Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

BodrogkisfaludMagyarországBorsod-Abaúj-Zemplén vármegyeZemplén történelmi vármegye - Várhegy, Szegi vára

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Várhegy, Szegi vára

A jelenleg Bodrogkisfalud közigazgatási területén fekvő Várhegy a településtől 2 km-re északra helyezkedik el. A Várhegy helyének megjelölésére számos téves adat látott napvilágot, mivel egyszer Szegihez, máskor pedig Bodrogkeresztúrhoz tartozóként szerepelt a történeti irodalomban. A Szegihez való tartozás talán azzal volt magyarázható, hogy ez a legközelebbi település a Várhegyhez, azonban már a legkorábbi 1806-ból származó kéziratos térkép, majd a későbbi térképek is egyértelműen Kisfaludhoz tartozóként jelölték a Várhegyet.

A Várhegy tengerszint feletti magassága 299 méter, formája kúp alakú, környezetéből kb. 160 méterre emelkedik ki Körös-körül meredek oldalának aljában nagy kiterjedésű szőlő és gyümölcsös van, felső meredekebb részét bokros erdő fedi. A hegy felső része füves, több bokros résszel, de jól áttekinthető.

A vár a hegytető kis ovális platóját foglalja magába, ennek magasabb része a K-i szélén van. A platót körben jól meghatározható perem szegélyezi. A platót alul két árok övezi, de ezek nem fedik teljesen egymást. A felső árok 4–5 méterrel alacsonyabb szinten veszi majdnem teljesen körbe a várat, csak a DK-i oldalon hiányzik kb. 40 m hosszan. Az alsó árok a plató alatt 9–11 méterrel alacsonyabb szinten futja körül a vár K-i felét. A Nyi, lényegesen meredekebb oldalon nincs nyoma az alsó ároknak. A felső platón és az árokban néhány nagyobb gödör újkori bolygatásokra utal. A plató átmérője 33, illetve 20 m. A vár teljes átmérője – az alsó árkot is beleszámítva – kb. 80 m-re tehető.

Magát az erődítményt elsőnek Fényes Elek említi, miszerint a Várhegy tetején Szeghi vár romjai láthatók, majd a Tokaj-hegyaljai Album is utal a romokra és a Várhegyen lévő csekély várromról képet is közöl. 1897-ben Dongó Gyárfás Géza említi a várat Zemplén megye erősségei között. Az 1905. évi Zemplén megyei monográfiában azt írják róla, hogy a Bodrogkisfaludhoz tartozó Szegi pusztán a Várhegyen állt hajdan Szegi vára. Az ugyanebben az évben kiadott egyházmegyei emlékkönyvben is szerepel a vár, amelyet Rákóczi Ferenc, valamint a Zeghi család várának tartanak. 1906-ban Gerecze Péter várromként két helyen, Bodrog-Kisfaludnál és Szeginél is szerepeltette.

1955-ben Angyal Béla arról tudósít, hogy a község határában a Várhegyen várszerű erődítmény állhatott, amely valószínűleg a törökkorban pusztult el. A vár romjai, faltöredékei szerinte a század elején még láthatók voltak, de ma már csak a hegy csúcsán  lévő kőtörmelék, egy kútszerű üreg s a csúcs körül körbefutó utak – valójában sánc és perem – mutatják, hogy ott valamikor vár állott. A hegy oldalában pedig egy régebbi kincskereső ásás ürege volt látható.

Az erődítmény első részletes felmésérére 1989-ban került sor. A leletek hiánya ellenére a vár minden bizonnyal középkori eredetű. Amennyiben ezt a jövőben közvetlen adatok is igazolják, az erődítmény létesítését az Aba nemzetség itt birtokos Keresztúri ágához köthetjük, akik itt építhették fel erősségüket talán még a 13. sz. folyamán.

A várra vonatkozóan okleveles adatot nem ismerünk. Az a területet, amelyen a Várhegy elhelyezkedik 1200 körül már az Aba nemzetségé, majd 1248-tól a nemzetség Keresztúri ágának birtokként tűnik fel. Bodrogkisfaludot először 1317-ben és 1319-ben az egri püspök és káptalan közötti tizedszedési perben említik először. A nemzetség Zemplénben birtokló két ága a Keresztúri és a Debrői ág késői birtokmegosztására 1352-ből van adatunk.

Keresztúr később is a Keresztúri (Pozsár) család birtokát képezte. Ugyanakkor már Karácsonyi János felfigyelt e nemzetség bemutatásakor arra, hogy annak tagjai a tatárjárás után számos várat építettek törzsbirtokaikon. Kisfalud és Szegi 1370-től 1404-ig a Debrői család tállyai uradalmához tartozott, majd a későbbiekben is, 1549-ig a tállyai uradalom tartozékát képezte.

Forrás:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az ókortól a kuruc korig,

Magyarország várainak topográfiája - Miskolc 2007

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 48° 11.850 (48.197506)
K 21° 21.502 (21.358374)

Információk: A Várhegy déli lejtőjén a Patricius Borházig lehet autóval eljutni. Tovább gyalog haladva, a szőlők között vezető földúton jutunk egyre fentebb, amíg el nem érjük a legmagasabb pontot ahol már az erdősáv kezdődik.

Innentől a néhol még látható, jelzett ösvényen kapaszkodunk fel a várhegy erdős oldalában. A hegy felső része füves, több bokros résszel, de a környezet jól áttekinthető. A platóról szép kilátás nyílik, alatta sáncmaradványok láthatóak.

A borháztól a szintkülönbség cirka 140 méter. A nehezebb részt az erdős és alapvetően sziklás, köves ösvény jelenti. A megközelítéshez lásd a csatolt Google rajzot.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció