Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Felek - Freck - Avrig, Románia, Erdély és Partium, Szeben történelmi vármegye - Vár
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
A Fogarasi-havasok ÉNy-i lábánál, az Olt lapályán, a DK-ről jövő Feleki (Nagy) patak mellett fekszik Felek (Freck, Avrig) község. A falu határában található középkori vár a Várhegy (La Cetate) 846 m magas csúcsán, a Fogarasi-havasok főgerincének előterében magasodik.
A várral tudományos szempontból elsősorban Kurt Horedt foglalkozott az 1940-es évek elején. Véleménye szerint a vár a dél-erdélyi határvédelmi rendszer tagjaként épült 1200 körül. Egy földutat figyelt meg, mely Havasalföld irányába, Curtea de Argesbe vezetett. Legkésőbb a 15. században pusztulhatott el az akkor már korszerűtlennek számító erődítmény.
Horedt mérései szerint a vár 60 m hosszú és 30 méter széles volt. Az É-i oldalon, 35 m hosszú szakaszon egy keskeny, kb. 2 m magas sáncot figyelt meg, melynek felszíne alatt habarcstörmeléket talált. Ebből arra következtetett, hogy a sánc ezen része valószínűleg a kerítőfalat tartalmazza. Említi a D-i oldalon a vár területét határoló sáncot és árkot, ami egy 3 m szélességig terjedő teraszba megy át, és az egész Ny-i oldalon végighúzódik. A várfalak terepalakulatainak tanulmányozásában már az ő idejében is nehézséget jelentettek a kincskeresők bolygatásai, gödrei. Álló falakat, falsíkot nem látott a platón, csupán egy mélyedésben észlelt kőtörmeléket, habarcsdarabokat.
A várat 2005. májusában kerestük fel. Ennek során Szabó Tibor készített vázlatos alaprajzot a helyszínen. A vár sáncokkal védett belső területe É–D-i irányban kb. 55 m, K–Ny-i irányban 35 m, tehát nagyjából megegyezik a Horedt által mért adatokkal. A plató ÉK-i részén valószínűleg épületre utaló terepalakulatok, ill. kör alakú bemélyedések találhatók, ezek átmérője kb. 10 m. Ugyanitt egy sáncátvágás nyoma látható. A plató É-i oldalán jól látható az egykori sánc, mely alatt valószínűleg falmaradványok rejtőznek. A vár Ny-i és D-i oldalán mesterséges árok húzódik végig, külső részén falmaradványt sejtető sáncszerű kiemelkedés található. Az árok szélessége 15 és 10 méter között váltakozik, mélysége 2-3 m. A vár K-i oldalán a várhegy meredeksége miatt külön árok nem készült, csak a plató peremén egykor végigfutó fal földdel fedett domborulata figyelhető meg.
/Karczag Ákos/
Délerdélyi határvárak
Kurt Horedt, Nagyszeben
(részlet)
A feleki vár
Körübelül 3 órányira Felek és Rakovita fölött (Szeben megye) a „La cetate” hegycsúcson, 846 m magasan, alig felismerhető maradékai találhatóak egy védelmi rendszernek. A területet fiatal erdő borítja, és Ackner látogatása óta bekövetkezett tarvágás feltehetően további pusztulást okozott a rossz állapotban fennmaradt várban. Kincskeresők bolygatása, ami a többi várban is megfigyelhető, a körvonalak felismerhetőségét szintén befolyásolja. Az erődítés feltehető területének hosszanti tengelye kb. 60 m és a szélessége 30 m. A védmű a kis várak közé tartozik úgy, mint Szibiel és Breáza. Az északi oldalon úgy 35 m hosszú szakaszon egy keskeny kb. 2 m magas sánc megmaradt, amelynek felszíne alatt habarcs található. Nem zárható ki, hogy a sánc ezen része a kerítőfalat tartalmazza. Délen a vár területét sánc és árok határolja, ami egy 3 m szélességig terjedő teraszba megy át és az egész hosszanti, nyugati oldalon végighúzódik. Az áttekinthetetlenség és a gyakori zavarok megnehezítik az egyértelmű értelmezését a felszíni képződménynek és nem zárja ki egy másfajta rekonstrukcióját a várnak. A szomszédos Landskrone légvonalban 11,8 km távolságra van.
Okleveles említése a feleki határvárnak nem ismert és csak a délerdélyi általános történelmi tények ismeretében lehet néhány feltételezést tenni a vár építési idejére. A Hattertgrenze (hogy ez mi a fittyfene nem tudom, valami birtokhatár) Rakovita és Felek között a hegycsúcson húzódik és a községi határosztáskor a várat már, mint létező iránypontot használhatták. Talán a királyi megbízott a Hattert határvonalát a vártól kezdte el meghúzni, úgy ahogy ezt Schullerus a „Dreihatterthaufen” esetében az Oltvidéken feltételezi. Ennek következtében a vár építése megelőzi Felek alapítását, amelynek betelepítése valószínűleg közvetlen a kerczi apátság létesítése utánra (1200 körül) tehető. Ez pedig összefügg Burzenland adományozásával a Német Lovagrend részére (1211), a Milkover Bistum alapításával (1222-1228 között), a terra Loysta ajándékozásával (1233) és az Andreanumban adományozott silvia Blaccorum et Bissenorum használati jogával (1224). Ezen adományok összessége jelzi, a már Schullerus által is leírt betelepítést, az eredeti Olt menti határ előterébe és a magyar birodalom kiterjesztését a Délkárpátok területére. A feleki határvár valószínűleg 1200 körül épülhetett. Felek egy tagja a délerdélyi határvárak második sorának. A feleki községhatár nyelvszerűen nyúlik az Olttól a régi országhatárig és közrezárja a talmácsi, akkoriban királyi terület, valamint a később a 14. sz. végén a munteáni idősebb Mirceas hűbérbirtokába került Fogaras („Tara Făgăraşului”). Délre a vártól, a Mare folyó völgyében, a világháború előtt még vámőrház állt egy dűlőút mellett, ami a „Scara” gerincen át Curtea de Argeş-ba vezetett. Úgy, ahogy a breázai vár Fogaras felett az összekötetést őrizte Câmpulung felé, a feleki erődítés is figyelte, a középkorban már biztosan használt, Curtea de Argeş-i útvonalat. Egyidejűleg védelemként is szolgálhatott keleti irányban, a még békétlen „Tara Făgăraşului” felé. Hogy a várat mikor hagyták el, pontosan nem meghatározható. Leginkább a 15. sz. látszik valószínűnek, amikor a török fenyegetés miatt a megváltozott hadászati szükség a védművek áthelyezését követelte. Ekkoriban került sor a folyóvölgyek városainak megerősítésére és bővítésére a természet adta nagy betörési útvonalak mentén, valamint a templomerődök létesítésére. Néhány vár esetében a 15. sz.-ban a lebontás oklevelesen bizonyított. Az eredetileg 1200 körül még történelmileg nem megfogható Curtea de Argeş-i román vajdaság vagy kenézség a magyarok által emelt védmű feladását elérhette, mivel a közös ellenség a török lett és háború esetén a munteáni fejedelem számára így könnyebbé vált az átkelés a hágón vagy hegyi ösvényen. A munteáni főváros áthelyezése Curtea de Argeşból Târgoviştébe csökkentette a Fogarasi-havasokon átvezető szoros jelentőségét és ezzel a vár stratégiai fontosságából tovább vesztett. A fennmaradt részek rossz állapota arra utal, hogy a várat viszonylag korán elhagyták.
/Fordította: Jakab József/
Forrás:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 183-184.
Kurt Horedt: Zur siebenbürgischen Burgenforschung. Südost-Forschungen–VI. jahrgang. 1941. 593.
Kurt Horedt: Südsiebenbürgische grenzburgen. Siebenbürgische Vierteljahrsschrift. 1941. (64). jan-márc. 17-20.
GPS: | É 45° 38.892 (45.648205) |
K 24° 25.106 (24.418425) |
Az Oltrákovica községből délkelet felé vezető terepjáróval járható erdei úton lehet megközelíteni a várhegyet . Ettől az úttól dél-délnyugati irányba még kb 2 km-t gyalogolva érjük el a La Cetaţe navű várhegyet.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.