Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

NagykállóMagyarországSzabolcs-Szatmár-Bereg vármegyeSzabolcs történelmi vármegye - Kálló

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

KÁLLÓ VÁRA 

Nagykálló – vár

Vármegye: Szabolcs

Ország: Magyarország

Helységnév: Nagykálló

Megközelítése:

Országunk keleti vidékén, Debrecen városától északkeletre található Nagykálló települése, amelynek évszázadokig fennálló végvárára már csak a történeti krónikák megsárgult lapjai emlékeztetnek. 

Leírása:

Jelenleg a régészeti kutatások hiányában csak az egykorú források többé-kevésbé szavahihető szövegei alapján tudunk képet festeni az egykori erődítményről. Magát a települést is palánkfal védelmezte, innen a déli oldalon, a mély és széles árkot átívelő fahídon keresztül lehetett bejutni a várudvarra. A hadmérnöki alaprajzok tanúsága szerint az árokban még egy cölöpsorból kialakított akadály is útját állta a rohamozóknak. A szabályos négyzet alakú vár négy sarkán egy-egy ó-olasz típusú ágyúbástyát alakítottak ki az építőmesterek. A védőművek anyagát fa-föld alapú palánkfal képezte, amit a későbbiekben külső téglaborítással igyekeztek megerősíteni. A 7,5 méter magas várfalak külső oldalát rézsűs megoldással alakították ki. A várudvar eléggé szűkre sikeredett, erről sok panaszt olvasni a korabeli feljegyzésekben. Hiszen itt kellett elhelyezni a lőporraktárt, a pékséget, a helyőrség szállásait, a kutat, a főkapitány házát, a szárazmalmot valamint a katonaság lovainak szolgáló istállókat és a raktárakat is. Mindezekről jól tájékoztatnak a fennmaradt hadmérnöki alaprajzok. Az 1709-ben lebontott erősségre napjainkban a felszínen semmiféle nyom nem utal. Ha legalább a történelmi helyszínét akarjuk felkeresni, akkor a városközpontból délkeleti irányban induljunk el, mert a közeli Béke utca már a végvár egykori területén helyezkedik el. Itt az építkezések során nagyon sok tárgyi lelet került már napvilágra, pl. rézmarkolatú kard, tölgyfaajtó darabjait, emberi csontvázak és rengeteg tégla. 

Története:

A végvár keletkezéséről viszonylag pontos ismeretekkel rendelkezünk, köszönhetően a korabeli források bőségének. Ezek szerint Rauber kassai főkapitány megneszelve, hogy a hódító törökök Nagykálló mezővárosában egy bázist készülnek kialakítani, hirtelen jelentős fegyveres élén megjelenve a helyszínen, maga építtetve erősséget. Ez az időszak az 1570-es évek elejére tehető. Eleinte az idő rövidsége miatt csak egy hevenyészve kialakított bázis lehetett, erre utaltak a „castellum” szóhasználattal. Később azonban már a vastag fa-föld alapú palánkfal és az ágyúbástyák által megteremtődött a lehetősége, hogy betagolják a Habsburg Haditanács által kialakított végvárrendszer tagjai közé. Nem késett azonban sokáig a török Porta válasza sem, mivel maga a fenséges padisah követelte az újonnan létesített királyi végvár lerombolását. Még az 1575-ös évben is sürgeti Musztafa budai pasa ura nevében a lerontatását, mivel „Kállóból, hol csupa zsiványok laknak, sok csapás éri az igazhitű harcosokat.” Nem is csoda, hiszen első várkapitánya Prépostvári Bálint lett, akinek vezetésével a végvári vitézek gyakorta csaptak le a környék békés keresztény lakosságát fosztogató török-tatár könnyűlovasokra. Még néhány főkapitány nevével érdemes megismerkedni: Csaphy Kristóf, Záthy Kristóf és Székely György. A harcok hevében megrongálódott végvár helyreállítására 1596-ban Habsburg Mátyás főherceg utasította a Szepesi Kamarát, utaljon ki 300 forintot. Az 1600-as esztendőben Káthay Mihály került a nagykállói főkapitányság élére. Ő négy év múlva ágyúlövés nélkül kaput nyitott a Bocskai István szolgálatában álló hajdúknak, sőt kancellárként az erdélyi főnemes kedvelt bizalmi embere lett. Bocskai fejedelem hirtelen halála azonban gyanúba keverte, ezért a feldühödött hajdúkatonák Kassa főterén lekaszabolták. A bécsi békekötés értelmében ismét a kétfejű császári sasos zászló került fel a palánkvár falaira. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem előtt 1619-ben meghódolt a helyőrsége, aki innen vonult tovább a Habsburg hatalom által ellenőrzött felvidéki területek ellen. A nikolsburgi békekötés egész Szabolcs vármegyét a fejedelemnek juttatta, életének végéig. Ugyanígy jártak el az 1645-ös linzi békében I. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel, aki szintén élete fogytáig élvezhette a kállói várbirtokot. Később ismét a császári zsoldosok vehették birtokukba, ilyen formában állta ki az 1660-as években Kucsuk Mehmed budai pasa ostromát. Napjainkig fennmaradtak írásos anyagok, hogy a végvár javítása mekkora terhet rótt ki a sokszor messzi vidékekről fegyveres erővel ideterelt jobbágyokra. Az országgyűlés törvényei ugyanis pontosan meghatározták, hogy melyik vármegye pórnépe melyik végvárhoz volt köteles robotot {ingyenmunkát} adni, a tehetősebbje lóval és szekérrel, míg a szegényebbje puszta kézzel. Itt kell azonban megjegyezni, hogy a korabeli források bizonysága szerint a vármegyei hivatalok sokszor kevesebb anyagi és emberi forrást küldenek a munkálatokra, mert a nemesi rendek nem akarták saját jobbágyaikat nagyon kivonni a földesúri {majorsági} gazdálkodás alól kivonni. A Habsburg császár zsarnoki önkényuralma ellen szervezett Wesselényi-féle összeesküvés leverése után egyre nagyobb mértékűvé vált az elkeseredettség Szabolcsban is. A földönfutóvá vált magyar végváriak, az uraságoktól szökött jobbágyok csapatai már jelentősebb akciókat hajtottak végre. Ilyen volt 1672-ben Szuhay Mátyás vezetésével Kálló megszállása, ha csak rövid ideig is tartott. Négy esztendő múltán azonban már visszaverik támadásukat a császári zsoldosok. 1681-ben már rövid ostrom után Teleki Mihály erdélyi kancellár hatalmába került, a mintegy 200 katonából álló helyőrsége szabad elvonulás fejében adta át neki. Négy esztendeig Thököly Imre kurucai strázsáltak falain, majd ismét császári katonaság vonult be kapuján. Nem rombolták le, mint oly sok más magyarországi erődítményt, így megérte az 1703-as szabadságharc kitörését is. A felkelők elől a szabolcsi nemesség Kisvárdára húzódott be, míg a hajdúvárosok addig nem akartak csatlakozni Rákóczihoz, amíg tartani lehetett a kállói reguláris katonaság bosszújától. II. Rákóczi Ferenc a Visszaemlékezéseiben később leírja az ostrom menetét. Ezek szerint a kurucok fejszékkel akarták szétverni a várkaput, de tervük nem sikerült. Majd égő nyílvesszőket lőttek a várbeli épületekre, de a kigyulladt háztetőket sikerült eloltani. Végül azonban a megrémült polgári lakosság kérlelésére az alig 40 főnyi fegyveresnek parancsoló hadnagy feladta a posztját, sőt Rákóczi szolgálatába szegődött. A felkelők csapata itt jutott először tűzfegyverekhez, négy kisebb űrméretű ágyú által. Kálló végvárának rövidesen ütött az utolsó órája, mert 1704 tavaszán a nagyságos fejedelem parancsot adott más erősségekkel együtt ennek is a lerombolására. Az egykorú dokumentumok szerint ezt 1709-re megcselekedték a kirendelt népek. Felszíni nyomai azonban még sokáig látszódtak, hiszen egy 1755-ből származó térkép elnagyolt formában, de még feltünteti. A helybeli hagyomány szerint a református templom tornyát a vár téglaanyagából emelték. Sajnos napjainkig {2008} nem végeztek tervszerű régészei kutatásokat az egykori vár területén, csak a házépítések során bukkannak fel tárgyi emlékek a régi vitézlő időkre emlékeztetve. 

Irodalom:

Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon {1984}------------------ 394. -- 396. old.

Koroknay Gyula: Kálló egykori vára 

Veresegyháziné: Magyarország történeti - topográfiai kislexikona {1996}----------------------- 163. old.

Gerő László: Magyarországi várépítészet {1955}----------------------------------------------- 338. – 339. old. 

Szalai Béla: Magyar várak, városok, falvak metszeteken {2006} 

Kisari Balla György: Karlsruhei térképek a török háborúk korából {2000} ------------- 478. – 479. old.

Domokos György: Baldigara, egy itáliai várfundáló mester {2000} ---------------------------- 58.-- 59. old.

{Szatmári Tamás} 

GPS: É 47° 52.290 (47.871506)
K 21° 50.969 (21.849478)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció