Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Nagykálló, Magyarország, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, Szabolcs történelmi vármegye - Kálló
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
KÁLLÓ VÁRA
Nagykálló – vár
Vármegye: Szabolcs
Ország: Magyarország
Helységnév: Nagykálló
Megközelítése:
Országunk keleti vidékén, Debrecen városától északkeletre található Nagykálló települése, amelynek évszázadokig fennálló végvárára már csak a történeti krónikák megsárgult lapjai emlékeztetnek.
Leírása:
Jelenleg a régészeti kutatások hiányában csak az egykorú források többé-kevésbé szavahihető szövegei alapján tudunk képet festeni az egykori erődítményről. Magát a települést is palánkfal védelmezte, innen a déli oldalon, a mély és széles árkot átívelő fahídon keresztül lehetett bejutni a várudvarra. A hadmérnöki alaprajzok tanúsága szerint az árokban még egy cölöpsorból kialakított akadály is útját állta a rohamozóknak. A szabályos négyzet alakú vár négy sarkán egy-egy ó-olasz típusú ágyúbástyát alakítottak ki az építőmesterek. A védőművek anyagát fa-föld alapú palánkfal képezte, amit a későbbiekben külső téglaborítással igyekeztek megerősíteni. A 7,5 méter magas várfalak külső oldalát rézsűs megoldással alakították ki. A várudvar eléggé szűkre sikeredett, erről sok panaszt olvasni a korabeli feljegyzésekben. Hiszen itt kellett elhelyezni a lőporraktárt, a pékséget, a helyőrség szállásait, a kutat, a főkapitány házát, a szárazmalmot valamint a katonaság lovainak szolgáló istállókat és a raktárakat is. Mindezekről jól tájékoztatnak a fennmaradt hadmérnöki alaprajzok. Az 1709-ben lebontott erősségre napjainkban a felszínen semmiféle nyom nem utal. Ha legalább a történelmi helyszínét akarjuk felkeresni, akkor a városközpontból délkeleti irányban induljunk el, mert a közeli Béke utca már a végvár egykori területén helyezkedik el. Itt az építkezések során nagyon sok tárgyi lelet került már napvilágra, pl. rézmarkolatú kard, tölgyfaajtó darabjait, emberi csontvázak és rengeteg tégla.
Története:
A végvár keletkezéséről viszonylag pontos ismeretekkel rendelkezünk, köszönhetően a korabeli források bőségének. Ezek szerint Rauber kassai főkapitány megneszelve, hogy a hódító törökök Nagykálló mezővárosában egy bázist készülnek kialakítani, hirtelen jelentős fegyveres élén megjelenve a helyszínen, maga építtetve erősséget. Ez az időszak az 1570-es évek elejére tehető. Eleinte az idő rövidsége miatt csak egy hevenyészve kialakított bázis lehetett, erre utaltak a „castellum” szóhasználattal. Később azonban már a vastag fa-föld alapú palánkfal és az ágyúbástyák által megteremtődött a lehetősége, hogy betagolják a Habsburg Haditanács által kialakított végvárrendszer tagjai közé. Nem késett azonban sokáig a török Porta válasza sem, mivel maga a fenséges padisah követelte az újonnan létesített királyi végvár lerombolását. Még az 1575-ös évben is sürgeti Musztafa budai pasa ura nevében a lerontatását, mivel „Kállóból, hol csupa zsiványok laknak, sok csapás éri az igazhitű harcosokat.” Nem is csoda, hiszen első várkapitánya Prépostvári Bálint lett, akinek vezetésével a végvári vitézek gyakorta csaptak le a környék békés keresztény lakosságát fosztogató török-tatár könnyűlovasokra. Még néhány főkapitány nevével érdemes megismerkedni: Csaphy Kristóf, Záthy Kristóf és Székely György. A harcok hevében megrongálódott végvár helyreállítására 1596-ban Habsburg Mátyás főherceg utasította a Szepesi Kamarát, utaljon ki 300 forintot. Az 1600-as esztendőben Káthay Mihály került a nagykállói főkapitányság élére. Ő négy év múlva ágyúlövés nélkül kaput nyitott a Bocskai István szolgálatában álló hajdúknak, sőt kancellárként az erdélyi főnemes kedvelt bizalmi embere lett. Bocskai fejedelem hirtelen halála azonban gyanúba keverte, ezért a feldühödött hajdúkatonák Kassa főterén lekaszabolták. A bécsi békekötés értelmében ismét a kétfejű császári sasos zászló került fel a palánkvár falaira. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem előtt 1619-ben meghódolt a helyőrsége, aki innen vonult tovább a Habsburg hatalom által ellenőrzött felvidéki területek ellen. A nikolsburgi békekötés egész Szabolcs vármegyét a fejedelemnek juttatta, életének végéig. Ugyanígy jártak el az 1645-ös linzi békében I. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel, aki szintén élete fogytáig élvezhette a kállói várbirtokot. Később ismét a császári zsoldosok vehették birtokukba, ilyen formában állta ki az 1660-as években Kucsuk Mehmed budai pasa ostromát. Napjainkig fennmaradtak írásos anyagok, hogy a végvár javítása mekkora terhet rótt ki a sokszor messzi vidékekről fegyveres erővel ideterelt jobbágyokra. Az országgyűlés törvényei ugyanis pontosan meghatározták, hogy melyik vármegye pórnépe melyik végvárhoz volt köteles robotot {ingyenmunkát} adni, a tehetősebbje lóval és szekérrel, míg a szegényebbje puszta kézzel. Itt kell azonban megjegyezni, hogy a korabeli források bizonysága szerint a vármegyei hivatalok sokszor kevesebb anyagi és emberi forrást küldenek a munkálatokra, mert a nemesi rendek nem akarták saját jobbágyaikat nagyon kivonni a földesúri {majorsági} gazdálkodás alól kivonni. A Habsburg császár zsarnoki önkényuralma ellen szervezett Wesselényi-féle összeesküvés leverése után egyre nagyobb mértékűvé vált az elkeseredettség Szabolcsban is. A földönfutóvá vált magyar végváriak, az uraságoktól szökött jobbágyok csapatai már jelentősebb akciókat hajtottak végre. Ilyen volt 1672-ben Szuhay Mátyás vezetésével Kálló megszállása, ha csak rövid ideig is tartott. Négy esztendő múltán azonban már visszaverik támadásukat a császári zsoldosok. 1681-ben már rövid ostrom után Teleki Mihály erdélyi kancellár hatalmába került, a mintegy 200 katonából álló helyőrsége szabad elvonulás fejében adta át neki. Négy esztendeig Thököly Imre kurucai strázsáltak falain, majd ismét császári katonaság vonult be kapuján. Nem rombolták le, mint oly sok más magyarországi erődítményt, így megérte az 1703-as szabadságharc kitörését is. A felkelők elől a szabolcsi nemesség Kisvárdára húzódott be, míg a hajdúvárosok addig nem akartak csatlakozni Rákóczihoz, amíg tartani lehetett a kállói reguláris katonaság bosszújától. II. Rákóczi Ferenc a Visszaemlékezéseiben később leírja az ostrom menetét. Ezek szerint a kurucok fejszékkel akarták szétverni a várkaput, de tervük nem sikerült. Majd égő nyílvesszőket lőttek a várbeli épületekre, de a kigyulladt háztetőket sikerült eloltani. Végül azonban a megrémült polgári lakosság kérlelésére az alig 40 főnyi fegyveresnek parancsoló hadnagy feladta a posztját, sőt Rákóczi szolgálatába szegődött. A felkelők csapata itt jutott először tűzfegyverekhez, négy kisebb űrméretű ágyú által. Kálló végvárának rövidesen ütött az utolsó órája, mert 1704 tavaszán a nagyságos fejedelem parancsot adott más erősségekkel együtt ennek is a lerombolására. Az egykorú dokumentumok szerint ezt 1709-re megcselekedték a kirendelt népek. Felszíni nyomai azonban még sokáig látszódtak, hiszen egy 1755-ből származó térkép elnagyolt formában, de még feltünteti. A helybeli hagyomány szerint a református templom tornyát a vár téglaanyagából emelték. Sajnos napjainkig {2008} nem végeztek tervszerű régészei kutatásokat az egykori vár területén, csak a házépítések során bukkannak fel tárgyi emlékek a régi vitézlő időkre emlékeztetve.
Irodalom:
Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon {1984}------------------ 394. -- 396. old.
Koroknay Gyula: Kálló egykori vára
Veresegyháziné: Magyarország történeti - topográfiai kislexikona {1996}----------------------- 163. old.
Gerő László: Magyarországi várépítészet {1955}----------------------------------------------- 338. – 339. old.
Szalai Béla: Magyar várak, városok, falvak metszeteken {2006}
Kisari Balla György: Karlsruhei térképek a török háborúk korából {2000} ------------- 478. – 479. old.
Domokos György: Baldigara, egy itáliai várfundáló mester {2000} ---------------------------- 58.-- 59. old.
{Szatmári Tamás}
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.