Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Székelyhíd - SăcueniRomániaErdély és PartiumBihar történelmi vármegye - Székelyhíd

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Az Alföld keleti részén, az Érmelléken, az itt délnyugatra tartó Ér-patak bal partján fekszik Székelyhíd község. Vára a község északi határában, a székelyhídi vasútállomástól északkeletre, mintegy 2,5 hold területen fekszik. A 10. század végén keletkezett falu első telepesei feltehetően székelyek lehettek Ezek leszármazottait egy 1217-ben kelt oklevél, mint a bihari vár katonáit említi.

A vár első említése 1460-ból ered. Ekkor a Zólyomi család engedélyt kapott Mátyás királytól, hogy a környező mocsárvilágból kiemelkedő szigeten, kőből vagy fából várat építtethessen. Az engedély nyomán Zólyomi Tamás és Dávid hamarosan fel is építtette az erősséget. 1514. májusának utolsó napjaiban Dózsa egyik vezére, Lőrinc pap az általa vezetett felkelőkkel bevette Székelyhídat is, a négy Zólyomi testvért ekkor családostul legyilkolták. Dózsa seregének pusztításai után a vár egy ideig romokban hevert. Újjáépítését talán az 1588-ban elhunyt Zólyomi Tamás kezdte meg, akinek sírköve a 15. századi eredetű református templom északi falában ma is látható. A várat 1595-ben már ismét említik, 1630 körül Zólyomi Dávid itteni építkezéseiről van adat. A négyszög alaprajzú, négy olaszbástyával megerősített, sűrűn levert vastag cölöpökön nyugvó vár erődítési munkálatait 1639-ben Haller Gábor vezette. Várad eleste (1660) után Székelyhíd az Erdélyi Fejedelemség fontos végvára lett. Bár a portyázó törökök többször is felperzselték környékét, a várat nem sikerült elfoglalniuk. 1664. nyarán a törökökkel megkötött Vasvári békébe a nagy gonddal kiépített Székelyhíd lerombolását is belefoglalták, így a vár sorsa megpecsételődött. Az erődítményt 1665. január 9. és február 5. között, I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem parancsára, Rothal gróf irányításával szétdúlták, a bástyák kőfalait pedig később a faluban álló Stubenberg-kastély építésénél használták fel.

Az Ér közelében lévő, Nagy-Lápos mocsarából kiemelkedő szigeten állt a sarkain olaszbástyákkal épített, szabályos négyszög alaprajzú vár. A vár északnyugati és északkeleti sarkához közel, külső védműveket építettek a mocsárból kiemelkedő dombokra. Az erősség megközelítését a lápon átvezető, cölöpökre épített, keskeny fahidakkal oldották meg. A lápvidék lecsapolása miatt a várhely ma száraz lábbal megközelíthető. A külső védműveknek és a hajdani hídrendszernek ma már nem látni maradványait. A négy sarokbástya helye azonban most is jól felismerhető, jóllehet, a lebontás után a szilárd kőanyagot széthordták. A sarokbástyák jelenleg magas földhalom formájában tűnnek a látogatók elé, valamint a bástyákat összekötő kurtinák (bástyák közötti falszakaszok) is a környezetből kiemelkedő, sánchoz hasonlatos formát mutatnak. A vár belseje 1,5-2 méterrel mélyebben fekszik, mint az egykori bástyák halmai. A felszínen az egykori épületeknek már nyomát sem találni.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 424-426.

GPS: É 47° 21.869 (47.364491)
K 22° 5.520 (22.091999)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció