Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SzigligetMagyarországVeszprém vármegyeZala történelmi vármegye - Óvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

Szigliget, Óvár

A 'Királyné szoknyája', vagy Óvár nevű domb csúcsán, Szigliget déli részén, téglalap alaprajzú építmény falai rejtőznek a földben, helyenként a felszín felett. Az 1956-ban végzett kisebb kutatás alapján meghatározható, hogy a hossztengelyével a Balatonra megközelítőleg merőlegesen elhelyezkedő építményhez délről egy ötszögletű, észak felől pedig egy négyszögletű "torony" alapfalai csatlakoznak.

Az épülettel kapcsolatban – leginkább a neve miatt – több felvetés is napvilágot látott. Gondoltak 9. századi római építményre, az Atyuszok által épített erősségre, de török kori elő várra is. Nem zárható ki az sem, hogy ezt az épületet építette fel a pannonhalmi konvent, mint azt sem, hogy egy félbehagyott építkezéssel állunk szemben.

Gere László és Mészáros Orsolya a szigligeti birtokviszonyok tanulmányozása révén próbálta meghatározni, hol építkezett Favus apát, azonban ez nem járt sikerrel. Erre kérdésre a régészeti kutatások adták meg a választ, mikor Gere László 2003-ban szondázó ásatást végzett az Óvár területén, mely igazolta, hogy Favus apát a ma Szigligetként ismert erősség építésére kapott engedélyt.

A feltárás során egyértelművé vált, hogy az épület egyetlen fázisban épült, mivel valamennyi fal kötésben volt egymással. Az előkerült leletek főleg késő középkori kerámiák voltak, amik a szigligeti várban talált analógiák alapján a 15. századra keltezhetőek.

Az erődítés 41 méter hosszú, 15,5 méter széles, az alapjainál 2 méter falvastagságú. A kőből készült építményt minden bizonnyal hadi célokra szánták építői. Az építmény rendeltetése nem teljesen tisztázott, de az kétségtelen, hogy a szigligeti vár tartozéka volt és nem római őrtorony.

Gere László szerint a legvalószínűbb építtető az Újlaky-család volt, mely megfelelő anyagi erőforrásokkal rendelkezett az erősség megépítéséhez. A család tagjai közül pedig az építtető Újlaky Miklós lehetett, aki 1445 és 1477 között volt a szigligeti vár ura, amikor a család hatalma csúcsán állt. Az ásató véleménye szerint a vár a 16. század első felében pusztult el.

A vár későbbi használatát illetően valószínűnek tűnik, hogy 1616-ban az itt állomásozó Bakáts Sándor, a csajkás hajóhad kapitánya és legénysége az Óvár akkor még használható állapotban lévő kis várát lakták.

A vár további szerepéről nincs adatunk, de feltehetően legkésőbb 1702-ben az óvári erődítés is elpusztulhatott a Lipót császár által kiadott parancsnak köszönhetően Szigliget várának lerombolásakor.

2013-ban Paál József tervei alapján a déli ötszögű torony alapfalai felé faszerkezetű kilátó épült, remek kilátással a Balatonra.

Források:

Gerő László - A szigligeti Óvár feltárása
Bartha Annamária - Favus apát várépítései?  Adalékok Szigliget és Zengővár építéstörténetéhez
Paál József - A szigligeti óvár
Dr. Zákonyi Ferenc - A szigligeti Óvár

GPS: É 46° 47.340 (46.789001)
K 17° 26.290 (17.438168)

Információk: A javarészt föld alatt rejtőzködő romok a Szigligeti vártól délre, a Balaton parthoz közel, a 186 méter magas csúcsos kis vulkáni tanúhegy, az Óvár-hegy (Királyné Szoknyája) tetején találhatók.

A csekély alapfalakhoz jelzett turistaúton, kb 10 perces sétával lehet feljutni.

2013-ban egy faszerkezetes kilátótorony, az Óvár kilátó épült a romok tetejére. A vár területe is rendezésre került.

Napjainkban parkszerű környezetben várja látogatóit.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció