Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

DobozMagyarországBékés vármegyeBékés történelmi vármegye - Sámson vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép
  • Szállás

Sámson vár

A békés megyei Doboz nagyközségtől délkeletre, a Holt Körös (napjainkban Feketeéri-csatorna) egyik kanyarulatában található a Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár. A vár már Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, azonban csak Haan Lajos történész Békés megye történetét feldolgozó monográfiájának 1870-es megjelenése óta közismert.

Az első leleteket az 1930-as években Doboz község orvosa, Godán Ferenc gyűjtötte a földvár területéről, aki írásaiban többször megemlékezett a Doboz környéki lelőhelyekről, így a Sámson várról is. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen, akinek megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának kanyarulatában elhelyezkedő sáncot 1950-ben régészetileg védetté nyilvánították.

A Sámson vár nevének eredete bizonytan. Az 1789-es térképi ábrázolást megelőző forrásokból nem ismert a Sámson vár elnevezés. Haán Lajos említett munkájában a következőket írja a Sámson váráról: „sáncok nyomai látszanak rajta. Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használván.”

1960-ban Kovalovszki Júlia végzett a területen terepbejárást, majd 1964-től szondázó ásatásokat kezdett a Sámson vár területén. A hely áttekintését könnyítette, hogy akkoriban vágták ki a sánc területét borító régi erdőt, és helyére fiatal fákat telepítettek. Kovalovszki Júlia meghatározta a sánc kiterjedését, és két helyen átvágta a sáncot.

A Sámson vár két részből áll. A belső vár egy kb. 80 x 100 méteres kiterjedésű, lekerekített sarkú, háromszög alakú terület, amely a Holt Körös egyik természetes kanyarulatának védett zugában helyezkedik el. A sánc formáját Kovalovszki Júlia előbb kör alakúnak vélte, majd a felmérések után háromszög alakúnak határozta meg. A belső vár keleti részét az árvízvédelmi munkák során egy szakaszon befoglalták a Körös gátjába. Akkoriban a sáncnak a felszínből kb. 1 méter magasan kiemelkedő vonulata jól megfigyelhető volt a frissen telepített fákkal borított területen.

A külső vár sáncai a belső vártól keletre találhatók, egy kb. 200 x 100-200 m-es területen. Kovalovszki Júlia a második átvágás területén egy kaputorony maradványait tárta fel, amely a döngölt földből készült sáncon történő átjárást biztosította. A kaputoronynak csak egy kis része esett az átvágás területére, ezért a méreteit akkor nem lehetett egyértelműen meghatározni. Megfigyelései szerint a torony padlószintjét átégett agyagrögök, hamu és patics borította. Az ásató a földvárat a sáncba döngölt edénytöredékek alapján a 10-11. századra keltezte.

Azonban már az 1964-65-ös feltárások eredményeként kiderült, hogy a dobozi Sámson vár sáncának szerkezete nem sorolható be az ismert 10-11. századi földvárak közé. Az Alföldnek ezen a részén ritkán előforduló földvárak közül egy sem hasonlít a dobozi Sámson várhoz. Az Árpád-korban épült ispánsági várak, vagy a motte jellegű földvárak szerkezetileg és építéstechnikailag is komoly eltérést mutatnak. A Dobozon részben feltárt kaputorony és sánc szerkezeti meghatározásának bizonytalansága is indokolta a kutatás folytatását, melyre az ezredfordulót követően került sor.

Doboz Nagyközség Önkormányzata turisztikai célú beruházás részeként a Sámson vár területén kaputorony felépítését kezdeményezte 2005-ben pályázati támogatással. A kaputorony terveinek régészeti előkészítésénél figyelembe vették Kovalovszki Júlia 1964-65-ös feltárásának eredményeit, és szakmai véleményét. A beruházás megkezdése előtt, 2006 szeptemberében hitelesítő feltárásra került sor Liska András, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum régésze vezetésével.

A feltárási eredményel alapján Liska András megállapította, hogy a kaputorony a földvár első építési periódusában épült. Az első építési periódus során a sáncot rétegenként döngölt sárgahomokos agyagból építették, belső cölöpszerkezet és sövényfonat nélkül. A sánc vállán paliszádfal futott végig, amely kihegyezett végű cölöpökből állt. A paliszádfalat alkotó cölöpök között sövényfonat lehetett, amelyet talán sárral betapasztottak. Tisztázódott, hogy a sáncot a Körös felőli oldalról nyert agyagos földből emelték, és az így keletkezett mélyedés a sánc külső oldalán, a sánccal párhuzamosan futó további védműként szolgált. Ennek a mélyedésnek a feltöltésében Árpád-kori, 10-11. századi edénytöredékeket találtak, amelyek az első építési periódust keltezik.

A kaputorony pusztulása után az építmény törmelékét elplanírozták, és az átjárót megszüntették a sáncon. Az elplanírozott omladék felső rétegében egy vélhetően 12–14. századi edénytöredéket találtak, amely már a sánc megújításának idejét jelzi, és a sánc második építési periódusához kapcsolódik. A földvár második építési periódusában az eredeti sáncot megmagasították, és szélességét is megnövelték. Ekkoriban a sánc belső, védett oldalán, a sánc lábánál csapadékvíz-elvezető árkot alakítottak ki, amelynek a betöltéséből 13-14. századi edénytöredékek kerültek elő. A második építési periódust ezek a leletek keltezik.

Történeti adatokkal egyelőre nem tudjuk alátámasztható az a régészeti megfigyelést, amely szerint a sánc első építési periódusát követően a kaputorony, illetve a sárral betapasztott teljes paliszádfal leégett. Ezek után a kaputornyot megszüntették, a helyét feltöltötték, és a sáncot megmagasították. Ez utóbbi átépítés, amelyet második építési periódusként definiáltunk, néhány kerámiatöredék alapján a 13-14. század során zajlott le. Az átépített földsánc későbbi használatáról nincsenek adatok, de az évszázadokon keresztül erdővel borított építményről született legendák jelzik, hogy a várat mindig számon tartották a doboziak.

Doboz és környéke az Árpád-korban sűrűn lakott terület volt. Kovalovszki Júlia terepbejárásai és ásatása nyomán Doboz Árpád-kori előzményeinek területe, több falu, kisebb szállás azonosítható. A korabeli apró falvak lakossága, különösen az Árpád-kor korai szakaszában refugiumként, alkalmi menedékhelyként használhatta a Körös védett zugában megépített Sámson várat. A feltárt kaputorony a belső várnak azon a részén helyezkedett el, ahonnan a közeli Hajdúirtáson előkerült településrészlet és az egykori Alsó-Doboz irányába nyílik kilátás.

A sáncba döngölve megtalált 10-11. századi kerámialeletek tanúsága szerint a földvárat az Árpád-kor elején építették. Az ehhez az időszakhoz köthető írásos források Dobozt a királyi kondások falujaként említik. A Sámson vár alkalmi menedékhely szerepe és a királyi konda jelenlétére utaló esetleges összefüggést a jövőben érdemes lehet tovább vizsgálni. A sánc belső, védett oldalán huzamosabb ideig használt lakó objektumok nyomai nem kerültek elő, a vár tehát ez is megerősíti, hogy valószínűleg tartósan nem volt lakott. A vár menedékhely szerepe mellett esetleg különböző javak, állatállomány, élelmiszer raktározására használhatták.

Források:

Kovalovszki Júlia - Doboz történetének vázlata a legrégebbi időktől a középkor végéig - 1989 115-147. old.
Liska András - A dobozi Sámson vár - Magyar Múzeumok - 2007/3. ősz

























GPS: É 46° 43.323 (46.722054)
K 21° 15.739 (21.262321)

Információk: A Doboz  határában  épült korai  földvár, a településtől délkeletre a Feketeéri-csatorna egyik éles kanyarulatában helyezkedik el.

Doboz  nagyközség  Sámson  várához  ökoturisztikai ismeretterjesztő útvonalat létesített, amely jelzett turistaúton mind Doboz, mind Szanazug irányából könnyű sétával elérhető.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció