Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Brekovica - Brekovica, Bosznia-Hercegovina, Bosznia, Bosznia történelmi vármegye - Öregvár
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
A vár korai történetéről nem sok adat maradt fent Meg nem erősített információk alapján, a várat 1330-ban, a blagaji Babonicsok kezében említették meg, aztán egészen a 16. századig, nem sikerült adatot szerezni róla.
Viszont, az adatok a 16. századból már bőségesnek tekinthetők, pld.: Milan Kruhek adatai szerint (Krajiške utvrde… .Zagreb, 1995.): Jurisics Miklós, Ferdinánd király biztosaként, 1529. augusztus 27-ig, a horvát végvidék (Krajina) újjászervezésével, valamint a Bihácsi kapitányság felállításával foglalkozott. Ez időből származik egy olyan levele, melyben kémszolgálat felállításával és fenntartásával bízza meg a brekovicai Kobaszics (Engel, Kobasicsnak írja a családot.) (knjez Kobašić iz Brekovice) comest, valamint Karlovics Iván korbavai grófot (83. oldal).
Miközben (1530. nyarán), Szlavóniában dúl a polgárháború, mindenhonnan olyan hírek érkeznek, hogy a török sereg arra készül, hogy lerohanja az Una menti dombvidék (Pounj) várait, Kosztajnicát, Krupát, Bihácsot és más várakat. E közben a kémszolgálatokért felelős Kobaszics comes azt jelenti saját, Una menti, brekovicai várából, hogy maga is az általa védhetetlen tartott várába szorult, így sem katonája, se embere sincs arra, hogy értesítéseket küldjön a törökök készülődéséről és megindulásáról. Kéri Johann Katzianert, hogy legalább 10 katonával és némi hadianyaggal segítse ki, mert ha nem teszi, akkor ő kénytelen lesz otthagyni várát és lemondani tisztségéről, mert a török akadálytalanul át tud kelni az Unán és egészen Cazinig kénye-kedve szerint, pusztítja a vidéket (88. oldal).
A horvát rendek, 1537. november 5-én, Ferdinánd hívására, szábor tartására gyűltek össze Dubicába, ahol többek között, döntöttek több horvátországi vár megerősítéséről. A döntés mások mellett, Kobaszics Iván brekovicai (a felsorolásban Kobaszicsnak nevezik) várát is érintette (98. oldal).
Az 1528-ban Bihácsba érkező Erasmus Thurn, a bihácsi helyőrség kapitánya, felmérést készített a bihácsi kapitányság alá tartozó várakról. A felsorolásban, a viszonylag új szervezésű kapitányság északi szárnyának legrégebbi váraként említik meg Brekovicát (109. oldal).
Kobaszics Iván, 1531. áprilisában újra arra kéri Katzianert, hogy legalább némi segítséget küldjön, hogy meg tudja védelmezni, Una menti brekovicai várát, mely alatt egy igen fontos átkelőhely található az Unán, amit nyilvánvalóan a törökök is használni akarnak (111. oldal) Kb. 1539-ben, Kobaszics Iván és brekovicai vára, sikerrel kivédi a boszniai török haderő, első komoly támadását (160. oldal).
Lenkovics Iván, egy 1551-es jelentésében külön is kiemeli, hogy Brekovica és a szomszédos Toplicski Turanj, szinte semmi védelemmel sem rendelkezik, s úgy véli, hogy legalább 40-50 fős, gyalogos lövészekből álló helyőrséget kellene bennük tartani. A jelentés azonban arról is beszámol, hogy ennek ellenére Kobaszics Gáspár még szilárdan tartja brekovicai várát, mely Bihácshoz való közelsége miatt kiemelt helynek számít.
Lenkovics egy másik, szintén 1551-es levelében, újra csak kiemeli Brekovica különleges fontosságát, és arra kéri a királyt, hogy legalább 2, királyi hópénzt húzó katonát küldjön ide (171-173. oldal).
Lenkovics Iván, az 1563-as jelentésében, Brekovica öreg váráról azt jelenti, hogy Bihács és Bihácsi kapitányság kapujának számít. A vár még ekkor is a Kobaszics comesek tulajdonában volt. A várban csak 10 királyi hópénzt húzó őrség volt, amit 40 fő gyalogossal javasol megerősíteni, hogy a vár alatti fontos átkelőt, kellőképpen őrizhessék (190. oldal).
A bihácsi kapitányság, a katonák fizetetlensége miatt, 1563. szeptember elejére, de lehet, hogy már augusztus végére, úgy szétesett, hogy a királynak egy olyan új és alkalmas embert kellett keresnie, aki jó katona, de emellett kiváló szervezőképességgel is rendelkezik, hogy újraszervezze a Bihácsi kapitánysághoz tartozó váraknak, többek között az Una menti Brekovicának is a pénzügyi ellátását, valamint, hogy a katonai rendet helyreállítsa. A király, Georg Kronschal személyében találta meg a megfelelő embert, aki 1564. márciusában, az előző kapitány távozása után vette át a tisztségét. Kapitányként 100 forintot tett ki a havi fizetése (212. oldal).
Egy általa kiküldött bizottság 1564-ben így írt Brekovica váráról: ez egy igen öreg vár, s meglehetősen lepusztult állapotban van. A várat kőből, az Una bal partja fölé meredő sziklára építették fel. A várnak tágas és külső falakkal védett külső vára is van, mely alkalmas arra, hogy benne egy lovascsapatot állomásoztassanak, melynek feladata, az Una vízfolyása mentén, Bihácstól, Cazinig, található átkelőhelyeket felügyelje, másrészről ellenőrizheti az Unától távolabbra eső, hátországi területeket is. A vár tornyának a tetőzete javításra szorul, és alkalmassá kell tenni, hogy a katonáknak lakásul szolgálhasson. A várba egy 50 főből álló lovascsapatot kívánatos elhelyezni, egy parancsnokkal, egy zászlóssal és egy kürtössel az élén. A könnyen mozgatható lovasságon kívül a várba még 12 állandó őrt is el kell helyezni, az élükön egy tizedessel és egy rangidős őrkatonával. A várba egy gondnokot is kell küldeni, aki a helyőrség minden katonai és élelmezési szükségleteiről gondoskodik (213. oldal).
A bizottság Buzsim várát is felkereste, ám mivel a vár ekkoriban a Keglevicsek birtokában volt, így nem sokat írtak róla, azt azonban megemlítették, hogy ebbe a viszonylag erős és nagy várba, legalább akkora helyőrség kell, mint Brekovicába (215. oldal).
Brekovica vára, a 16. szd. 60-as éveinek közepén, a kincstár anyagi nehézségei ellenére, még mindig a Bihácsi kapitányság első-vonalbeli várai közt említődik meg (225. oldal).
Az 1576-os esztendőben, újra összeírják az Una menti várakat. A Lenkovics jelentésében szerepeltetettek várakkal szinte azonos felsorolásban Brekovica vára is szerepel (259. oldal).
A nagy, 1577-78-as török támadások után, csak pár vár maradt a Bihácsi kapitányság parancsnoksága alatt, köztük Brekovica vára is (324. oldal).
A horvát határvidék új főkapitánya, Jobst Thurn, 1584-ben, újból áttekinti a Bihácsi kapitányság várait, melynek során az Una menti Brekovica lerontása mellett döntött, hogy a Bihács közvetlen közelében található várat, annak eleste után, a török ne használhassa támaszpontként, azzal, hogy felszerelésüket Bihácsba kell átszállítani (325. oldal). Tekintve, hogy a továbbiakban nem tesznek említést az okiratok Brekovica váráról, így feltehető, hogy a várat a terveknek megfelelően, le is bontották.
Megjegyzés:
Külön köszönet Dr. Dénes Józsefnek, aki gyűjteményéből a közölt alaprajzot a rendelkezésemre bocsájtotta (Wissenschaftliche Mitteilungen des Bosnisch-Herzegowinischen Landesmuseums (Sarajewo) I.(1893)-X.(1907). Ám a csatolt alaprajz szerint, a vár előterében, egy motte típusú terepalakulat is volt, azonban ez már nem látható.
A vár közvetlen közelében, egy "Kula" nevű topográfiai hely is található, amelynek helyén jelenleg egy GSM adótorony áll. A torony felállításával, a középkori erődítés helye eltűnt, de annyira, hogy még terepalakulatok formájában sem észlelhető.
A vár mai állapota:
A vár az 1563-as leírásnak megfelelően valóban két részből - egy belső és egy külső várból állt. A külsővár egykor falai a várudvarhoz képest csak 0,5 méter magasan állnak, s funkciójuk jelenleg inkább támfal. A falak, mindössze 0,5 méter vastagok, így feltehető, hogy a külsővárban található, vadonatúj, két minaretes dzsámi építésekor, valamint a környezetének rendezésekor, úgy alakították át az egykori falakat, hogy azokat visszabontották, s most inkább egy temető kőfalának a formáját mutatja. A belsővár egy kb. 1-1,5 méter magas, rézsűs, félköríves dombformát mutat, a délkeleti sarkában egy nagyobb, az északkeleti sarkában egy kisebb hengeres saroktorony, szintén 0,5 méter magas falaival. Ezek a falak is utólagos építést mutatnak, így nem tudható, hogy középkori maradványokról van e szó. A belső vár nyugati oldalának rézsűjén, egy mai korinak látszó lépcsőt alakítottak ki, mely egy négyzetes kaputoronyszerű alakzatba fut be. Ahogy a hengeres tornyokról, úgy erről a toronyról sem lehet eldönteni, hogy a középkori falak felmagasításaként alakították ki, vagy a tereprendezéskor, egy parkberendezési tárgyként. A külső udvarban még egy családi ház található, mely feltehetően az egykori "Bég" házának a helyén állhat.
Annak ellenére, hogy a romok nem sok építészeti értéket mutatnak, érdemes felkeresni, mert a toronymaradványokból az Una völgyére, mind a folyó folyásának fölfelé, mind lefelé ragyogó panoráma terül a lábunk elé, hisz az Una folyó itt egy mély kanyonszerűségben fut északkeletnek, hogy messze, Jaszenovácnál a Szávába torkoljon.
Ráadásul a vár alatt fut le az, az út, mely ahhoz az átkelőhöz vezet, melyet a történeti részben oly fontosnak ítéltek meg.
Az Una mentén számos motel (pld.: Kostelski Bik) is található, amelyekben kb. 20 euróért kényelmes szállást találhatunk A várat 2007. április 30-án bejárta: dr. Montskó Péter, Roskovenszky Hedvig, Tamás Zoltán és Szatanek József.
GPS: | É 44° 52.920 (44.881996) |
K 15° 53.293 (15.888209) |
Brekovica várának maradványai legkönnyebben a Velika Kladuša - Cazin - Ostrožac - Bihać útról közelíthetőek meg. Ehhez Velika Kladuša-ból kiindulva el kell mennünk előbb Cazin-ig, majd az elkerülő úton egészen Ostrožac előteréig. Az Ostrožac települését jelző tábla után pár méterrel egy jobbra, a Prošići táblának megfelelően kell lefordulnunk, Brekovica felé. Itt kanyargós úton haladva juthatunk célálomásunkhoz. A helyenként meglehetősen szűk, házak közötti úton a két minaretjével is jelzett vár irányába kell haladnunk. Utunk végállomása felé jobbra fent egy GSM tornyot láthatunk, ahol szintén egy középkori őrgóré (čardak) állt, ám ebből mára sajnos semmi sem látható. A falu közepén a főút letér Bihács felé, ezért egy "Y" elágazóban erről jobbra le kell térnünk! Innentől a vár megközelítése már nem jelenthet problémát, hisz a mellékút egyenesen bevezet a várba.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.