Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SárospatakMagyarországBorsod-Abaúj-Zemplén vármegyeZemplén történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Videók
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

Sárospatak, vár és városerődítés

A vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de minden bizonnyal szoros összefüggében volt Sátoraljaújhely - Patak, más néven Újhely várának felhagyásával. Fontos tudni, hogy az írásos forrásokban sokáig nem volt tisztázott, mely adatok szólnak a Patak, Újhely váráról és Sárospatak váráról.  Mint sok várnál, így itt is mindenekelőtt egy lakótornyot emeltek, amely a ma látható és a 18. századtól Vörös-torony néven ismert torony helyén állt.

Ez a torony volt Sárospatak várának magja és legkorábbi része. Feltehetően ezzel egyidőben több kisebb méretű torony építését is elkezdték, amelyek közül a lakótoronytól északra, valószínű, a mai plébániatemplom környékén állott.

A külső és belső várból, vagyis a városfalból és a várkastélyból álló sárospataki vár magja, egyben legkorábbi része, mint arról az előbbiekben szó volt, a mai formájában négyzet alaprajzú, négyemeletes, igen vastag falú, a 18. századtól Vörös toronynak nevezett, de alapjaiban minden bizonnyal korábbi eredetű lakótorony volt.

E korai torony átépítésének és korszerűsítésének kezdetét lényegében Perényi Péternek 1534-ben a kassai tanácshoz intézett levele indította meg, amelyben építőmestereket kért a várostól, Ennek ellenére tudjuk, hogy már az előző birtokos Pálóczy László a Mátyás király halála után kialakult zavaros helyzet miatt kénytelen volt hozzáfogni a vár és a lakótorony korszerűsítéséhez. Feltehetőleg erre az építkezésre utal az egyik befalazott ajtókereten olvasható 1506-os évszám.

Az 1534-1541-es évek közötti nagyszabású építkezés Perényi Péter elgondolása alapján Alessandró Venádo olasz építész vezetésével folyt. A munkálatok gyors előrehaladását jelzi az is, hogy már 1537-ben Ferdinánd és János királyok pataki béketárgyalásainak idejére Patak városa védőfallal van körülvéve.

A lakótorony körüli terepet feltöltötték és ekkor kerültek a föld felszíne alá a már említett, egykori földszinti rész védőfolyosójának kilövőnyílásai. A hazánkban egyedülálló 110 cm magasságú 60-90 cm szélességű közös nyílásokból hármas, négyes lőrések ágaznak kifelé szűkülve és lefelé irányulva, úgy, hogy alig 20 cm szélességgel jelentkeznek az eredeti terepszint felett megközelítően 1 m magasságban a külső falon. Ezek a nyíllőrések csak a vár feltárása után lettek ismét láthatók.

A palota építése minden valószínűség szerint Perényi Péter kezdeményezésére indult meg és északról csatlakozott a lakótoronyhoz. Bár Perényi Péter 1548-ban meghalt, a palota építése mégis az ő elgondolása szerint valósult meg és Perényi szárny néven mai is látható.

A Vörös torony körül védőművet építettek, amely nem kifejezetten olaszbástya, hanem közel egyforma oldalfalakkal bíró sokszögű védőmű. Az így kialakult belső várhoz téglalap alaprajzú, mintegy 400 x 200 m alapterületű külső vár kapcsolódott, melyet sarkain szögletes védőművekkel ellátott várfal és előtte száraz árok övezett. 1541-ben épült meg a Bodrog felőli Vízikapu, Perényi címerrel díszítve. Perényi Péter elfogatása után az építkezést fia , Gábor folytatta, tovább erősítve és díszítve a várat.

Perényi Gábor 1567-ben örökös nélkül hunyt el, a vár Miksa király kezébe került, aki 1573-ban az egri hős Dobó István fiának Ferencnek és családjának 100000 forintért elzálogosította. Dobó sokat költött a vár helyreállítására és javíttatására, úgyhogy halála után Rudolf császár már 204000 forintban ismerte el tartozását és ebben az összegben kötötte le - más birtokkal együtt - Dobó utódainak, Perényi Zsófiának és örököseinek.

Néhány csendes esztendő után 1605-ben Bocskai István foglalta el Sárospatak várát, 1608-ban azonban Lórántffy Mihály, mint a Dobó család örököse vette zálogba, majd leánya Zsuzsanna hozományaként 1517-ben I. Rákóczi György birtokában jutott. Halála után I. Rákóczi Ferencé lett, aki felesége, Zrinyi Ilona és apósa, Zrínyi Péter útján kapcsolatba került és részt vett a Wesselényi féle összeesküvésben. A szervezkedés kiderült és I. Rákóczi Ferencnek csak 400000 forint váltságdíj ellenében sikerült életét megmenteni, birtokait elkobozták, Patak várát pedig 1671-ben császári csapatok szállták meg. Rövid idő múlva a vár Zrínyi Ilona házassága révén Thököly Imre birtokába jutott, de nem sokkal ezután Caprara tábornok csapatai elfoglalták.

Sárospatak várának következő nagyobb méretű építése és korszerűsítése I.Rákóczi György nevéhez fűződik, aki Sárospatakot a családi birtok központjává tette. Az 1631-ben ismét megkezdett építkezések során a külső várfalon több bástya épült meg. Megépül a vár kapuja és elkészül a Vörös torony körüli védőmű kazamatája is. Ez a Perényi által épített sokszögű védőmű elé helyezett második falgyűrűből és a kettőnek boltozattal való összeköttetéséből keletkezett.

Átépítették a külső várfal egyik kisebb, kör alaprajzú sarokvédőművét 5 m falvastagságú ó-olaszrendszerű bástyává, és ezt boltozott ágyúállásokkal látták el. Ez időben épülhetett a városfal délnyugati részén a kétemeletes ágyúlőréses kazamatasor az un. hóstát (Hochstadt), az északnyugati sarokbástya boltozott ágyútermekkel, valamint a 15 hosszú lőréses belső védőfolyosó.

A 18. .század végén újabb szabadságharc tört ki Tokaji Ferenc vezetésével, aki 1694-ben Sárospatak várát is megszerezte. A felkelést leverték és Patakot Vaudemont herceg foglalta vissza, véres bosszút állva a lázadókon. I.Lipót király Sárospatak várának felrobbantását rendelte el, bár az hadi jelentőségét már elvesztette.

II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc elején gyakran tartózkodott Sárospatakon és nyilván ezért a kastélyt használható állapotba hozták. Ide hívta össze 1708 novemberében az országgyűlést, melynek utolsó napján az árulásért halálra ítélt Bezerédy Istvánt és sógorát, Botka Ádámot a belső vár udvarán kivégezték.

Rákóczi 1710. október 10-én Ungvárra ment és a vár őrizetét Esterházy Antalra bízta, akitől néhány nap múlva váratlan támadással az osztrákok elfoglalták. Ez időtől kezdve Sárospatak az osztrák kincstár birtoka lett, majd 1720-ban Trautson Donát herceg kapta meg, aki az elhanyagolt várat restauráltatta.

A várat és a várost 1737-ben tűzvész pusztította. 1776-ban újra a kincstár kezére került. 1806-ban Bretzenheim Ágost herceg birtoka lett, aki az egész palota épületét rendbe akarta hozatni, de halála ebben megakadályozta. Az építkezést örököse, Bretzenheim Ferdinánd folytatta. Az átépítéseket 1829-ben Koch Henrik, 1841-ben Jean Romano, 1891-ben pedig Ziegler Győző tervei alapján végezték, az ekkor már a Windischgraetz család tulajdonában lévő várban.

GPS: É 48° 18.961 (48.316017)
K 21° 34.080 (21.568001)

Információk: A lakótorony, a benne levő múzeum és a belső vár bizonyos részei belépő fizetése mellett látogathatóak. A vár és a városfalak jelentős része szépen helyre van állítva.

Érdemes megnézni a lakótorony pincéjét is az alsó sor lőréssel és a gabonatároló vermekkel. Érdekes az első emelet galériáján körbefutó lőréses folyosó füstelvezető kürtőkkel.

Másfél órás sétával körüljárhatóak a városfalak. Tanácsos követni a múzeumban kapható útmutatót. Szintén érdemes felkeresni az ágyúöntő mühelyt is.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció