Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Sopronnyék - Neckenmarkt, vár

2003-ban térképi beazonosítás és a helybeli múzeumban kapott felvilágosítás után találtuk meg a vár helyét, ahol ma egy családi ház áll. A tulajdonos elmondása szerint a ház pincéjének építésekor vastag alapfalakat találtak. Kihívták a területileg illetékes múzeum szakembereit és a felmérések elvégzése után folytatták az építkezést. A közölt képek ezt a házat és a ház körül ma is jól látható várárkot mutatják.

Középkori vár nyomai: A 13. században egy toronyszerű vár (lakótorony) állt a nyéki határban, amelyet 1289-ben I. Albert osztrák herceg elfoglalt és megsemmisített. A helység délnyugati részén egy félkör alakú árok, valamint egy vastag fal nyomai emlékezetnek a középkori várra.

/Juhász László: Burgenland, Várvidék (Lakitelek, 1999)/

DIE GÜSSINGER Beiträge zur Geschichte der Herren von Güns/Güssing und ihrer Zeit (13./14. Jahrhundert) Technische Leitung: Rudolf Kropf und Wolfgang Meyer /Eisenstadt, 1989/ In: Wolfgang Meyer: DER BURGENBAU ZUR ZEIT DER HERREN VON (GÜSSING) - GÜNS IM HEUTIGEN BURGENLAND 234-235-236. old. Részlet az alábbi munkából:  (ford.: Jakab József)

A Reimchronik-ban leírt ostrom (Vers 30394 ff) mintaszerű képviselője lehet a Németújváriak azon vártípusainak, amiket a következő tanulmányban, mint völgyszéli vár (Talrandburg) hegyoldali helyzetben foglaltam össze. Ezeknél a védmű teste a mögöttes tér emelkedő terepéből lett kiszakítva és így előállt az a súlyos katonai hátrány, amit a vár fölé magasodó háttér okoz. Ezt a vártípust az erődítések nagy részen megtalálhatjuk és se korábban, sem később nem találkozunk velük (A Güssinger Fehde idejéről van szó.). Az a néhány vár, ami a viszálykodást túlélte, illetve újjáépítették, kényszerítve volt jelentős beruházások és védelmi előkészületek megtételére (pl. Városszalók az elotér biztosítása a városi védművel, Fraknó hegyoldali bástyáival).

Sopronnyéken a középépítmény, illetve a vár magja nyilvánvalóan egy masszív anyagból emelt toronyból állt. Magassága megfelelt a terepviszonyoknak, nevezetesen a mögöttes tér szintkülönbségéből származó hátrány kiegyenlítésének. A vár nagysága a szokásos méreteket érhette el (Ez azon személyek számából adódik kiknek szabad elvonulást biztosítottak = kb. 50 asszony, gyermek és aggastyán, ez megfelel 40 – 50 hadképes férfinak, az ostromlók részéről is gyakran ezt a számot említik, mint a várbéliek létszámát) vagyis elegendő tér úgy száz személy részére. Ezért a torony mellett, vagy részben ugyanezen épületben, lakó és gazdasági létesítményeknek kellet létezniük. A sopronnyéki vár emiatt uradalmi központnak is nevezheto és az egyik legbefolyásosabb a Németújváriak oldalán álló család az Athinaiak tulajdona volt.

A vár jelentősége a Sopronból Steinamanger felé tartó régi római úton létező középkori kapcsolat ellenőrzésében is keresendő és ez szükségszerűen meghatározta a fontosságát a hadjáratokban. Az erődítés az eleste és lerombolása után többé nem épült újjá, az uradalmi központot Lázsérbe helyezték át. A leírt harci események világossá teszik a katonai hátrányát egy völgyszéli várnak emelkedő háttérrel. Ugyan torony erős volt, zsindely vagy szalmatetővel, ami ezenkívül gazdagon és sokféleképpen tagolódott, a felső emeleteivel illetve a tetőtérrel megközelítőleg csak a mögöttes tér magasságát érte le. Ezenkívül a védők rossz helyzetfelismeréséből vagy hanyagságából fakadóan a tetőt nem, illetve túl későn dobták le. A leírásokból ezenkívül felteheto, hogy a torony felső része egy faszerkezetből állt. Az ostromlók elsősorban a tetőt illetve a faszerkezetet lőtték gyújtólövedékekkel. Egy tényleges, a védművekig tartó kőfalazatnál ez nem lett volna különösebben tragikus; a védok fejvesztett viselkedése illetve a torony további vaktában való lövetése, a tűzoltást akadályozandó, arra enged következtetni, hogy itt megkísérelték a várat teljesen felégetni. Az, hogy eközben helyiségeket eltaláltak, amik lakóhelyként szolgáltak, kiderül abból, hogy a bennlévők attól tartottak, megpörkölődnek és megsülnek. Itt egy olyan várral lenne dolgunk, ami egy fa - föld konstrukcióra és falazott alapra illetve földszintre emeltek és a torony egy fa – kőfal kapcsolatra épült? Az ostromnál a pszichológiai hadviselésre nem minden alap nélkül különös súlyt helyezhettek, ennek eredményeképpen egy sor vár minden védekezés nélkül megadta magát (így pl. Kabold).