon megerősítették és kibővítették. Ekkortól kezdve az Una jobb partján található öreg várat, Zrínyi várnak kezdték nevezni.

Malkocs bosnyák bég 1556-ban ostrom alá fogta Kosztajnicát, amit Lustthaler várkapitány árulásának köszönhetően el is foglalt és ez időtől fogva, Kosztajnica török uralom alatt maradt. A híres török utazó, Evlija Cselebi, 1660-ban járt Kosztajnicán, amiről többek között az alábbiakat írta: „Ezt a várat, Ferdinánd király segedelmével, a Zrínyiek emeltették. A nahijejében, 40 falu volt... A város lakosságát harcosok képezik, akik éjt nappallá téve háborúztak a horvátokkal, kölcsönösen egymást fejét véve… A hatalmas kosztajnicai várat, szilárd anyagból építették. Az alakja ötszögletű, az Una partján, Banja Luka területén fekszik”.

A vár története Engel Pál adatai szerint

A település középkori neve magyar terminológia szerint: Kosztajnica; A Kosztajnicai-Lipoveci család kezében volt 1417-1421-ig, majd szomszédvári Tóth Lászlóé 1421-1436-ig, aztán Frangepán Mártoné 1437-től. 1498-ban Brankovics despota birtoka. A vár alatti mezővárosban a ferenceseknek volt egy konventuális kolostorra 1384-1531-ig. A településnek a Goricai archidiakonátushoz (főesperességhez) tartozó plébániatemplomát (1334-1501) Szt. Mihálynak szentelték.

A vár mai állapota:

A vár egykori kapujának előterébe, az Una északi partjáról, az Una folyón áthidaló hídon keresztül juthatunk. A várba bemenni a vár keleti falába vágott másodlagos kapun keresztül lehet. Az eredeti bejáratot (Zrínyi féle) az Unára néző kaputorony alkotta, melyhez akkoriban egy híd csatlakozott. A mai várkaputól balra egy rondella található, funkciójának megfelelő lőrésekkel. Jobbra a vár torony nélküli északkeleti sarka látható. A vár északi oldalán, az Una folyó hajóközlekedését ellenőrző ágyúlőrések láthatók. A fal közepén van az egykori un. vízi-kapu. A kapu tere, a várudvar felé egyíves kapuval nyílik, míg a folyó felé egy gyalog és egy szekérkapuval nyílott. Ez a kettős kapu mára el van falazva, de a kapu keretei és ívei jól kivehetők. A kaputérben ülőfülkék találhatók. A vár e torony után egy ötszöget alkotó sarokban folytatódik, melynek csúcsán a kaputoronyhoz hasonló, egyszintes négyszögletes védőtorony található. Innen a fal újra megtörik, hogy egyenes vonalban becsatlakozzon a már említett rondellás sarokba. A vár udvarán épület nincs, viszont egykori helyük a terepalakulatokban megfigyelhető. A falak mellvédjének lezárása nem maradt fenn, de korabeli képeken, és még 18-19. századi ábrázolásokon is az látható, hogy valamiféle fából készült felépítmény volt rajta. A vár külső területe máig megmutatja az egykori vizesárok nyomvonalát, ami száraz időben könnyen bejárható.

A vár látogatását érdemes összekapcsolni a várral szembeni, az Una folyó északi oldalán emelkedő Djed hegy valamikori 17-18. századi erődjének felkeresésével, ahol a sáncok és az árkok, máig jól megfigyelhetők.

A várat bejárta 2007. 04. 29-én. Montskó Péter, Roskovenszky Hedvig, Tamás Zoltán és Szatanek József

/Szatanek József/

Forrás:

Gjuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb 

prof. Živko Curcija: Opština Srpska Kostajnica Monografija, Kostajnica, mart. 1995. 

prof. geogr. Biljana Stijak, diplomski rad: Opština Srpska Kostajnica geografski prikaz 

Naselja bosanske srednjovjekovne države Bego Marko Svjetlost Sarajevo 1957. 

Biljana Stijak , profesor geografije, diplomski rad Opština Srpska Kostajnica-geografski prikaz. 

A www.kostajnica.com honlapja 

Nadilo, Branko, Gradevinar” folyóirat 2003/55. évfolyamának 6. száma. 

GPS: É 45° 13.267 (45.221119)
K 16° 32.849 (16.547476)

Kosztajnica vára Barcs határátkelőhelyen keresztül az alábbi útvonalon közelíthető meg: Barcs - Virovitica (Verőce) - Grubišno Polje - Veliki Zdenci - Daruvar - Pakrac - Lipik - Novska - Jasenovac - Hrvatska Dubica - Hrvatska Kostajnica ( 139 km ). Maga a vár a település közepén, az Una folyó boszniai oldalán fekszik, egy hídfőt képezve. A vár sajnos a felújítások miatt jelenleg nem látogatható, ám a vállalkozóbb kedvűek, a várkaput lezáró vasrács alatt bemászhatnak. A hely érdekessége, hogy a vár egykori vizesárkának déli peremén már a horvát-bosnyák határátkelőhely található. E váron kívül, az Unán átvezető híd északi hídfőjénél található a Djed nevű, kb. 35 méter magas dombon egy másik vár romja is, amit a 18. században erőddé alakították át. Ez a vár ma már csak a terep alakulataiból figyelhető meg (sáncok, árkok).

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció