Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Vrelo KoreničkoHorvátországHorvát-SzlavónországLika-Korbava történelmi vármegye - Prozor

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Korenica-Mersinj-től valamivel északabbra találhatók Prozor várának maradványai (valójában Prozorina-nak nevezik, mert az igazi Prozor vára, Otocsác mellett található). Az 1691-ben Glavinics Sebestyén zengg-modrusi püspök által felvett vizitáció szerint jó karban lévő vár volt. Egy 1701-es alaprajz alapján, a vár egy, sarkain lekerekített, négyszögletes toronyból állt, mely előtt egy nagyobb külsővár volt.

Forrás: Duro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (204. o.)

9.15 Vrelo Koreničko, Prozorac/Prozor – Prozor/Prozorác vár Merszinjtől északra, a hegy oldalában (900 m tszfm), a mai Vrelo (Koreničko) falu fölött állt Prozorac, vagy, ahogy még nevezik – Prozor vára. A várat azzal a céllal építhették, hogy ellenőrizze a Korenicai síkságról a Homoljáci síkra, és a távolabbi Gecskei síkra tartó út, itteni hágóját. Valószínűleg, ahogy a Korenicai síkság többi várát is, a korbáviai Gusicsok birtokolták. A vár a térség többi, kicsiny várához hasonló módon épült meg: egy erős és magas tornyot öveztek egy védőfallal. Mára a vár falaiból csak nagyon kevés maradt fenn, de arra elegendő, hogy az alaprajzát megközelítőleg el lehessen készíteni

A vár mai állapota:

A várat 2012. 04. 21-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában kerestük fel. A vár Vrelo Koreničko falu nyugati vége fölött, a Mrsinj hegység masszívumából megközelítőleg DNy-ÉK irányba kiugró dombhát végén helyezkedik el.

A várat egy nyeregátvágással választották le a magaslat többi részétől. Az átvágás utáni szakaszon épült fel a vár úgy, hogy a dombhát irányába egy kb. 2 emelet magas, toronyszerű palotát építettek, amit ÉK felé egy udvarral is elláttak. A toronyszerű épületnek ma is magasan állnak a nyugati és az északi falai, míg a déli és a keleti oldalak a terepszint magasságáig leomlottak. Az épület sarkai lekerekítettek, ahogy a várudvar falaié is. A torony nyugati falában eltérő méretű nyílások vannak, míg az északi falban jól megfigyelhető az egykori kapu is. A várudvar falai kívülről elérik az 1-1,5 m magasságot, míg belülről már csak kb. 0,5 m magas sáncnak tűnnek. A várudvar északi és keleti oldalát, kb. 8 méterrel mélyebben, árok és sánc övezte, mely a feltöltődés és lepusztulás után, ma már teraszszerűnek hat. A vár bejárata egykor a „torony” ÉK-i és a várudvar falának DK-i találkozásában lehetett. A terepadottságok alapján feltehető, hogy az egykori felvezető út is északkeletről közelített meg a várat, majd a „torony” DK-i sarkánál egy éles fordulóval haladt a feltételezhető kapu felé.

A vár az elhelyezkedésénél fogva, az alatta elhaladó Bihács – Otocsác közti út forgalmát ellenőrizhette.

Szatanek József

GPS: É 44° 45.933 (44.765553)
K 15° 39.783 (15.663046)

A Plitvicei tavaktól érkező 1-es főút korenicai elágazásában nyugatnak, Otocsác felé kell haladnunk, hogy elérjük Vrelo (Koreničko) falut. A településen át kell autózni és a falu nyugati vége után, mielőtt a főút egy kanyargós emelkedőbe kezdene, le kell hajtanunk egy mellékútra. Itt pár méter után leparkolva, már gyalog kell megmásznunk a várhegyet.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció