Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

TolnaMagyarországTolna vármegyeTolna történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Tolna vára

Az egykori tolnai vár feltételezett helye a jelenlegi település ÉK-i szélén, a Holt Duna partján, környezetéből kb. 7 m éterrel kiem elkedő dom bon található. Tengerszint feletti magassága 99,62 m. 

„Tolna hajdan nagy, és virágzó kerített város volt ... hanem annak nagyobb része a’ Dunába eltemetve fekszik, úgy hogy a’ víznek nagyobb apadása’ alkalmatosságával némelly nagy épületeknek nyomdoki látszatók...Tolnának is valami erősségnek kelletett lenni, vagy pedig erősebb kerítése lehetett; de azoknak nyomdoki nem látszatnak, mert a’ Duna’ gyomrában hevernek.”  A Dunába szakadt falak eredetéről az egyes szerzők eltérően vélekednek. Kenessey Albert szerint „Tolna hajdan kőfallal kerített királyi város volt, de a hajdani városnak nagyobb részét a Duna temette el. Kis vízzel még nyomai láthatók.” Wosinsky gyermekkorában látta ezeket a falakat, amelyek szerinte római koriak, de akár középkoriak is lehetnek. Ugyanő Alta Ripa helyét Tolna térségével azonosította. Visy Zsolt lehetségesnek tartja Alta Ripának Tolnával való azonosítását, de szerinte Tolnától északabbra is kereshető az elpusztult castellum helye.

Györffy György szerint az ispáni vár az 1031-1043 között keletkezett jeruzsálemi Itinerariumban a hadiúton említett Hanenburch nevű helységgel azonosítható, mások (Kristó Gyula, Reuter Camillo) ezt megkérdőjelezik. A várhoz tartozó vám és rév harmadát 1055-ben I. András király a tihanyi apátságnak adományozta. Az ispáni vár korán elveszthette jelentőségét. A Tolna név a latin telonium , telonum (vám) többes számú alakjából jött létre?

Maga a megye I. István korában alakult. A 11. században (territórium, utóbb comitatus, provincia) már szerepel, ispánja első ízben 1139-ben fordul elő. Kétséges, hogy Tolna megyében várispánság létezett-e. Tolnai várföldet úgyszólván nem ismerünk, várelemeket pedig egyáltalán nem. Ha valaha is volt várispánsága, igen korán felbomlott. Tolna megye a 14. század elejére nemesi megyévé alakult.

A középkor folyamán a vár „castrum”-ként szerepel. Magát a helységet is Tolnavárnak nevezték. Feltehetően királyi vár volt, amelyet Kőszegi Henrik fia János mint a megye ispánja tartotta kezében. I. Károly ostrommal foglalta el tőle 1316-ban. Várként többé nem említik, valószínűleg az ostrom következtében pusztult el.

Tolna települést “Zsigmond király u ralkodásának kezdetéig folyamatosan a király birtokolta, de időközben hosszabb-rövidebb időre átengedték a királyi család valamelyik tagjának. 1395-től mintegy 20 évre földesúri birtokba került, majd 1412 körül ismét királyi birtokká lett. 1424-től került ki végleg a királyi birtokok sorából. Első alkalommal ebben az évben nevezik oppidumnak. Tolna a késő középkorban a környék egyik legjelentősebb helye volt: erre utal többek között az is, hogy a magyar kormányzat 1521-ben és 1526-ban is Tolnát, illetve Tolna térségét jelölte ki a törökök ellen készülődő magyar sereg gyülekezőhelyéül, miután ennyi ember ellátását itt vélte biztosíthatónak. Lakóinak száma is kiemelte a környékbeli városok közül: amennyiben a törökök 1565-ben valóban 200 házat foglaltak el, akkor az ossz lélekszám meghaladta a 6000 főt, esetleg megközelítette a 8000 főt.

Török kor

A török korban Tolna életét a szekszárdi vár sorsa határozta meg. 1552-ben a Porta béget helyezett Szekszárdra: ettől kezdve a törökök kiűzéséig ennek a felügyelete alá tartozott a város.

Tolna palánkja a századfordulón épült, valószínűleg Ibrahim nagyvezír 1599-es parancsára. Török névalakja is Tolna. A zsoldjegyzékek 1605-től 1630-ig követhetők: ezek alapján az őrség létszáma 1605-l606-ban 127, illetve 119 fő, legnagyobb létszámmal az azabok szolgáltak. 1630-ra a csapatok létszáma mintegy a felére apadt, ebben az évben már csak 63 fő szolgált itt. Hegyi Klára feltételezi, hogy a palánk megérte az 1686. évi felszabadító hadjáratot.

1663-ban Evlia Cselebi török világutazó örökítette meg a palánk állapotát: „A Duna folyó partján álló rendezett palánka. Benne Szulejmán khán dsámija a és húsz deszkatetejü ház van; közepén egy négyszögű, kőépítésű, magas toronyban nehány sahi ágyú; hadiszertára teljes és tökéletes, parancsnok agája és várnépe készenlétben állnak. Kívül egy virágzó és díszes külvárosa van, összesen nyolcvan házzal, melyek mind a Duna partján fekvő keresztény házak. Egy rom ladozó fürdője az úttól távol félreeső helyen van, ezért nem igen használják.

Ugyanebben az évben Heinrich Ottendorff, a császári követség tagjaként nemcsak leírást, hanem rajzot is készített a városról és a palánkról: „... Van szép tem plom uk (c) és latin iskolájuk... A palánk (d) a város elején nyugat felé fekszik, valamivel em elkedettebb helyen és részben kőből, részben fából és sárból való falakkal és egy száraz árokkal, a szokásos módon van megerősítve.”

Gaál Attila közli az Ottendorff-féle rajzot, és az 1686. évi felszabadító hadjárat idején készült Hallart-féle rajzot is. Ezek alapján feltételezi, hogy a 17. század vége felé átépítették a tolnai palánkon „Az 1663-as rajzon sarokbástyaként ábrázolt keleti bástyák később a Duna meredek partjáig meghosszabbított új felrészek közepére kerültek, és nyoma sincs már a folyóval párhuzamosan futó keleti, hosszanti falnak. Mint láttuk a karavánszerájt kerítő fal ugyanígy a Duna - ma is Magas Partnak nevezett - szakadékos löszpartjáig húzódott, mely - nyilván szükségmegoldásként - pótolta az Ottendorffnál még jól látható palánkfalat. Az így bekerítetté vált területen látható házrom ok a várkatonaság elég jellegtelen, „deszkatetejű” lakóhelyeinek maradványai.”

A fenti rajzok és a jelenlegi állapotok alapján Gaál Attila megpróbálja lokalizálni a palánkot, illetve a pálosok egykori templomát. Szerinte Tolna középkori városmagjának és a török kísérődnek a helye a jelenlegi város É-i szélénél levő kiemelkedő területre, az egykori Selyemgyárhoz tehetők.

Ezen a környéken régészeti feltárás még nem folyt, de pl. a Selyemgyár építésekor (1898-ban) a hódoltság időszakából származó réz gyertyatartókat, kályhaszem eket, fegyvereket és vas használati tárgyakat találtak. A hagyomány szerint a város szélénél folyó - ma már holt - Duna medrében, aszályos időszakban romok láthatók. Ezeket már Wosinsky Mór is említette, és feltételesen a római Alta Ripa castrumával azonosította. A néphagyomány szerint viszont a mederben, a Selyemgyár térségében a közelmúltban ismét megtalált romok „török templom ” falaiból származnak. Magam ezen a környéken, a Malom utcában a felszínen néhány késő középkori cserepet találtam.

Kutatások hiányában a tolnai vár, illetve a palánk pontos helyhez kötése egyelőre bizonytalan. További - igen részletes - régészeti vizsgálatok (közmű létesítések, házépítések, egyéb földmunkák nyomon követése), valamint víz alatti régészeti kutatások szükségesek ahhoz, hogy a középkori várat és a török palánkot lokalizálni lehessen.

MIKLÓS ZSUZSA - TOLNA MEGYE VÁRAI, Históriaantik Könyvesház Kiadó - Budapest, 2007

 

GPS: É 46° 25.394 (46.423229)
K 18° 47.686 (18.794764)

Információk: a vár feltételezett helye a Selyemgyár területén van.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció