Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SzécsénkeMagyarországNógrád vármegyeNógrád történelmi vármegye - Gyalogvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép
  • Szállás

Gyalogvár

Szécsénke községtől egy kilométerre keletre emelkedik a Gyalogvár nevű hegy. Platója lapos, hosszúkás. A hegyoldal az északi és az északnyugati oldalon enyhén lejt, többi oldala meredek. A plató szélén alig észrevehető, többnyire fél méter magasságot sem elérő töltés fut körbe, de több helyen csak a természetes hegyperem jelzi a helyét.

Árok nem látható, még az északi-északnyugati oldalon sem, ahonnan legkönnyebben megközelíthető a hegy platója. A 71 méter hosszú, 33 méter széles plató belső területén 6 kis halom van, elhelyezkedésük semmi rendszert sem mutat, átmérőjük 3-5 m, magasságuk átlag 0,5 m körüli.

A Gyalogvárra vonatkozó történeti adatot nem ismerünk, elsőként a II. katonai felmérés jelöli. Sándorfi György 1972 novemberében járt a hegyen, és röviden ismertette az itt talált településnyomokat. Simon Zoltán egy 1254. évi adattal kapcsolatban, – amely Szécsénke környékén „castrum Zerdahel”-et említ, – vetette fel, mint lehetőséget, hogy talán azonos lehet a Gyalogvárral.

Nováki Gyula és Sándorfi György először 1987 augusztusában járták be a sűrű erdővel fedett területet. 1989 áprilisában végzett újabb terepbejárásuk alkalmával már azt tapasztalták, hogy a területen lévő erdőt nem sokkal korábban tarra vágták, így a hegy platója már jól áttekinthető volt. A terület felmérésére még ugyanebben az évben sort kerítettek. Ezt követően az objektum leírásának és a felmérésének közzétételére 1992-ben került sor.

Györffy György történeti földrajzában a középkori Szerdahelyet a mai Szécsénkével azonosította. Az előzőekben hivatkozott 1254. évi adat pedig véleménye szerint Szerdahelyről, mint nógrádi várföldről szól. Györffy bár csak egyetlen Szerdahelyet említ, de az okleveles források szerint a birtok később két részből állt, amelyek megfelelnek Alsó- és Felső-Szécsénnek. A település idővel a birtokos Szécséni család nevét vette fel. Alsó-Szécsén 1361-ben szerepel először, Felső-Szécsén pedig 1445-ben, majd 1516-ban.

2019-2020-ban a területet ismét tarra vágták, így jobban áttekinthetővé vált a helyszín. A készített légi felvételek a vár ÉK-i részén egy ároknyomot mutatnak., mely ezidáig nem tisztázott. A már cseperedő akáccserjék között azonban nem lehetett jól megfogni a felszíni formáját.

A területen ásatásra még nem került sor, ezért a Gyalogvár hegyen megfigyelt – valószínűleg középkori eredetű – terepjelenségek értelmezéséhez mai ismereteink nem elegendőek. A terület erődítettsége – nevével ellentétben – jelenleg egyértelműen nem bizonyítható.

Források:

Nováki Gyula – Feld István – Guba Szilvia – Mordovin Maxim – Sárközi Sebestyén:

Nógrád Megye Várai az őskortól a kuruc korig Magyarország várainak topográfiája 4. kötet

II. katonai felmérés: Sect. 46., Col. XXXIII (1842) „Gyalog Vár H”
MNM Adattár I. 28/1973.
Simon Z., 1988. 114.
KFM Rég Ad. 124 – 88.; KFM Rég. Ad. 145 – 89.
Nováki Gy. – Sándorfi Gy., 1992a. 58.
Széchenyi O. I. 489 – 490., 533 – 534.;
Györffy Gy., 1987–1998. IV. 300.; Engel P., 2002. passim
Széchenyi O. I. 510.; DL 13845; Bártfai Szabó L., 1938. 76. 364. sz.

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 47° 54.323 (47.905384)
K 19° 20.695 (19.344913)

Információk: Szécsénke községtől 1 km-re K-re emelkedik a Gyalogvár nevű hegy. Megközelítése a község déli végén, a főútról induló Gyalogvár úton a legcélszerübb.

A házakat elhagyva a földutat követjük, amely a nyiladékon keresztűl kapaszkodik fel a várhegy ÉK-i nyergéig. Itt balra tartva érjük el a Gyalogvár platóját.

Bár a területet nemrég tarra vágták, a cseperedő akáccserjék között azonban már nem könnyű feladat a helyszínt bejárni.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció