Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SomogysámsonMagyarországSomogy vármegyeSomogy történelmi vármegye - Marót-vár, Templomerőd

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Marót-vár - Templomerőd

Somogysámsontól É-ra, Marótpuszta területén, a település egyetlen utcája, a Kossuth Lajos utca Ny-i oldalán, a 39-51. számú házak kertjének a végében, illetve a kertektől Ny-ra kezdődő szántóföldön feküdt a Marót-vár, az úgynevezett Vári-dűlőben.

Területén 1973-ben Bakay Kornél, Füzes E Miklós és Horváth László őskori és középkori edénytöredékeket talált. A lelőhely kiterjedését K-Ny irányban 400, E-D irányban 200 méterben határozták meg.

2000 májusában téglagyártáshoz való agyag bányászása közben csontvázak kerültek elő. A bányászásra kijelölt területen Költő László végez feltárásokat 2000 óta. A 2000-2002 között folytatott kutatás során sikerült feltárni egy 15-16. századi földvár sáncárkait is, amelyet egy 5x5 méteres toronnyal ellátott, négyszögletes szentélyzáródású templom megerődítésére készítettek.

A több periódusú templomot és temetőjét egy négy sarokbástyás földvárral erősítették meg. Oly módon, hogy a DNy-i bástyát és a K-i, valamint a Ny-i sáncot részben ráépítették a temető korábbi sírjaira. A templomot, illetve a temetőt kerítő, korábbi, sekélyebb árkot betöltötték. A sáncot belülről támasztó, egyetlen cölöpsor árkát beleásták a temető szélső sírjaiba. Maga a sánc is részben a temető szélső sírjai fölé épült. A betöltődött kisebb árok helyett a sáncon kívül egy mélyebb árkot ástak. A földvártól D-re 186, a várral egyidős objektum (köztük gödrök, kemencék) került elő.

A vár belső átmérője kb. 30 x 30 méter. Bejárata valószínűleg a D-i oldalon volt. A nyomokból ítélve az egész erődítményt még a 16. században elpusztíthatták. Avar melletti település tovább élt, a 17. századig biztosan. A templomból csupán a kiszedett falak alapárkai maradtak meg. Legjelentősebb leletek: a 16. század sírjai, dénárok 1514—1525 közötti időből, egy ólomból öntött kereszt (zarándokjelvény) töredéke, ezüst- és rézspirálos, gyöngyös díszítésű, bogláros párták, veretes öv, könyvtábla veretek, egy terrakotta pecsét töredéke.

Költő László a feltárásokat 2001- és 2002-ben folytatta. A templom és a sírok feltárása mellett a törökkori vár sáncrendszerének és az ÉK-i bástyának cölöpszerkezetét, valamint a földvár E-i és K-i kiterjedését is tisztázta.

Marót várat 1548-ban a helytartótanács tervezete említi, majd 1552-ben is szerepel. 1555-ben Nádasdy Tamás nádor végházként és castellum-ként említette, amely nagymaróti Komornyik János birtokában volt. 1556-ban, Szigetvár ostromával kapcsolatban a Lazius-féle térképen is szerepel. Ez év decemberében Magyar Bálint innen írt levelet Nádasdy Ferencnek. Egy 1559 februárjában kelt levélből Marót megerősítéséről is tudunk. 1566-ban magyar őrsége felgyújtotta és elhagyta a várat. Utána többet már nem említik.

Forrás:

Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig

GPS: É 46° 36.705 (46.611752)
K 17° 17.804 (17.296732)

Információk: Az egykori erődítés helye Somogysámson, Marótpuszta településrészén, az agyagbánya területén található.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció