Sárospatak, vár és városerődítés
A vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de minden bizonnyal szoros összefüggében volt Sátoraljaújhely - Patak, más néven Újhely várának felhagyásával. Fontos tudni, hogy az írásos forrásokban sokáig nem volt tisztázott, mely adatok szólnak a Patak, Újhely váráról és Sárospatak váráról. Mint sok várnál, így itt is mindenekelőtt egy lakótornyot emeltek, amely a ma látható és a 18. századtól Vörös-torony néven ismert torony helyén állt.
Ez a torony volt Sárospatak várának magja és legkorábbi része. Feltehetően ezzel egyidőben több kisebb méretű torony építését is elkezdték, amelyek közül a lakótoronytól északra, valószínű, a mai plébániatemplom környékén állott.
A külső és belső várból, vagyis a városfalból és a várkastélyból álló sárospataki vár magja, egyben legkorábbi része, mint arról az előbbiekben szó volt, a mai formájában négyzet alaprajzú, négyemeletes, igen vastag falú, a 18. századtól Vörös toronynak nevezett, de alapjaiban minden bizonnyal korábbi eredetű lakótorony volt.
E korai torony átépítésének és korszerűsítésének kezdetét lényegében Perényi Péternek 1534-ben a kassai tanácshoz intézett levele indította meg, amelyben építőmestereket kért a várostól, Ennek ellenére tudjuk, hogy már az előző birtokos Pálóczy László a Mátyás király halála után kialakult zavaros helyzet miatt kénytelen volt hozzáfogni a vár és a lakótorony korszerűsítéséhez. Feltehetőleg erre az építkezésre utal az egyik befalazott ajtókereten olvasható 1506-os évszám.
Az 1534-1541-es évek közötti nagyszabású építkezés Perényi Péter elgondolása alapján Alessandró Venádo olasz építész vezetésével folyt. A munkálatok gyors előrehaladását jelzi az is, hogy már 1537-ben Ferdinánd és János királyok pataki béketárgyalásainak idejére Patak városa védőfallal van körülvéve.
A lakótorony körüli terepet feltöltötték és ekkor kerültek a föld felszíne alá a már említett, egykori földszinti rész védőfolyosójának kilövőnyílásai. A hazánkban egyedülálló 110 cm magasságú 60-90 cm szélességű közös nyílásokból hármas, négyes lőrések ágaznak kifelé szűkülve és lefelé irányulva, úgy, hogy alig 20 cm szélességgel jelentkeznek az eredeti terepszint felett megközelítően 1 m magasságban a külső falon. Ezek a nyíllőrések csak a vár feltárása után lettek ismét láthatók.
A palota építése minden valószínűség szerint Perényi Péter kezdeményezésére indult meg és északról csatlakozott a lakótoronyhoz. Bár Perényi Péter 1548-ban meghalt, a palota építése mégis az ő elgondolása szerint valósult meg és Perényi szárny néven mai is látható.
A Vörös torony körül védőművet építettek, amely nem kifejezetten olaszbástya, hanem közel egyforma oldalfalakkal bíró sokszögű védőmű. Az így kialakult belső várhoz téglalap alaprajzú, mintegy 400 x 200 m alapterületű külső vár kapcsolódott, melyet sarkain szögletes védőművekkel ellátott várfal és előtte száraz árok övezett. 1541-ben épült meg a Bodrog felőli Vízikapu, Perényi címerrel díszítve. Perényi Péter elfogatása után az építkezést fia , Gábor folytatta, tovább erősítve és díszítve a várat.
Perényi Gábor 1567-ben örökös nélkül hunyt el, a vár Miksa király kezébe került, aki 1573-ban az egri hős Dobó István fiának Ferencnek és családjának 100000 forintért elzálogosította. Dobó sokat költött a vár helyreállítására és javíttatására, úgyhogy halála után Rudolf császár már 204000 forintban ismerte el tartozását és ebben az összegben kötötte le - más birtokkal együtt - Dobó utódainak, Perényi Zsófiának és örököseinek.
Néhány csendes esztendő után 1605-ben Bocskai István foglalta el Sárospatak várát, 1608-ban azonban Lórántffy Mihály, mint a Dobó család örököse vette zálogba, majd leánya Zsuzsanna hozományaként 1517-ben I. Rákóczi György birtokában jutott. Halála után I. Rákóczi Ferencé lett, aki felesége, Zrinyi Ilona és apósa, Zrínyi Péter útján kapcsolatba került és részt vett a Wesselényi féle összeesküvésben. A szervezkedés kiderült és I. Rákóczi Ferencnek csak 400000 forint váltságdíj ellenében sikerült életét megmenteni, birtokait elkobozták, Patak várát pedig 1671-ben császári csapatok szállták meg. Rövid idő múlva a vár Zrínyi Ilona házassága révén Thököly Imre birtokába jutott, de nem sokkal ezután Caprara tábornok csapatai elfoglalták.
Sárospatak várának következő nagyobb méretű építése és korszerűsítése I.Rákóczi György nevéhez fűződik, aki Sárospatakot a családi birtok központjává tette. Az 1631-ben ismét megkezdett építkezések során a külső várfalon több bástya épült meg. Megépül a vár kapuja és elkészül a Vörös torony körüli védőmű kazamatája is. Ez a Perényi által épített sokszögű védőmű elé helyezett második falgyűrűből és a kettőnek boltozattal való összeköttetéséből keletkezett.
Átépítették a külső várfal egyik kisebb, kör alaprajzú sarokvédőművét 5 m falvastagságú ó-olaszrendszerű bástyává, és ezt boltozott ágyúállásokkal látták el. Ez időben épülhetett a városfal délnyugati részén a kétemeletes ágyúlőréses kazamatasor az un. hóstát (Hochstadt), az északnyugati sarokbástya boltozott ágyútermekkel, valamint a 15 hosszú lőréses belső védőfolyosó.
A 18. .század végén újabb szabadságharc tört ki Tokaji Ferenc vezetésével, aki 1694-ben Sárospatak várát is megszerezte. A felkelést leverték és Patakot Vaudemont herceg foglalta vissza, véres bosszút állva a lázadókon. I.Lipót király Sárospatak várának felrobbantását rendelte el, bár az hadi jelentőségét már elvesztette.
II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc elején gyakran tartózkodott Sárospatakon és nyilván ezért a kastélyt használható állapotba hozták. Ide hívta össze 1708 novemberében az országgyűlést, melynek utolsó napján az árulásért halálra ítélt Bezerédy Istvánt és sógorát, Botka Ádámot a belső vár udvarán kivégezték.
Rákóczi 1710. október 10-én Ungvárra ment és a vár őrizetét Esterházy Antalra bízta, akitől néhány nap múlva váratlan támadással az osztrákok elfoglalták. Ez időtől kezdve Sárospatak az osztrák kincstár birtoka lett, majd 1720-ban Trautson Donát herceg kapta meg, aki az elhanyagolt várat restauráltatta.
A várat és a várost 1737-ben tűzvész pusztította. 1776-ban újra a kincstár kezére került. 1806-ban Bretzenheim Ágost herceg birtoka lett, aki az egész palota épületét rendbe akarta hozatni, de halála ebben megakadályozta. Az építkezést örököse, Bretzenheim Ferdinánd folytatta. Az átépítéseket 1829-ben Koch Henrik, 1841-ben Jean Romano, 1891-ben pedig Ziegler Győző tervei alapján végezték, az ekkor már a Windischgraetz család tulajdonában lévő várban.
GPS: | É 48° 18.961 (48.316017) |
K 21° 34.080 (21.568001) |
Információk: A lakótorony, a benne levő múzeum és a belső vár bizonyos részei belépő fizetése mellett látogathatóak. A vár és a városfalak jelentős része szépen helyre van állítva.
Érdemes megnézni a lakótorony pincéjét is az alsó sor lőréssel és a gabonatároló vermekkel. Érdekes az első emelet galériáján körbefutó lőréses folyosó füstelvezető kürtőkkel.
Másfél órás sétával körüljárhatóak a városfalak. Tanácsos követni a múzeumban kapható útmutatót. Szintén érdemes felkeresni az ágyúöntő mühelyt is.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.