Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szászorbó - Urwegen - GîrbovaRomániaErdély és PartiumSzeben történelmi vármegye - Bergkirche

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Térkép
  • Szállás

A Szebeni-havasokhoz tartozó Szerdahelyi-hegység É-i részében a Szászorbói patak mellett fekszik Szászorbó (Urwegen, G�rbova) falu.

1100 körül még székely település volt. Helyükbe települnek a szászok 1200-tól.

1291-ben Wrbow, Wrbou néven jelentkezik az oklevelekben. 1309-ben Orbou, 1332-ben Trikow (Orbov), 1488-ban Urbogen, 1496-ban Wrbegen, 1506-ban Orbo formában szerepel.

A falu fölötti dombon álló templom építési idejét a XII. századi szász telepítéssel hozzák kapcsolatba, s legkésőbb a tatárjárás előtti időkre teszik. Sőt elődje is lehetett. Ugyanis a szász telepítés előtt Sebes és Orbó vidékén székelyek laktak, akik a XII. században innen vitték magukkal Háromszékre az Orbai és a Sepsi szék nevét. Abban a korban – ha feltételezhetően is – már volt templomuk, de annak nem maradt fenn semmi nyoma. Valószínűleg a mai templom helyén állhatott. A XII–XIII. századi templom romjainál végzett ásatások során (1964-ben) XII. századbeli halántékgyűrűket találtak, amelyek a szászok előtt itt lakó székelyektől származnak.

1308-ban már plébánosának neve is ismeretes: András, aki jelen van, amikor a szászok megrohamozzák a fehérvári székesegyházat. Ekkor tehát már temploma van. 1330-ban János a plébános. 1332-ben ugyanez a János a pápai tizedjegyzék szerint fél márkát fizet, 1334-től Hermann 5 márkát, majd 1 és fél márkát dénárokban és ismét 1 fertó ezüstöt. 1457-ben Máthé kanonok és vikárius Orbó plébánosa.

A török idők kezdetétől a templomot várfal és várárok vette körül.

A háromhajós román kori oszlopos bazilikatemplom a falutól keletre eső magaslatot uralta. A főhajót oszlopokon nyugvó árkádok kapcsolták az oldalhajókhoz. A főhajónak sík mennyezete volt, az oldalhajók pedig keresztboltozatosak voltak. A főhajóhoz csatlakozó szentély eredetileg félköríves apszissal zárult. A XV. században lebontották és egyenes záródású szentéllyel helyettesítették, kelet felé megnyújtva, megőrizve a déli félköríves ajtót, melynek ívét román-gótikus átmeneti lóheredíszes faragott relief fedi. Hasonló van a sekrestyeajtó keretén és a fali szentségfülkén is. Bejáratok csak az oldalhajók déli és északi oldalán voltak. A szentély keleti oldalának ablaka gótikus díszítésű, a többiek félkörívesek.

A szentély déli és északi oldalán az ablakoknál régebben még láthatók voltak a szentelést (consecratio) jelző keresztek, kör alakú keretbe festve. A nyugati árkádos karzat fölé karcsú négyzetes magas torony emelkedik, félköríves ikerablakokkal.

A múlt század közepén a szentély már fedél nélkül állott, melyet csak temetések alkalmával használtak, ugyanis lenn a faluban új templomot építettek, már 1500–1510-ben.

1870 dec. 25-én leégett a hajó tetőzete is. 1872-ben az oldalhajókat lebontják és 1876-ban visszabontják a templomot övező várfalakat is, alacsony kőkerítést alakítva ki belőle. Azóta a templom falai és tornya is fedél nélkül állnak. 1964-ben a bomladozó falakat megerősítik, hogy a további romlását megakadályozzák.

Források:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 787.

GPS: É 45° 51.681 (45.861351)
K 23° 43.650 (23.727503)

A kulcsot a faluban levő vártól 50 m-re délre levő zöld házban lehet elkérni.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció