Óvár - Középkori okleveles említése „Várna” {szlovákul Varin}
Leírása:
Óvár erősségét a Vág folyó jobb partján, egy égnek meredő, félelmetes szakadékkal határolt sziklagerinc 475 méter magas csúcsára építették fel a XIII. század második felében.
A vár urai, a Balassa nemzetség több erősséget is emeltetett birtokai védelmére a környéken. Legősibb magja a felső vár patkó alaprajzú öregtornya, amit hosszúkás, elnyúlt alakú, két emelet magas palotaszárny övez.
A sziklagerinc Ny-i végén beomlott pince található. A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár D-i oldalát igen mély szakadék, míg É-i részét meredek lejtő határolja.
Egyedül a K-i oldal felől volt támadható, ezért itt építették ki a nagyobb kiterjedésű alsó várat. A valószínűleg a XVI. században emelt épületekben istállók, raktárak és gazdasági helyiségek kerültek elhelyezésre. Az alsó várudvar DK-i sarkában egy nagyméretű szikla mellett létesítették a ciszternát.
Óvár középkori erősségét robbantásokkal tették tönkre, falai néhol a földig leomlottak, míg más helyeken jól láthatók a tartógerendák nyomai is. A túlparti Sztrecsnó várával ellentétben, ezt az erődítményt még régészetileg nem tárták fel, falai romokban állnak.
Története:
1224-es esztendőben történt a terület első okleveles említése, amikor is II. Endre király kedvelt hívének, Bana nembeli Mihály lovászmesternek adományozta oda, a Vág folyó melletti birtokot.
1235 után – A trónra lépő IV. Béla király visszavette Mihály úrtól a földterületet.
1254 előtt – Ezt a birtokot a „Zólyomi Balassa” nemzetséghez tartozó Mikó, Detre és Mihály kapták meg a királytól, cserében az elvett Árva váráért. Ők emeltették Óvárt, amit eleinte Várna néven neveztek meg az oklevelek, csak a túlparti Sztrecsnó erődítmény felépülte után kezdték Óvár néven emlegetni.
-- Fügedi Erik történész szerint Óvárt csak 1267 után emelhették, mivel az ekkoriban zajló birtokperben még nem említették meg!
1302 – A magyar királlyá koronázott Vencel legnagyobb hatalmú párthívének Csák nembeli Máté nádorispánnak adományozta Trencsén és Nyitra vármegyéket. Az oligarcha – aki, csak színleg támogatta királyát, valójában tartományában nem ismert maga fölött el senkit – erre az időpontra, sorra elfoglalta a Vág folyó völgyében lévő világi és egyházi birtokokat. A Csák nemzetség katonasága bevették a Balassák itteni várait, köztük Óvárt is.
1321 – Csák Máté oligarcha halála után széthullott a hatalmas területeket magába foglaló tartomány, Trencsén véres ostroma és egyezség általi feladása után pedig a többi erősség Csák-párti katonasága kardcsapás nélkül kaput nyitott Károly Róbert király csapatainak.
1321 – Temesvári székhelyén az uralkodó az elébe járult „Zólyomi Balassa” nemzetséghez tartozó Byter fia Péter és Miklós fia Györgynek, kérésükre visszaadatta a Csákok által bitorolt, de a királyi sereg által megszállt Budetin, Hricsó, Zsolnalitva, Szucsány, Óvár {Várna}, valamint az Ipoly folyó menti Kékkő, Hídvég és Gyarmat nevű váraikat.
1323 – Balassa családbeli Dancs mester az Ipoly folyó menti földjeit elcserélte rokona, Kékkői Péter {+1347 k.} Vág folyó menti birtokaiért.
1323 – Károly Róbert király – miután felülvizsgálta birtokadományait – Óvár erősségét elvette Dancs mester, zólyomi erdőispántól. Ettől az időponttól kezdve Óvár a vágbesztercei várispánsághoz tartozott, amelyben szerepeltek még Budatin, Hricsó, Zsolnalitva, Rajec, Zsolna és Sztrecsnó erősségei is. Ezen királyi várak igazgatása a mindenkori országbíró hivatalához tartoztak, a befolyt jövedelmek is őt illették meg.
1382 – Nagy Lajos király halála után megszűnt a besztercei várkerület.
1429 – Luxemburgi Zsigmond király feleségének, Cillei Borbálának adományozta Óvárt, más váruradalmakkal együtt, a tőle még 1419-ben elkobzott délvidéki várak helyett. Egyúttal engedélyezte, hogy az úrnő maga jelölje ki a várnagyait.
1440 – I. Ulászló király – Sztrecsnóval együtt – Huchwald-i Capek János tapolcsányi kapitánynak adta zálogba.
1442 – Capek Jánostól magához váltotta az erősséget és minden hozzátartozó jobbágyfalvat Szentmiklósi Pongrác.
1453 – V. László megerősítette Pongrác főúr zálogjogát a váruradalomra.
1454 – Hunyadi János erdélyi vajda megszerezte tőle Óvárt, elcserélve más birtokért.
1457 – Hunyadi János özvegye Szilágyi Erzsébet – remélve, hogy a hatalmas főúr segíti majd a kirobbanó belháborúban – visszaadatta az óvári váruradalmat Szentmiklósi Pongrác bárónak.
-- Mivel az idők folyamán a túlparti Sztrecsnó vára lett egyre fontosabb a Vág folyó völgyének ellenőrzésében, és ezt építették ki a korszerű, ágyúkkal vívott hadviselésnek ellenállóbb bástyákkal, Óvár erőssége pedig fokozatosan elvesztette a jelentőségét.
XVI. század – Valószínűleg ekkor bővítették Óvárt egy nagyobb kiterjedésű alsó várral.
XVII. század – Az Óvári és Szentmiklósi Pongrácz főnemesi família a közeli Krasznyán faluban reneszánsz stílusú kastélyt emeltetett, ezért ide költöztek le a nehezen megközelíthető Óvárból.
1680-as évek – A Thököly-féle kuruc szabadságharc bukása után a bevonuló császári csapatok lőporral több helyen is felrobbantották falait.
-- Az óvári erősség azóta gazdátlan rom, falai egyre jobban pusztulnak, míg udvarát visszahódította a természet.
Szakirodalom, források:
Burgen und Schlösser Slovakei {1990} német nyelvű
Ludovit Janota: Slovenské hrady III. {1935, reprint 1996} szlovák nyelvű
Csorba-Marosi-Firon: Vártúrák kalauza III. {1983}
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. 1301--1457 {1996}
Mednyánszky Alajos: Festői utazás a Vág folyón…{1825, reprint 1981}
Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia a Zsigmond-korban {1387 – 1437}
Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII. – XIV. századi M… {1977}.
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980}
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994}
Legeza László – Szacsvay Péter: Felvidéki utakon 2. {1995}
Csorba Csaba: Legendás váraink {1999}
Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra I. {1996}
Kőnig Frigyes: Várak és erődítmények a Kárpát-medencében {2001
AB ART kiadó: Hrady a známky na Slovensku {2002}
GPS: | É 49° 10.670 (49.177834) |
K 18° 53.442 (18.890701) |
Információk: A várat Varin településről célszerű megközelíteni, de lehetőség van a Vág túlpartján fekvő Sztrecsényben is kezdeni a túrát, mivel egy gyalogos - biciklis hídon, illetve autóval komppal is átkelhetünk a Vág folyón. A településről haladhatunk a piros túristajelzésen, de a folyó mentén futó földúton is.
Ez utóbbit választva, egy jó ideig nem fogjuk tekintetünket levenni a sziklákat koronázó Sztrecsény váráról. A földút a vasúti híd után közvetlen a folyó mellett halad be az erdőbe, ahol ismét találkozunk a piros jelzéssel. Egy patak torkolatánál az út balra fordul, melyen tovább haladva a várhegy mögötti völgybe jutunk. Utunk lassan emelkedik a völgyben fölfelé. Jelzett ponton térünk át a várhegyre vezető útra, ahonnan már csak pár perces séta elérni az alsó várat.
Kényelmes tempóban egy órás sétával lehet eljutni a településtől a várhoz.
A várban óvatosan járjunk, a falak állapota és a félelmetes mélységű sziklaszakadék miatt ne térjünk le a kijárt ösvényekről. A vár falai között körültekintően és a gyermekekre kiemelten figyelve mozogjunk!
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.