Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Az Oltmelléki hegysorhoz tartozó Hortobágy-hegység területén, a Tyukos- (Tekesch-) patak mellett fekszik Szásztyukos község.

Szásztyukos falu első említése 1373-ból ismert. Ekkor feltehetően már temploma is volt. 1494-ban a község a Hét-széktől nyolc arany támogatást kapott templomépítésre. Ekkor feltehetően késő gótikus stílusban átépítették korábbi templomukat. 1520-ban a templom erődítési munkálataira a község ismét a Hét-szék pénztárától kapott támogatást. Ezt követően nem sokkal, a templom ma már ismeretlen okok következtében romba dőlt, ezért 1550-ben a Hét-szék 10 arany támogatást jutatott a templom újjáépítésére. 1641-ben a szászok és a magyarok megegyeztek a templom közös használatáról. Az 1802-ben pusztító földrengés következtében a templom boltozata, tornya, valamint a védőfal összedőlt. 1804 és 1806 között a templom nyugati oldalán új harangtornyot emeltek, majd 1823–1827 között 6295 arany költséggel megépült az új templom. Az építőmester a morgondai Michael Schneider volt. Az egyhajós templom szentélye trapéz alaprajzú, a hajó három boltszakaszos. A hajót cseh boltozat, a szentélyt pedig a trapéz alakhoz igazodó dongaboltozat fedi. A csarnok nyugati részében falazott karzatokat emeltek. 

A 16. század első felében egy szabálytalan négyszög alakú, közel 8 méter magas várfal épült a templom körül, sarkain négyzet alakú tornyokkal. A várfal északi oldalán két sorban lőrések láthatóak, egymástól hatméternyi távolságban. 1803-ban, egy földrengést követően a részben leomlott nyugati falat helyreállították. A templomvár délkeleti részén álló tornyot és a déli védőfal egy szakaszát 1895-ben lebontották, helyébe iskola épült. A többi torony még áll, a terméskőből emelt várfal jelenleg kb. 5-6 méter magas.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 797-798.