Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KamenicaHorvátországHorvát-SzlavónországVarasd történelmi vármegye - Stari Grad

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Kamenica nevét legelőször a zágrábi káptalan részére 1334-ben kiadott statumokban említették meg. A település feletti várat a feltételezések szerint a 13. sz. második felében építették fel, de először csak Zsigmond király azon, 1399-es adománylevelében említették meg, melyben egész Zagorjét a Cillei családnak adományozta. A Cilleiektől Vitovec Jánoshoz került, majd fiainak pártütése miatt Mátyás király a zagorjei grófságot Corvin Jánosnak adta. A várat azonban 1463-ban lerombolták, de pontosan nem tudni, hogy ki és mi okból. A várat és birtokát Corvin János a Gyulaiaknak adta, de János herceg halála után, özvegye, Frangepán Beatrice e javakat a lepoglavai pálosoknak adományozta. A pálosok azonban sohasem kerültek birtokon belülre, mert az adományozást a király nem hitelesítette, így továbbra is a Gyulaiak bírtokolták egészen a család 1568-as kihaltáig. Eztán a birtok a Draskovichok (1569-ben haszonélvezetbe, majd 1584-től örökös tulajdonba) kezére került. Az addig közös birtokként számon tartott trakostyáni és kamenicai birtokot Draskovich II. György felosztotta (1600. körül). Ekkor a lepoglavai pálosok újra bejelentették igényüket Kamenicára. A pálosok és a Draskovichok közti pereskedés majdnem 130 évig tartott, de 1730-ban a báni szék végleg a Draskovichoknak ítélte, miután a kamenicai birtokrészt a trakostyáni uradalom osztatlan részének tekintették.

Engel Pál adatai szerint:

„… A magyar történetírásban is Kamenica név alatt szereplő, Varasd vármegyei castellum és birtoka, Zsigmond király adományaként 1399-1456-ig a Cillei család birtokában volt. Az adományozás tényét 1435-ben is megerősítették. A Cillei család kihalása utáni pár évben a vár sorsa ismeretlen (feltehetően Vitovec János tulajdona volt), de azt tudni, hogy 1458-tól Katzendorfer Márton zálogbirtoka volt. Tőle 1464-ben Vitovec János váltotta ki (ekkor már castrum).

1494-ben Corvin Jánost illette, de zálogként Székely Jakab tartotta a kezén. 1514-ben már Gyulai Jánosé és feleségéé. Az időközben Zagorjei előnevet felvevő Vitovec leszármazottak 1496-ban, még jogot tartottak a birtokra (castrum).

Egy ismeretlen nevű várnagyát említik 1487-ben.

A castellum/castrumhoz tartozó birtok, 1399-1456-ig a Cilleieké, majd Vitovec Jánosé, aztán Corvin Jánosé (1488-1504.), végül a Gyulaiaké (1504-1566.). A vár alatti települést, mint oppidum említik 1487-1598-ig.

A vár mai állapota:

A várat 2008. 03. 14-én Keserű László és Szabó Tibor társaságában jártam be. A vár közvetlenül a falun átvezető főút nyugati oldalán, a plébániatemplomtól, kb. 50 méterrel északabbra található. A várdombot (rel. sztm.: kb. 30 m ) két balra ágazó földesút karolja át, így délről és északról is könnyedén megmászható. Az eredeti felvezető út a déli földútról indulhatott mely egy kanyar után, meredeken felvitt a vár északnyugati sáncárkához.

A várat egy majdnem szabályos kör alakú sánc övezi, melynek közepén egy sziklás felszínű természetes magaslat áll.

E magaslat legészakibb részén, egy kb. 10x5,5 méteres, megközelítőleg téglalap alakú (igazából ötszögletű), toronyszerű épület állt, mely a látható falak vastagsága (cca, 1,3 m ) alapján, inkább egy kétszintes, toronyszerű palotaépület lehetett. A falak helyenként az 1,5 méter magasságot is elérik. Az épület északi, hosszanti falát egy kb. 4 méter magasságú sziklára alapozták, de ugyanez a szikla tartja a torony északkeleti sarkát is. A déli, hosszanti fal előtt egy kisebb nyílt tér - az egykori várudvar - található. Ezt a részt is egy sziklatömb zárja, melyen talán valamikor a kaputorony állhatott. Az övező várfalak a terep adottságait követhették.

Tekintve a várdomb gondozottságát, továbbá, hogy a magyarországi turisták előtt szinte teljesen ismeretlen, így a felkeresése mindenképpen ajánlott. Aki Ivanec, Lepoglava, vagy Trakostyán turisztikailag is igen értékes településeit felkeresi, annak igazán kár lenne kihagynia! /Szatanek József/

GPS: É 46° 14.795 (46.246586)
K 16° 2.016 (16.033600)

Kamenica települését, a legkönnyebben Ivanec városától közelíthetjük meg. Ehhez, az Ivanecet elkerülő úton kell Lepoglava irányába haladnunk, s a legelső, a főútról jobbra forduló úton le kell kanyarodnunk. Ezen az úton, egy, a főúttal párhuzamos, falvak közti útra térhetünk rá. Az összekötő útról, balra, Bedenec, majd Žarovnica (Lepoglava) irányába kell mennünk. Az út egy idő után, hirtelen balra, nagy ívben, Lepoglava felé fordul, ahol egy jobbra, északnak tartó mellékutat találhatunk. Nekünk itt kell jobbra fordulni, hogy Kamenica településére érjünk. A faluközpontban található a plébániatemplom, mellyel szemben egy nagy tér, a falu főtere található. Itt akár le is parkolhatunk, hisz innen, már a vár romjai is láthatók.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció