Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

CsongrádMagyarországCsongrád-Csanád vármegyeCsongrád történelmi vármegye - Árpád-kori vár, Török palánk

  • Történelem
  • Térkép

A csongrádi Árpád-kori vár lokalizálása még nem történt meg. Egyes korábbi elképzelések szerint a vár a Tisza jobb partján, a mai város területén keresendő, azonban a szondázó ásatások itt nem találták nyomát.

A legutóbbi kutatások szerint a vár legvalószínübb helye a Tisza bal partja fölé emelkedő, régóta ismert "Várháton" lehetett. Ugyanis a mára már elpusztult 9-15 századi Ó-Csongrád ennek közelében, a Tisza és a Kurca patak között lehetett. Több térképen (1561, 1699, 1716) a régi város helyét (Alt-Csongrád) még jelölik. 

A föld-fa várat Anonymus Surungrad néven említ., A névtelen krónikás szerint a várat a honfoglaló Ond fia Ete építette, és sok szlávot gyűjtött itt össze. 

A valószínűleg bolgár-szláv eredetű várat a mai kutatók a bolgár állam 9. századi terjeszkedésével, a Körös-torkolat megszállásával hozzák összefüggésbe. Anonymus mellett más forrásokban különböző neveken is említik a csongrádi várat: Cernigrad (1075), Cerungrad (1154), Č.r.n.g.rat.h (1154). 

A vár jelentősége a tatárjárás után megszűnt, helye feledésbe merült. 

Török palánk: 

A csongrádi palánkot 1561 őszén építették a törökök. Feladata a Körös torkolat felügyelete volt. A szolnoki vár alá rendelve a kisebb csongrádi vár a Tisza őrzésének feladatát látta el. Őrségét a szolnoki helyőrségből látták el katonákkal. 1561-ben 60 lovas teljesített itt szolgálatot. 1573-74 években az őrség létszáma 94 fő volt, amely az 1590-es évtized elejére 140 fő körülire emelkedett. A lovasokat említő zsoldlista maradt fenn 1596-1597-ből és 1606-1607-ből. Az 1660-as évek közepén Evlia Cselebi 200-ra teszi a palánk védőinek a létszámát. 

A csongrádi török palánk a mai Csongrád Belsőváros nevű részén, a Tisza jobb partján, a Körös torkolatával szemben volt. A felszínen ma nyoma nem látható.

Irod.:

Anonymus: Gesta Hungarorum

Bóna István: Az Árpádok korai várai (Debrecen, 1998) 

Bóna I. - Nováki Gy. : Alpár bronzkori és Árpád-kori vára (in: Cumania VII, Kecskemét 1982) 

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága (Budapest, 2007) 

Kristó Gyula főszerk.: Korai magyar történeti lexikon (Budapest, 1949) 

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció