Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Németújvár

1157-ben Kiscen néven szerepel abban az oklevélben, amelyben II. Géza megengedi a stájer Wildon községből származó Walfer grófnak, hogy ezen a hegyen a bencés rend számára kolostort éépítsen. III. Béla a kolostor helyén kővárat épített és ekkor kapta a hely a „novum castrum” (új vár) nevet.

A királyi tulajdonból 1270-ben visszakerült a vár a stájer származású grófi család birtokába, amely erről a helyről kapta a Németújvári nevet. A harcias grófok hamarosan rémei lettek a környéknek és nemcsak a magyar királynak, de az osztrák hercegnek is sok kellemetlenséget okoztak. IV. Lászlóval és II. Endrével ugyanúgy hadakoztak, mint Albert herceggel.

Végül Károly Róbert döntötte meg az uralmukat. A királyi hadak, Köcski Sándor parancsnoksága alatt elfoglalták Németújvárt és károly Róbert az osztrák hercegségtől távolabb eső területre telepítette a pártütő grófokat. Zsigmond király a Lévai-családnak ajándékozta a Németújvárt, amely a 15.század közepén az Ujlakiak tulajdonába került. 1459-ben, Ujlaki Miklós erdélyi vajda vezetésével, itt találkoztak a Mátyás-ellenes főurak, hogy magyar királlyá válasszák III. Frigyest.

Ujlaki Lőrinc halála után, 1524-ben II. Lajos Batthyány Ferencnek adta a várat, amely azóta is Batthyány-tulajdonban van.

A Batthyány-család a török elleni harcból ugyanúgy kivette a részét, mint a kultúra ápolásából. A nyugati műveltségű, világlátott Batthyány Boldizsár, aki külföldön Luther Mártonnal is megismerkedett, a magyar reformáció kiemelkedő egyénisége volt. 1582-ben az ő támogatásával kezdte meg működését Németújváron Manlius nyomdája, amely három év alatt 16 könyvet adott ki a várban. Közülük nyolc magyar, a többi latin, illetve német. Az első munkája Beythe István németújvári protestáns prédikátor „Köröztyéni Tudománnak rövis summája… „című könyve volt. Ekkor jelent meg Clusius latin – magyar szakszótárra is, a pannon területen előforduló növényekről. Clusius előszavában is botanika iránt érdeklődő magyarok figyelmébe ajánlja a könyvet. A szerző arról is beszámol, hogy a magyar neveket Németújvár tudós papjától, Beythe Istvántól tanulta, közös növénygyűjtéseik idején. Clusius, Batthyány Boldizsár megbízásából ritkaságok meghódításával igyekezett szebbél tenni a környék növényvilágát.

Németújvár a Bocskai-felkelés idején királyhű maradt, 1619-ben azonban Bethlen Gábor oldalára állt és 1683-ban is Thököly kurucait támogatta. A Rákóczi szabadságharc éveiben viszont, amikor a Vas megyei nemesség zöme a kurucokhoz csatlakozott, a Batthyányak labanc zászló alatt harcoltak.

1775-ben megkezdődött a várkastély részleges lebontása, amelynek oka II. József már említett adórendelete volt.

/Juhász László: Burgenland, Várvidék (Lakitelek, 1999)/