Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Sósmező - Poiana SăratăRomániaErdély és PartiumHáromszék történelmi vármegye - Sósmezői sánc

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Sósmezőtől délnyugatra kb. 1 km-re, az Ojtoz- és a Gyertyános-patak találkozása fölé emelkedő dombon találjuk az Ojtozi-szoros védelmére épített kiserőd romjait. A nyolc löveg elhelyezésére alkalmas erőd ágyúi északkelet felé, a Moldvába vezető út irányába néztek.

A hozzá hasonló szorosvédő erődökkel mutatott hasonlósága és kialakítása alapján valószínűsítjük, hogy építése összefüggésben lehet az 1877–78-as orosz-török háborúval, illetve az 1876-tól elindított szorosvédelmi erődépítkezésekkel.

Az egyre bizonytalanabbá váló balkáni helyzet, az Orosz Birodalom által támogatott pánszláv eszme terjedése, a Török Birodalom fokozatos balkáni térvesztése, az egyesült román fejedelemségek erősödése, és nem utolsó sorban a Monarchia boszniai és szandzsákbeli ambíciói együttesen tették indokolttá az erdélyi szorosok ismételt megerősítését. Sok szoros és hágó védelméről már a 18. század elejétől gondoskodott az osztrák hadvezetés, ezek a korábbi sáncok és erődítések azonban elavultak a 19. század 70-es éveire. A régi létesítmények egy része feleslegessé vált (pl. a Gyimesi-szorosban is több bontást rendeltek el), és más részeit sem lehetett alkalmassá tenni az akkoriban elterjedő vontcsövű, hátultöltő ágyúk befogadására. Az új igények kielégítése céljából hasonló elvek szerint tervezett, többnyire kettő-nyolc löveg befogadására alkalmas kiserődöket, zártsáncokat építettek, valamint ezektől kissé távolabb telepített ún. „Blockhaus”-okat, a pihenő legénység számára. A kiserődökben is kialakítottak fedezékként szolgáló, földdel borított gerendaépületeket. A gondosan megtervezett létesítmények tipizálására, illetve az egyes típusoknak az adott terepviszonyokhoz való adaptálására 1876-tól találunk terveket a bécsi Kriegsarchiv-ban.

Eltérően több, ebben az időben épített katonai létesítménytől, a Sósmező közelében lévő kiserőd tervrajzait eddig nem sikerült felkutatni Bécsben. Nyomát csak a harmadik katonai felmérés 1:25000-es szelvényén találhatjuk meg, ahol szaggatott vonalakkal jelölik. Valószínűleg más, kiegészítő létesítmények (pl „Blockhaus”-ok) is tartoztak az erőd védelmi körzetéhez, azonban ezek maradványai már nem figyelhetők meg a terepen.

Az erőd mérete a sáncok tetejénél 40 x 70 méter. Valószínűleg típusterv alapján építették, hiszen hozzá nagyon hasonló sáncot találtunk a Gyimesi-szorosban is. A sósmezői erőd az említett nyolc ágyú elhelyezése mellett a déli–délnyugati oldalán egy „Blockhaus” épületnek is helyet adott, amely fedezékként és raktárként szolgált. A kiserődöt ma is tekintélyes méretű, 5-6 méter széles, és helyenként 2-3 méter mély külső árok keríti. A szabályos kialakítású külső árok mellett a keleti–délkeleti oldalon kisebb és sekélyebb, szabálytalan vonalvezetésű árkok is megfigyelhetőek, ezek funkcióját azonban nem sikerült megállapítanunk. Lehetséges, hogy későbbi, 20. századi használatra utalnak.

 

Forrás: Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 404.

GPS: É 46° 7.177 (46.119617)
K 25° 26.810 (25.446833)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció