Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Krizsovljan - Križovljan Radovečki, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Varasd történelmi vármegye - Vár
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
„…A Stájer határ felé található Krizsovlján (Radovečki Križovljan) kastélya, amit valaha földsáncokkal és felvonóhíddal védelmeztek, és még ma is láthatók a felvonóhíd csigái. E kapu (ma már belső) fölött még látható a valamikori tulajdonosainak, a laki Bakichoknak a címere.…”
„. Radovecki Križovljan- Radovecski Krizsovlján A horvátországi Zagorje északnyugati végében, a Szlovén határ mentén, száz méterrel délebbre a Drávától található Radovecski Krizsovljan (Szentkereszt-Krizsovlján vár), a horvátországi Zagorje legészakibb kastélya. A birtok említésének korai időszakában, a Vinica-i vár részét képezte, majd a 14. században a maruševeci Vragovich család kapta meg, akik a 16. században, a birtokaik védelmére, a környéken két, fából épített kastélyt is építettek. Közülük az egyiket (Krizsovljánt), 1552-ben is fából készült építményt említették meg, A kastély egészen a 18. szd. elejéig a Maruševecet még mindig birtokló, Vragovics Kristóf és László (Krsto i Vladislav Vragović) tulajdonában volt. A Vragovich családnak, Kristóf 1717-es halálával magvaszakadt (az Una vidéki Zríny vára alatti, törökök ellen vívott csatában halt meg), így a birtokaik a koronára szálltak.
Ezután, Radovecski Krizsovlján, a laki Bakich család legfőbb székhelyévé vált, mivel a Vragovichok után Krizsovljánt, a spliti származású laki Bakich Péter, előbb szerémi, majd diakóvári püspök vette bérbe, majd 1740-ben kárpótlásként, ténylegesen is birtokába kapta. Halála után, a báni ítélőszék ítéletével, a jószágot unokája, Bakich Pál örökölte. A jelenlegi kastélyt is - a korábbi vízi-vár épületének felhasználásával - Bakich Pál építette ki, 1752-ben. Bakich Pálnak és feleségének, Grosich (Lepossa) Juditnak számos gyermeke született, de csak Anna Mária nevű leányuk élte meg a felnőtt kort, aki Pászthory Sándorhoz ment feleségül, így házasság útján, a jószágot, nemes Pászthory Sándor kapta meg. A birtokot szülei korai halála után, gyermekük, Pászthory Károly Edvárd vette át, aki 1773-ban, még varasdi alispán is volt. Sándor nevű fia, 1857-ben, Pesten kötött házasságot Várady Ilonával.
Fiúörökös híján, a birtokot hozományként, leányuk, Pászthory Erzsébet kapta meg, aki 1877-ben Grazban férjhez ment Várady Sándorhoz, így a család utolsó tagjának, Pászthory Erzsébetnek a férjhezmenetelével, Krizsovlján, a kastély utolsó tulajdonosának, a nemes Várady családnak a tulajdona lett.
A már szilárd anyagból épített síkvidéki Krizsovlján várat, a 17. században emelhették. Ezt az elrendezéséből, a kastély tömegéből, a belső kialakításából, valamint az egyes építészeti részletekből kiolvasható reneszánsz elemek is bizonyítják. A kastély a 18. században volt a legismertebb, amikor a tulajdonosa, Pászthory Károly volt. A kastély ma egy nagyobb, egyszintes, alaprajzában kereszt alakú épület, mely jelenleg, már nem egy reneszánszkori vár benyomását nyújtja.
A reneszánsz jellegét ennek a „wasserburgnak” a kastély körül fennmaradt árkok adják, melyen, egy fából készült hídon lehetett átjutni. Mára a híd helyén lévő árkot betömedékelték. A belsőkapu fölött, máig fennmaradtak a valamikori felvonóhídnak a csigái. A kastély nagyon értékes és ritka épületplasztikákkal bír, melyek a reneszánsz stílus kifejezésmódjaihoz tartoznak. Különösen kiemelkedők a reneszánsz portál szirénalakos, maskarás, szőlővesszős reliefjei, melyek felnyúlnak az első emeleti nagyteremig. A nagyterem ablakkereteit, 17. századra ütő, gyümölcs és drapéria girlandokat, valamint nemes urakat, nemesasszonyokat és parasztokat ábrázoló reliefekkel díszítették. A főportál a barokk korból ered. Az északi homlokzat erkélyét később építették.
A kastély egy 1949-es tűzvészben tönkrement, ennek ellenére még ekkor is átesett egy javításon. Miután a tulajdonosai (a Várady család) a második világháború után a birtokot elhagyták, a kastélyt már sohasem hasznosították funkciójának megfelelően. A kastély jelenleg a horvát műemlék katalógus, II. műemléki kategóriájába tartozik.
Engel Pál adatai szerint:
„… A várkastélynak helyet adó, a magyar történetírásban Szentkereszt falunév alatt szereplő Varasd vármegyei település, 1517-ben a Vragovics család tulajdonában volt
A várkastély/kastély mai állapota:
A várkastély bejárása 2008. 03. 14-én került végrehajtásra, mégpedig, Keserű László és Szabó Tibor társaságában!
Tekintve, hogy a kastély egy elvadult angolpark közepén fekszik, így messziről csak egy facsoportulásként figyelhető meg. A kastély csak a megközelítése után bontja ki szépségét. A jelenleg teljesen kifosztott, erősen romlásnak indult kastély bejárata északon egy oszlopos portikusz mértani közepén nyílik. Az épületet, ma is egy tekintélyes méretű árok övezi, melynek külső felén, a forrásokban szereplő sáncok már nincsenek meg. A főbejáraton bejutva, egy szűk folyosón át egy újabb kapu elé juthatunk. E kapu képezhette a korai várkastély főbejáratát, sőt még megfigyelhetők az egykori felvonóhíd csigái is. Innen egy szűk folyosókkal átláthatatlanná tett központi térbe érünk, ahonnan számos ajtó nyílik a mag köré épített helyiségekbe. Itt található a reneszánsz kőkeretezésű pincelejáró, valamint a díszesebb emeleti feljáró is. Az emelet padozata részben leomlott, de csak innen lehet megközelíteni a portikusz fölötti erkélyt, valamint a nyugati oldalhoz ragasztott mellékhelység fölötti teraszt. A padlástér bejárása NEM javasolt, miután egyes födémszerkezeti elemei is a mélybe omlottak, így némely helyiséggel, egy teret képeznek!
Az épületben számos modernizációs részlet is megfigyelhető, mint pld. a WC fülkék. Az északi homlokzaton, kimondottan figyelemreméltó épületplasztikák láthatók.
Összességében a kastély felkeresése ajánlott, tekintettel arra, hogy a közelben található (cca 6 km .) Vinica vára, illetve Vinica települése, ahol két, további kastély található. A kastélyokról bővebbet, Obad Scsitaróczy könyvében olvashatunk.
/Szatanek József/
Forrás:
Ðuro Szabo: Sredovjecni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.
Mladen Obad Šcitaroci: Dvorci i perivoji Hrvatskoga Zagorja (Zagreb, 1993.) ,
www.cestica.hr
GPS: | É 46° 23.105 (46.385078) |
K 16° 7.530 (16.125500) |
Krizsovlján várát legegyszerűbb Varasd (Varaždin) irányából megközelíteni. A magyar határt Letenyénél lépjük át, majd a Ludbreg-i leágazóban Varasdnak térjünk le. Innen egyenes út (2-es főút) vezet a szlovén határnak. Kb. 15 kilométer után érünk el Gornje Vratno településéig, mely után már Cestica falva jön. A falu közepén egy kicsiny teret találhatunk (balra Radovec temploma látszik), ahol jobbra, északnak kell fordulnunk. Az út eleinte Cestica falu házai között halad, majd egy mezőgazdasági művelés alatt álló, nyílt térségben találjuk magunkat. Ezen a szűk, többször is derékszögben megtörő úton menjünk tovább! Innen már látni lehet a kastélyt övező, mára elvadult park hatalmas fáit. Az út végül pont a kastély mellett fut ki.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.