Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Várna, Óváralja - VarínSzlovákiaFelvidékTrencsén történelmi vármegye - Óvár (Starý hrad)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Videók
  • Térkép
  • Szállás

Óvár - Középkori okleveles említése „Várna” {szlovákul Varin}

Leírása:

Óvár erősségét a Vág folyó jobb partján, egy égnek meredő, félelmetes szakadékkal határolt sziklagerinc 475 méter magas csúcsára építették fel a XIII. század második felében.

A vár urai, a Balassa nemzetség több erősséget is emeltetett birtokai védelmére a környéken. Legősibb magja a felső vár patkó alaprajzú öregtornya, amit hosszúkás, elnyúlt alakú, két emelet magas palotaszárny övez.

A sziklagerinc Ny-i végén beomlott pince található. A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár D-i oldalát igen mély szakadék, míg É-i részét meredek lejtő határolja.

Egyedül a K-i oldal felől volt támadható, ezért itt építették ki a nagyobb kiterjedésű alsó várat. A valószínűleg a XVI. században emelt épületekben istállók, raktárak és gazdasági helyiségek kerültek elhelyezésre. Az alsó várudvar DK-i sarkában egy nagyméretű szikla mellett létesítették a ciszternát.

Óvár középkori erősségét robbantásokkal tették tönkre, falai néhol a földig leomlottak, míg más helyeken jól láthatók a tartógerendák nyomai is. A túlparti Sztrecsnó várával ellentétben, ezt az erődítményt még régészetileg nem tárták fel, falai romokban állnak.

Története:

1224-es esztendőben történt a terület első okleveles említése, amikor is II. Endre király kedvelt hívének, Bana nembeli Mihály lovászmesternek adományozta oda, a Vág folyó melletti birtokot.

1235 után – A trónra lépő IV. Béla király visszavette Mihály úrtól a földterületet.

1254 előtt – Ezt a birtokot a „Zólyomi Balassa” nemzetséghez tartozó Mikó, Detre és Mihály kapták meg a királytól, cserében az elvett Árva váráért. Ők emeltették Óvárt, amit eleinte Várna néven neveztek meg az oklevelek, csak a túlparti Sztrecsnó erődítmény felépülte után kezdték Óvár néven emlegetni.

-- Fügedi Erik történész szerint Óvárt csak 1267 után emelhették, mivel az ekkoriban zajló birtokperben még nem említették meg!

1302 – A magyar királlyá koronázott Vencel legnagyobb hatalmú párthívének Csák nembeli Máté nádorispánnak adományozta Trencsén és Nyitra vármegyéket. Az oligarcha – aki, csak színleg támogatta királyát, valójában tartományában nem ismert maga fölött el senkit – erre az időpontra, sorra elfoglalta a Vág folyó völgyében lévő világi és egyházi birtokokat.  A Csák nemzetség katonasága bevették a Balassák itteni várait, köztük Óvárt is.

1321 – Csák Máté oligarcha halála után széthullott a hatalmas területeket magába foglaló tartomány, Trencsén véres ostroma és egyezség általi feladása után pedig a többi erősség Csák-párti katonasága kardcsapás nélkül kaput nyitott Károly Róbert király csapatainak.

1321 – Temesvári székhelyén az uralkodó az elébe járult „Zólyomi Balassa” nemzetséghez tartozó Byter fia Péter és Miklós fia Györgynek, kérésükre visszaadatta a Csákok által bitorolt, de a királyi sereg által megszállt Budetin, Hricsó, Zsolnalitva, Szucsány, Óvár {Várna}, valamint az Ipoly folyó menti Kékkő, Hídvég és Gyarmat nevű váraikat.

1323 – Balassa családbeli Dancs mester az Ipoly folyó menti földjeit elcserélte rokona, Kékkői Péter {+1347 k.} Vág folyó menti birtokaiért.

1323 – Károly Róbert király – miután felülvizsgálta birtokadományait – Óvár erősségét elvette Dancs mester, zólyomi erdőispántól. Ettől az időponttól kezdve Óvár a vágbesztercei várispánsághoz tartozott, amelyben szerepeltek még Budatin, Hricsó, Zsolnalitva, Rajec, Zsolna és Sztrecsnó erősségei is. Ezen királyi várak igazgatása a mindenkori országbíró hivatalához tartoztak, a befolyt jövedelmek is őt illették meg.

1382 – Nagy Lajos király halála után megszűnt a besztercei várkerület.

1429 – Luxemburgi Zsigmond király feleségének, Cillei Borbálának adományozta Óvárt, más váruradalmakkal együtt, a tőle még 1419-ben elkobzott délvidéki várak helyett. Egyúttal engedélyezte, hogy az úrnő maga jelölje ki a várnagyait.

1440 – I. Ulászló király – Sztrecsnóval együtt – Huchwald-i Capek János tapolcsányi kapitánynak adta zálogba.

1442 – Capek Jánostól magához váltotta az erősséget és minden hozzátartozó jobbágyfalvat Szentmiklósi Pongrác.

1453 – V. László megerősítette Pongrác főúr zálogjogát a váruradalomra.

1454 – Hunyadi János erdélyi vajda megszerezte tőle Óvárt, elcserélve más birtokért.

1457 – Hunyadi János özvegye Szilágyi Erzsébet – remélve, hogy a hatalmas főúr segíti majd a kirobbanó belháborúban – visszaadatta az óvári váruradalmat Szentmiklósi Pongrác bárónak.

-- Mivel az idők folyamán a túlparti Sztrecsnó vára lett egyre fontosabb a Vág folyó völgyének ellenőrzésében, és ezt építették ki a korszerű, ágyúkkal vívott hadviselésnek ellenállóbb bástyákkal, Óvár erőssége pedig fokozatosan elvesztette a jelentőségét.

XVI. század – Valószínűleg ekkor bővítették Óvárt egy nagyobb kiterjedésű alsó várral.

XVII. század – Az Óvári és Szentmiklósi Pongrácz főnemesi família a közeli Krasznyán faluban reneszánsz stílusú kastélyt emeltetett, ezért ide költöztek le a nehezen megközelíthető Óvárból.

1680-as évek – A Thököly-féle kuruc szabadságharc bukása után a bevonuló császári csapatok lőporral több helyen is felrobbantották falait.

-- Az óvári erősség azóta gazdátlan rom, falai egyre jobban pusztulnak, míg udvarát visszahódította a természet.

Szakirodalom, források:

Burgen und Schlösser Slovakei {1990} német nyelvű

Ludovit Janota: Slovenské hrady III. {1935, reprint 1996} szlovák nyelvű

Csorba-Marosi-Firon: Vártúrák kalauza III. {1983}

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája  I. 1301--1457 {1996}

Mednyánszky Alajos: Festői utazás a Vág folyón…{1825, reprint 1981}

Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia a Zsigmond-korban {1387 – 1437}

Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII. – XIV. századi M… {1977}.

Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980}

Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994}

Legeza László – Szacsvay Péter: Felvidéki utakon 2. {1995}

Csorba Csaba: Legendás váraink {1999}

Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra I. {1996}

Kőnig Frigyes: Várak és erődítmények a Kárpát-medencében {2001

AB ART kiadó: Hrady a známky na Slovensku {2002}

GPS: É 49° 10.670 (49.177834)
K 18° 53.442 (18.890701)

Információk: A várat Varin településről célszerű megközelíteni, de lehetőség van a Vág túlpartján fekvő Sztrecsényben is kezdeni a túrát, mivel egy gyalogos - biciklis hídon, illetve autóval komppal is átkelhetünk a Vág folyón. A településről haladhatunk a piros túristajelzésen, de a folyó mentén futó földúton is.

Ez utóbbit választva, egy jó ideig nem fogjuk tekintetünket levenni a sziklákat koronázó Sztrecsény váráról. A földút a vasúti híd után közvetlen a folyó mellett halad be az erdőbe, ahol ismét találkozunk a piros jelzéssel. Egy patak torkolatánál az út balra fordul, melyen tovább haladva a várhegy mögötti völgybe jutunk. Utunk lassan emelkedik a völgyben fölfelé. Jelzett ponton térünk át a várhegyre vezető útra, ahonnan már csak pár perces séta elérni az alsó várat.

Kényelmes tempóban egy órás sétával lehet eljutni a településtől a várhoz.

A várban óvatosan járjunk, a falak állapota és a félelmetes mélységű sziklaszakadék miatt ne térjünk le a kijárt ösvényekről. A vár falai között körültekintően és a gyermekekre kiemelten figyelve mozogjunk!

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció