Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A vár maradványait Magyar Kálmán 1974-ben járta be. Szólád község közepe táján, közvetlenül a K-i házsor felett, az új temetőtől DK-re 150 méterre a fennsík szélén terül el a régi, felhagyott temető. DK-i szélén átlag 1 m mélyen bevágódott földút tart meredeken felfelé, alatta DK-re a természetes meredek oldal zárja le. A többi oldalon kettős, mesterséges árok veszi majdnem teljesen körbe, csak az említett földútnál nincs ennek nyoma. A belső árok végigigen jól kivehető, csak az út közelében, a D-i oldalon válik bizonytalanná. Az árok szélessége 7-8 m, mai mélysége 1-1,5 m. Az általa behatárolt terület szabálytalan, megközelítően erősen gömbölyített sarkú téglalap alakú. Hossza 75, szélessége (az útig mérve) 55-60 m. Belső területe sima, EK felé gyengén emelkedik. Közepébe egy kis mesterséges gödör mélyed. A külső árok a Ny-i oldalon szorosan a belső árok mellett, szélesen indul, közöttük az árokból kidobott földből töltés (sánc?) emelkedik. A sánc itt megszakad, ezzel egy vonalban az árok is megszűnik, ez lehetett az eredeti bejárat. A külső árok az ENy-i oldalon 45-50 m után eltávolodik a belső ároktól és attól 8-12 méterre ível át az E-i és ÉK-i oldalon. Utóbbi oldalon fokozatosan eltűnik, feltöltötték, majd teljesen megszűnik. Ezért a külső árok K-i vége nem állapítható meg. Az árok szélessége 6-7 m. A belső ároktól ÉK-re, K-re is az egykori temető sírhalmai látszanak, itt tehát a temetkezésekkel kapcsolatban töltötték fel. Az egykori vár nagyrészt jó fenntartású. Füves terület, az egykori sírhalmok sok helyen látszanak még, de sírkő már nincs, valamennyit átszállították az új temetőbe. A terület D-i szélén egy kis méretű, erősen rongált, négyzetes, téglából rakott szobortalapzat áll. A DNy-i, meredek részeket erdő fedi. A felszínen több, jellegtelen középkori cserép hever. Teljes területe 100x85 m, 0,64 ha, a belső terület 80x56 m, 0,36 ha. Történeti adatot nem ismerünk, a vár jellege alapján középkori. Mellette létezett az Árpád-kori eredetű Hadiút, amelynél említették a források a Besenyő, majd Szentmiklós falut. A szájhagyomány Szent László királyhoz, illetőleg a törökökhöz kapcsolja, mint vámhelyet. A közelében később kialakított löszpincékkel idegenforgalmi szempontból nevezetes Európa Nostra-díjjal kitüntetett hely.

Forrás:

Magyar Kálmán-Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig 2005.

(Fidrich Tibor)