Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Kővárhely - Podhradie, Szlovákia, Felvidék, Nyitra történelmi vármegye - Tapolcsány
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Kövárhely, Tapolcsány vára
A Nyitra folyó völgyében fekvő, a középkori erősségnek nevét adó Nagytapolcsány városától ÉNy-i irányban mintegy 15 kilométerre, a hegyek között bújik meg a tapolcsányi vár. A meredek, ÉNy – DK-i irányú sziklagerincen felépült vár egyetlen fokapuja az erdok felől, az ÉNy-i oldalon nyílik, de napjainkban a legrövidebb út a községből a DK-i részen vezet fel, a hatalmas sziklák oldalában kanyargó szekérúton. Itt egy nagyobb területu elővár udvarára érünk, melynek D-i oldalán két kisméretu rondella alapfalait fedezhetjük fel. A barbakánnal védelmezett DK-i kapun keresztül jutunk a hosszúkás téglaalap alakú alsóvárba, melynek D-i oldalához egykoron gazdasági és lakóépületek simultak.
Az erős kőfal közepe táját egy ó-olasz típusú ágyúbástyával tagolták, melynek helyreállítása a 2002-es esztendoben is tartott. Az ÉNy-i oldalon jutunk el az eredeti külső várkapuhoz, melyet szintén elővédőmű {barbakán} biztosított. Az alsóvár ÉNy-i és DK-i sarkán egy-egy ék alakú tornyot képeztek ki a XVI. században. A hegygerinc középső szakaszán, az É-i sziklaszakadék felől támadhatatlan helyen létesült a XIII. század második felében a félkör alakú felsővár, ennek legkorábbi építménye a négyzetes, több emelet magas öregtorony, ami napjainkban is – restaurált állapotban – épségben emelkedik.
A felsovárba a középkorban a K-i oldalt kialakított szárazárkon átívelő fahídon keresztül lehetett bejutni, amelyet 2017-ben helyreállítottak. A félkörívű külső várfal mögötti falszorosból nyíló gyalogoskapun át érjük el a felső várudvart. Az elmúlt esztendő munkálataival a palota külső falazatát teljes ívében megerősítették és szépen rekonsruált állapotban várja a belsővár a látogatókat. Az É-i oldalon emelkedik az égbolt felé a hatalmas, igen jellegzetes fűrészfogas oromzatú, öregtorony, amihez félkörívben kapcsolódtak a palotaszárnyak. Az eddigi kutatások szerint a tapolcsányi vár korai magja a 10 x 10 méteres öregtoronyból és mellette egy kisebb palotából állt mindössze, amit a D-i irányba nyúló 50 x 35 méteres területet kerítő várfal övezett. Napjainkban {2017-es adat} a tornyot zárva tartják, nem utal rá semmi, hogy belsejében történeti kiállítás lenne. A nagy területet magába foglaló tapolcsányi vár külső falai és védőművei – kisebb helyreállításoktól kivéve – továbbra is várják, hogy a helyreállítási munkálatok folytatódjanak ezeken a szakaszokon is.
Története:
Egykorú oklevél szerint 1235-ben a trónra lépő Árpád-házi IV. Béla király az egyik legbelsőbb párthívének számító Türje nembeli Dénes lovászmesternek adományozta oda a névadó Tapolcsány településtől É-ra, a hegyek között fekvő birtokot, a közeli Tárnok, Rasic és Illouch falvakkal együtt. A területet 1283 körül Csák nembeli Máté nádorispán ragadta magához, aki minden alkalmat megragadott magánbirtokainak gyarapítására. Neki tulajdonítható a vár korai magjának felépíttetése.
Halála után vagyonát unokaöccsei örökölték meg, akik közül a „trencséni” Máté báró a XIV. század elejének korlátlan hatalmú oligarchájának számított. Mindössze két évtized alatt – békés úton vagy erőszakkal – a Felvidék óriási területeire terjesztette ki az uralmát. Mintegy 13 vármegye lakossága vallotta urának Máté nagyurat, aki, egy rövid ideig tartó szakasz kivételével, amikor a cseh Vencel királyt támogatta, ellenszegült a sorra érkezo idegen trónköveteloknek. Hatalmát a fegyveres szolgálatra kényszerített kisebb-nagyobb familiárisok ezreinek serege biztosította.
A kővár első, napjainkig fennmaradt okleveles említése 1318-ból származik, ekkor a Csákok várnagya parancsolt benne. Miután 1321-ben utód nélkül meghalt a nagyúr, tartományát rövid ido alatt megszállta a nápolyi trónkövetelőből magát a magyar trónra felküzdő Anjou Károly Róbert király serege. A további évtizedekben királyi várnagyok igazgatták a váruradalmat, melynek a környező jobbágyfalvak sora tartozott a különböző szolgáltatásokkal. 1372-ben Oppelni László nádorispán honorbirtokát képezi, vagyis a nagyúr, amíg betöltette a hivatalát, addig megkapta a várbirtok összes jövedelmét. Természetesen mivel a báró általában a királyi udvarban tartózkodott, szükséges volt egy tényleges várnagy is a helyszínen. Ez ebben az idoszakban Korompai János fia János nevu férfiú volt, aki Oppelni nádor szolgálatában állt.
A magyar főnemesek által trónra jutott Luxemburgi Zsigmond kénytelen volt 1389-ben eladományozni Szécsényi Frank és Simon fouraknak, jutalmul a segítségükért. Egy 1411-bol származó birtokosztály szerint Frank fia László nemes úr kezébe jutott. Az ő fia 1434-ben a felét elzálogosította Lévai „Cseh” Pére bárónak. 1440-ben Habsburg Albert király váratlan halála után özvegye, Erzsébet királyné – fia, az utószülött V. László hatalomra segítése érdekében – az országba hívta a cseh Jan Giskra huszita zsoldosvezért és embereit. A harcedzett katonák rövidesen uralmuk alá vonták a Felvidék középső és K-i vidékeit, az elfoglalt várakat és újonnan kialakított kisebb-nagyobb erődítéseiket bevehetetlen támaszpontokká alakítva.
A királyné táborába sorakoztak még fel a nagyhatalmú Cillei Ulrik és Garai László bárók is, míg a legnagyobb ellenfeleik Hunyadi János és Újlaki Miklós főurak voltak, akik rövidesen, a győztes bátaszéki csata után Ulászló királytól elnyerték az erdélyi vajda méltóságát. Ennek a területnek a legjelentosebb egyházi méltósága, Csetneki László nyitrai püspök Erzsébet királynét támogatta a belháborúban. 1447-ből ismeretes, hogy Tapolcsány várát rövid ideig Giskra cseh huszitavezér tartotta megszállva, aki – ismeretlen okból – azt visszaadta ifjabb Szécsényi Lászlónak.
Késobb eladás útján Guti Országh Mihály nyitrai ispán szerezte meg, aki Hunyadi Mátyás király országlása idején a nádorispáni méltóságig emelkedett. Ebben az időszakban a tapolcsányi váruradalomhoz mintegy 18 kisebb-nagyobb mezőváros és jobbágyfalu tartozott a szolgáltatásokkal. A XVI. században, a török hódoltság idején a véres hadszínterektől távoli, a Nyitra folyó völgyének hegyei között megbújó Tapolcsány várának nem volt jelentősebb katonai szerepe. Bár próbálták megerősíteni falait, felépítettek egy ágyúk számára alkalmas tüzelőállású ó-olaszbástyát, de ennek ellenére sem számított fontosabb katonai helynek, megmaradt másodrendu magánvárnak.
1567-ben férfiágon kihalt az Országh család, a királyi Kamara kezelésébe került vissza a várbirtok, amit 1595-körül a Forgách főnemesi família szerzett meg. Késobb az Erdődyek birtokolták, akik rendíthetetlenül támogatták a Habsburg császári és királyi házat. Valószínuleg ennek köszönhetoen túlélte a kuruc felkelések után a magyar várakra kimondott felrobbantási parancsot, még a XVIII. században is lakták az épületeit. Közelebbrol ismeretlen idopontban hagyták el, miután a földesúri család leköltözött a nagytapolcsányi várkastély sokkal kényelmesebb lakhatást biztosító falai közé.
Források:
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. {1996} 274. old.
Legeza László Szacsvay Péter: Felvidéki utakon I. {1994} 27. 36. kép.
Csorba Marosi Firon: Vártúrák kalauza III. {1983} 302. 303. old.
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 195. 198. old.
Veresegyháziné: Magyarország történeti topográfiai kislexikona {1996} 22. 23. old.
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 84. old.
Kónya Péter: A Sáros vármegyei várak és más erődítmények {1995} 231. 232. old.
Slovakia {1995} angol nyelvű könyv 191. 202. old.
Jarmila Lalkova: Bardejov {1991}
Mikulás Lovacky: Okres Bardejov {1988}
Jalsovszky Katalin Tomsics Emőke: A tegnap világa {1992} 164. 167. old.
Száraz Miklós György Tóth Zoltán: Emléklapok a régi Magyarországról {2002} 37. old.
Ludmila Jászayova: Bardejov {1995}
{Szatmári Tamás}
GPS: | É 48° 39.502 (48.658360) |
K 18° 2.945 (18.049086) |
Információ: A vár a faluból 5 perces könnyű sétával megközelíthető.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.