Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

DunapatajMagyarországBács-Kiskun vármegyePest-Pilis-Solt-Kiskun történelmi vármegye - Szentkirályi palánk

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

 

Az alább olvasható írás részlet a szerzők tanulmányából, amely a Szentpéteri József 60. születésnapja tiszteletére kiadott "In nostra lingua Hringe nominant" tanulmánykötetben jelent meg 2015-ben

A tanulmány teljes szövege itt olvasható:

Pánya István - Rosta Szabolcs: A Dunapataj és Solt közötti terület késő középkori településhálózatának változása

A tanulmányt és a kapcsolódó képeket Pánya István szívességéből közöljük



Esettanulmány: Dunapataj – Szentkirály, vár 

Dunapataj keleti részén, az Őrjeg mocsár bejáratánál állt egykor Szentkirály. Mint annyi környékbeli település – Szüle, Ölle, Kis- és Nagyharta, Tetétlen – ez a falu is a Tetétleniek birtokában volt. A török időszak kezdetén lakosai elhagyják, majd 1550 környékén már ismét népes falu. 1570 körül felépült a szentkirályi „párkán”, azaz palánkvár. Szerepe minden bizonnyal a tőle keletre húzódó veszedelmes Őrjeg mocsár átkelőjének védelme lehetett.

A vár a falu területén épült fel, a korábbi középkori templom körül. A palánkban szolgálók mindennapjairól nem sok adat maradt fenn. A szegedi szandzsák 1570 körül készült tímár-defterében 59 főnyi katonaság és egy imám szerepel.  1574 körül a legénység száma megnövekedett, elérte a 100 fő körüli számot, melyben közel 50 fő lovas is szolgált. A budai pasa magyar nyelvű levelezéseiből kiderül, hogy  1576. november 12-én az egri vitézek rajtaütöttek a vár lovas (besli) agáján és 20 fős csapatán. A budai pasa 1579. júliusi leveléből pedig megtudjuk, hogy az egriek elvitték a palánk katonáinak 41 lovát. 

A tizenöt éves háború előtt, 1594-ben hallunk róla utoljára. A kis erődítményt valószínűleg a háború alatt, vagy utána valamilyen okból felhagyták. A vár későbbi sorsa ismeretlen.

Mikoviny Sámuel 1737-es Solt-széket ábrázoló térképén nem szerepel, de Kronovetter Antal 1780-as térképén viszont feltünteti a négyszögletes, sarkain kerek bástyákkal épített várat, északnyugati sarkában a vár tornyával/templomával.1784-ben felkerül az első katonai felmérésre is (Sz. Kiraly War ) ,  és feliratként ugyan, de a második és harmadik katonai felmérésen is megtaláljuk (Sz. Király Vár). A 20. században már nem hallunk az erődítésről. 

Vadász Éva 1965-ben vizsgálódott a környéken, talált is középkori településnyomot, de a várat nem azonosította. Erre 2011-ben került sor, amikor egyetemi hallgatókkal, múzeumbarátokkal és a múzeum néhány munkatársával közösen bejártuk a lelőhely területét. A kapcsolódó térinformatikai elemzés során sikerült olyan archív légi fényképekre és műholdas felvételekre bukkanni, melyek megerősítik a Kronovetter-féle térképen látható alaprajz hitelességét. A légi felvételek szerint a vár kb. 100 méter oldalhosszúságú, szabályos négyszög alakú volt, mely egyezik a térképi ábrázolásokkal. A Duna egyik régi, keskeny mellékágának, az úgynevezett Szentkirályi-fok kanyarulatának belső ívén épült. Terepen a körülötte fekvő falu és a középkori templom nyomát – habarcsot és kőtörmeléket is sikerült megtalálni, lehatárolni.

Javaslatot tettünk a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának, hogy a vár területét szántóból a biztonságosabb rét művelési ágba tegyék át. Ez meg is történt, így a megyében ismert öt palánk közül ez megmarad  legalább jelenlegi állapotában az utókor számára.

Forrás: Pánya I. - Rosta Sz. - Dunapataj - Szentkirály vár - esettanulmány

GPS: É 46° 37.896 (46.631596)
K 19° 7.746 (19.129099)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció